vasárnap, július 05, 2020
728x90 EU Imagery

De miért? Egy új elemzőintézet, a 21 Kutatóközpont első nyilvános tanulmányában azt vizsgálta, hogy az anyagi helyzetnek és motivációnak milyen szerepe van a kormánypárt támogatásában.

A magyar társadalom felső tizede döntően ellenzéki, onnan pedig lefelé haladva folyamatosan csökken az ellenzék, és nő a kormány támogatottsága,

a legkiszolgáltatottabbak között pedig kiemelkedő a Fidesz népszerűsége

– állapítja meg A Fidesz titok. Gazdasági szavazás Magyarországon című elemzésében a 21 Kutatóközpont. (Az intézetről bővebben cikkünk végén írunk.) Az is kiderült, hogy az alacsony végzettségű, jövedelmű és vagyonú választók, fizikai munkások, falvakban élők, romák és internethozzáféréssel nem rendelkezők az átlagnál számottevően nagyobb arányban kormánypártiak.

A felosztás

A kutatók egy több mint tízezres – koronavírus-járvány előtti, személyes – közvélemény-kutatási adatbázis alapján kialakítottak egy olyan indikátort, amely iskolai végzettség, foglalkozási beosztás, lakhely, etnikai hovatartozás, jövedelem és internethez hozzáférés alapján rangsorolja a társadalmat, a privilegizált elittől az erőforrásokban legszegényebb underclassig. (Underclassnak nevezik a kutatók a tanulmányukban azokat, akik a következő kategóriák közül legalább négybe benne foglaltatnak: a vagyoni-jövedelmi szegénységben szenvedők, alacsony foglalkozási beosztásúak, kistelepülésen lakók, romák és alapfokú végzettségű állampolgárok.)

Szegény fideszesek

A több mint hetvenoldalas tanulmányban a kutatók több hipotézist is megfogalmaznak a vizsgálat előtt, ugyanis a társadalom politikai és gazdasági tagoltságának, illetve a kettő összefüggéseinek feltárásán kívül a tanulmány fő célja annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy

a legszegényebbek, legkiszolgáltatottabbak között miért kiemelkedően népszerű a Fidesz.

A kutatók első hipotézise a választási befolyásolás, vagyis az, hogy a Fidesz kiemelkedően jól teljesít olyan, jellemzően kisebb településeken, ahol nagyrészt alacsony társadalmi státuszú választópolgárok laknak. A második a gazdasági szavazás, vagyis az, ha valaki nem befolyásolásból, de még csak nem is azonosulásból, meggyőződésből szavaz a Fideszre, hanem egyszerű – vélt vagy valós – gazdasági érdekből.

A harmadik hipotézis a meggyőződéses kormánypárti szavazat, a negyedik a rendszerigazodás, ez utóbbi beletörődést és az alacsony státuszúak versengését jelenti. Végül az utolsó előfeltevés a médiafogyasztás, ugyanis a kutatók szerint „szintén kézenfekvő magyarázat lehet az, hogy a deprivált (valamiből hiányt szenvedő) társadalmi csoportok el vannak szigetelve a kormánykritikus hangoktól és üzenetektől.”

fidd1

Fotó: Fazekas István

A kutatók mindenre kiterjedő, részletes táblázatokon és grafikonon keresztül vizsgálták a hipotézisben foglaltakat. Többek között az alábbi megállapításokat tették:

  • szignifikáns és egyenes irányú a kapcsolat a jóléti társadalmi helyzet és a pártválasztás között,
  • a legszegényebbek között kiugróan magas a kormánypárt támogatottsága, az ellenzéké pedig nagyon alacsony,
  • onnantól kezdve felfelé haladva viszont már nincsenek jelentős különbségek a kormány teljes csoportbeli népszerűségében,
  • egészen addig, ameddig az elithez, a felső két kategóriához nem érünk: náluk szignifikánsan alacsonyabb a Fideszt támogatók aránya,
  • az ellenzék esetében viszont majdnem teljesen egyenes az összefüggés: minél privilegizáltabb egy csoport, annál több benne az ellenzéki szavazó,
  • illetve hogy a státusz csökkenésével a pártnélküliek aránya is növekszik.

Ha csak a pártot választani tudókat néznénk, akkor még élesebb lenne a különbség: akkor

a legalsó két társadalmi kategóriában a Fidesz 75 százalék feletti, az ellenzék 25 százalék alatti szavazati arányt kapna, a legfelsőben ugyanakkor az ellenzék 60-40 arányban előzné a Fideszt.

Az nem újdonság, hogy a Fidesz – 2010 óta egyre inkább – a hátrányosabb helyzetű csoportok körében örvend az átlagnál lényegesen jelentősebb támogatottságnak, azt is tudni lehetett, hogy a baloldal elveszítette hosszú évek alatt a munkásszavazatok zömét. Ahogy azonban a mostani tanulmány szerzői is megjegyzik:

az adatok első ránézésre szöges ellentétben vannak a gazdasági szavazás alaphipotézisével, hiszen pont azok szimpatizálnak a kormánnyal a legnagyobb arányban, akiknek a legtöbb okuk lenne az elkeseredettségre és az elégedetlenségre.

De a dolog ennél bonyolultabb. A kutatásból ugyanis a többi hipotézist vizsgálva kiderült, hogy Budapesten a kormány-ellenzék erőviszony sokkal kevésbé függ össze az osztályhelyzettel, mint ahogyan azt az ország egész területén tapasztalni.

fidd2

Fotó: 21 Kutatóközpont

Megvizsgálták azt is, hogy az egyes társadalmi csoportoknak milyen a gazdasági helyzetértékelésük, hogyan változott a saját háztartásuknak és az országnak az anyagi helyzete az elmúlt évben, illetve mire számítanak, hogyan fog alakulni mindez a következő évben. Ezeknek saját tapasztalatoktól kellene függnie, nem pártpreferenciától. A tavalyi és a tavalyelőtti adatok azt mutatják, az emberek gazdasági helyzetértékelése 2002 óta nem volt ilyen optimista. Igaz, a legszegényebb rétegek közül csak nagyon kevesen tudtak javulásról beszámolni, de romlást sem érzékeltek, változatlan helyzetről nyilatkoztak. Felfelé haladva növekszik az optimizmus, ráadásul kimutatták azt is, hogy a deprivált csoportok kétharmada-háromnegyede nem gondolja, hogy anyagi helyzete rosszabbra fordulna, tehát emiatt a kormány elleni tiltakozásra sincs ok.

Miután a kutatók megvizsgálták az értékválasztás szempontjait is, arra jutottak, hogy:

minél privilegizáltabb helyzetű a válaszadó, annál nagyobb eséllyel gondolja úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok – és minél kiszolgáltatottabb, elesettebb, annál inkább ennek ellenkezőjét érzi.

Kiderült az is, hogy a kormánypártiakra kevéssé jellemző a cserbenhagyottság és a kiábrándultság érzése, ami nem is lepte meg igazán a tanulmány készítőit.

Bizalom, támogatás

A tanulmány második részében a választók gazdasági várakozásai és a mindenkori kormánypárt támogatottsága között fennálló kapcsolatot vizsgálták meg a kutatók, arra voltak kíváncsiak, hogy felfedezhető-e valami rendszerszintű összefüggés a kettő között. Összevetették tehát a GKI Gazdaságkutató Zrt. fogyasztói és az üzleti bizalmi indexét a mindenkori legnagyobb kormánypárt teljes népességben mért népszerűségével.

Az így kirajzolódó görbék pedig hasonló utat járnak be. A mindenkori kormányzó párt népszerűségében a választási ciklusokhoz igazodva követik egymást a hullámhegyek és hullámvölgyek: az egyes országgyűlési választásokhoz közeledve a hivatalban lévő népszerűsége négy évente kiszámíthatóan emelkedni kezd, a választásokat követő egy-két hónapban a csúcsra fut, majd (egészen 2018-ig) minden alkalommal meredeken csökken – mindaddig, amíg a kormányzati ciklus közepén el nem éri mélypontját. Hasonlóképpen, az üzleti és fogyasztói bizalmi indexek szintén ciklikus emelkedést és csökkenést mutatnak – és hullámhegyeik csúcsai gyakran esnek a választási évekre.

fidd3

Fotó: 21 Kutatóközpont

Jól látható a 2008-2009-es válság, illetve a V alakú beszakadás, majd visszarugaszkodás a GKI-s mutatókban és az akkori kormánypárt népszerűségi (inkább: népszerűtlenségi csúcsa), de feltűnik az is, hogy az üzleti bizalmi index 1998 óta szinte csak a Fidesz kormányzása alatt erősödött pozitív tartományba – és 2014 és 2019 között az üzleti várakozások valaha volt leghosszabb pozitív periódusát látjuk kirajzolódni az ábrán.

2014 és 2019 között a fogyasztói bizalmi index is szárnyalt: 2014 előtt legfeljebb választási években, néhány hónapig láthattunk hasonlóan magas értékeket. Ugyanebben a 2014 és 2019 közötti időszakban a Fidesz népszerűsége is rendkívül magas.

De a három mérőszám (a bizalmi indexek és a mindenkori kormánypárt támogatottsága) csak véletlenül mozog együtt?

A kutatók statisztikai modellezéssel felfedték, hogy a hatalmon lévő párt támogatottsága és a gazdasági várakozások között komplexebb összefüggés áll fenn, úgy tűnik, a mindenkori kormánypárt népszerűsége és az üzleti bizalmi index nincsenek közvetlen kapcsolatban – a korrelációk során jelentkező sok hónapos csúszással megjelent együttmozgás áttételes hatások eredménye. Ugyanakkor a fogyasztói bizalmi index hatását a modellezés is megerősítette. Bár a pontos összefüggés az áttételes hatások miatt itt is összetettebbnek tűnik, mint amire a korrelációk alapján következtettek, a hatalmon lévő párt népszerűsége tipikusan egy vagy két hónap csúszással követi a fogyasztói bizalmi index változásait. De azt ki lehet jelenteni, hogy a gazdasági várakozások és mindenkori hatalmon lévő párt támogatottsága között rendszerszintű összefüggés van.

Ezen a ponton vetődik fel a kérdés, hogy hogyan hathat a koronavírus a Fidesz népszerűségére.

Láttuk, hogy a fogyasztói bizalmi index és a kormánypárt népszerűségi mozgása összefüggnek, így lehetőség van arra is, hogy a jövőre vonatkozó becslést adjunk az utóbbira.

  • 2018 elejétől a kormányzó Fidesz népszerűsége egy rendkívül magas, korábban legfeljebb választási években elért, 30 százalékot meghaladó szinten stabilizálódott.
  • Ugyanebben az időszakban a fogyasztói bizalmi index hónapról hónapra szintén nagyon optimista, 2002 óta nem látott értékeket mutatott.
  • Ez alapján, még a koronavírus megjelenése előtt azt lehetett feltételezni, hogy a Fidesznek nem volt oka az aggodalomra, a fogyasztói bizalmi index tartósan magas értéke jelezte, hogy rövid és középtávon nem várható a Fidesz népszerűségének megingása.

De jött a koronavírus.

  • A járvány márciusi begyűrűzése után a fogyasztói bizalmi index történelmi, 38 pontos esést hozott.
  • Így jogosan merül fel a kérdés, mivel ennek az indexnek hatása van a kormánypárt népszerűségére, most mi fog következni.
  • Az áprilisi kutatások még csak minimális, hibahatáron belüli eltérést mutattak, és a következő adatok is arra engednek következtetni, hogy ez a válság megváltoztatta a két változó közti összefüggést.
  • Májusban a fogyasztói várakozások visszapattantak az április mélypontról: a fogyasztói bizalmi index 38 pontos esését 11 pontos erősödés követte. Hasonlóképpen, a Fidesz népszerűsége is növekedett a teljes népesség körében, a válság első hónapjaiból tehát jól jött ki a kormány.

fidd4

Fotó: Túry Gergely

De egy, a tanulmányban felállított modell szerint a kutatók úgy vélik:

a Fidesz kiugróan magas népszerűsége nem tart ki a nyár végéig, várhatóan a párt támogatottsága lépésről lépésre visszatér a járvány előtt mért intervallumba.

Közmunkás fideszesek

A hipotézisvizsgálat előtt a 21 Kutatóközpont megvizsgálta azt is, milyen hatással van a közmunkaprogram a Fidesz népszerűségére. Ez a szempont azért merült fel, mert a kormánypárt az átlagosnál jobban teljesít az alacsonyan iskolázott, rossz munkaerőpiaci lehetőségekkel rendelkező és kiszolgáltatott csoportokban, és éppen ezek a csoportok a közmunkaprogram célpontjai.

Megállapították többek között, hogy:

  • a közmunkások magasabb aránya növeli a fideszes szavazatok arányát akkor is, ha az adott település munkaerő-piaci, iskolázottsági és demográfiai szempont szerint hasonlónak tekinthető egy másik magyarországi településsel,
  • a kormánypárti vezetésű települések esetében a közmunkának számottevően nagyobb a politikai hozadéka, mint a független vagy ellenzéki 63 polgármester által irányított településeken,
  • 2014-ről 2018-ra azokon a településeken növekedett a fideszes szavazatok aránya, ahol a közfoglalkoztatottak aránya is magas.

A kutatók ennél a résznél ügy összegeznek, hogy: "a közmunkások aránya településszinten önálló hatást gyakorol mind a 2018-as fideszes szavazatarányra, mind pedig a 2014 és 2018 között tapasztalt szavazatnövekményre. Ez a hatás azoktól az állandó paraméterektől függetlenül is magyarázó erőnek bizonyul, mint a településen tapasztalt munkanélküliség, iskolázottság és egyéb demográfiai paraméterek. Lehetne ugyan azt állítani, hogy a közmunkások arányának növelésével azért nő a kormánypárti támogatottság, mert a közmunkások (és környezetük) hálásak a lehetőségért, akkor azonban ennek fideszes, valamint semleges és ellenzéki településen egyformán érvényesülnie kellene.

A közmunkások arányának hatása azonban jelentősebb a kormánypárti polgármesterek által vezetett településeken, ami szintén igaz külön a 2018-as fideszes szavazatok arányára, illetve a 2014–2018 időszak közötti növekményre. Elvileg persze még az is elképzelhető, hogy a közmunkások egyszerre hálásak a fideszes polgármesternek és a kormánynak is, ezért szavaznak ők (vagy környezetük) még nagyobb elánnal a Fideszre ezeken a településeken." Ezt ugyanakkor elég életszerűtlennek tartják a kutatók.

fidd5

Képünk illusztráció
Fotó: MTI / Balázs Attila

Létezik gazdasági szavazás

A már-már akadémiai szintű elemzés végén a készítők hipotézistesztelést és összefoglalást készítettek.

  • Az első hipotézis a választási befolyás, vagyis a nyomásgyakorlás volt. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmaznak, adatelemzéssel nem lehet teljes bizonyossággal tesztelni a hipotézist, azonban a gyanú és a feltételezés valószínűségét több tendencia is alátámasztotta. A kutatók előtt is rejtély, hogy miért szavazna inkább a kormánypártokra az, aki romlónak érzi saját anyagi helyzetét.
  • A második hipotézis azonban igazolást nyert: létezik gazdasági szavazás, és a szegények nem utolsósorban éppen viszonylagosan kedvező gazdasági helyzetértékelésük miatt nem fordulnak tömegesen a rendszer ellen.
  • A harmadiknak, a meggyőződéses szavazásnak tulajdonítottak a legkisebb jelentőséget a készítők. Az osztályhovatartozásnak szinte semmilyen szerepe nincs a politikai ítéletalkotásban: a szegények véleménye még az őket érintő kérdésekben sem különbözik számottevő mértékben a gazdagokétól.
  • A negyedik hipotézis a rendszerigazolás, tehát a beletörődés, az alacsony státuszúak versengése volt. Itt azt tapasztalták, hogy jelen van a rendszerigazodás és az önfelmentés.
  • Az ötödik hipotézis pedig a médiafogyasztásra vonatkozott, miszerint a társadalmi hierarchia alján lévő állampolgárok információs – kormánypárti – buborékban vannak, és ez az elsődleges oka a fideszes orientációjuknak. Kétségtelen, hogy valóban túlnyomórészt kormánypárti médiából tájékozódnak az underclass tagjai, az ellenzéki hang ritkábban jut el hozzájuk. Ugyanakkor még az alapfokú végzettségűek között is csak 11 százalék azoknak az aránya, akik kizárólag kormánymédiából tájékozódnak – a túlnyomórészt tehát nem ugyanaz, mint a kizárólag. Magyarországon minden társadalmi rétegben – így a depriváltak között is – jelentős a politikai ízléssel ellentétes média fogyasztása is. Az is óvatosságra int a média-hipotézissel kapcsolatban, hogy a szegények napirend-érzékelése nem tért el érdemben a többi társadalmi csoporttól. Általában ugyanolyan arányban említettek maguktól materiális ügyet a hónap legfontosabb eseményei között, mint a többi válaszadó.
  • Azt mindenesetre bizonyították a többváltozós elemzés adatai, hogy ugyanolyan társadalmi csoportba tartozó emberek pusztán az eltérő médiafogyasztásuk miatt is jó eséllyel más pártra voksolnak. A gazdasági helyzetértékelés után a médiafogyasztás bírt a második legnagyobb magyarázóerővel a többváltozós elemzésük során. Összességében tehát a kutatók szerint nem vonható kétségbe a hipotézis létjogosultsága.

 

Mi lesz ezután?

A fenti adatsorok a koronavírus megjelenése előtti állapotokat mutatják, ezért a 21 Kutatóközpont kutatást rendelt a Mediántól, aminek az adatfelvétele május 28-a és június 5-e között zajlott, 1000 főt kerestek fel telefonon. A friss közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a teljes népesség 43 százaléka arra számít, romlani fog anyagi helyzete a következő évben. 38 százalék szerint javulás jön, 13 százalék szerint nem fog változni. A fideszesek 59, az ellenzékiek 21, a pártnélküliek 27 százaléka vár javulást. Romlásra a kormánypártiak 26, az ellenzékiek 62, a pártnélküliek 48 százaléka számít.

Felmérésükből kiderült, hogy a megkérdezettek mindössze 6 százaléka válaszolt úgy, hogy elvesztette az állását. 12 százaléknak jelentősen csökkent a bevétele, 8 százalék azt mondta, még nem csökkent, de valószínűleg fog, 19 százalék azt mondta, minden jel szerint nem fog csökkeni a fizetése, minden negyedik ember biztos ebben, 29 százalék pedig nyugdíjas, háztartásbeli vagy tanuló.

De kit hibáztatnak, akik bevételkiesést szenvedtek el? A kutatás szerint Orbán Viktor akár meg is nyugodhatna, hiszen a bevételkiesést elszenvedők mindössze 21 százaléka hibáztatja inkább a kormányt, még az ellenzékiek között is kisebbségben vannak ennek az álláspontnak a hívei. A kormány gazdaságvédelmi intézkedéseiről is kérdezték a választókat. Az összes megkérdezett 23 százaléka szerint biztosan nem fogja tartani a szavát Orbán, miután azt mondta, annyi munkahelyet teremt, amennyit a vírus elpusztított. Másik 24 százalék szerint valószínűleg nem fogja ezt az ígéretét teljesíteni, 38 százalék szerint azonban valószínűleg állni fogja a szavát. 11 százalék szerint pedig biztosan.

*

A kutatást Róna Dániel, Galgóczi Eszter, Pétervári Judit, Szeitl Blanka és Túry Márton készítették. A 21 Kutatóközpontot 2020-ban alapították, fiatal, a politika és a tudomány területén elkötelezett kutatók. Az intézet társadalomkutatással, közvélemény-kutatással, politikai elemzéssel és tanácsadással foglalkozik. Célja adatgazdag, elfogultságoktól mentes, tudományos igényességű elemzések és anyagok készítése, átfogó javaslatok megfogalmazása. Ez a tanulmány volt a kutatóközpont első nyilvános anyaga. Az intézet vezetője Róna Dániel politológus, aki korábban több ellenzéki pártnak, politikusnak is dolgozott. Róna volt az, aki korábban a Jobbik-jelenségről írt könyvet, erről írta a doktori értekezését is, a párt akkori éveiről ezek a legátfogóbb munkák.

Forrás: HVG

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all