Saját magának is sallert nyomott a kormány

A hatalom folyamatosan igyekszik ellehetetleníteni a civil szervezeteket. Ennek egyik jelentős állomása a norvég alap blokkolása. Olyan jó pályázati rendszerrel, amilyet a Norvég Civil Alap működtetett, még nem találkoztunk. Abszolút pozitív a véleményünk – számolt be Hajósy Adrienne, a Nők a Balatonért Közhasznú Egyesület programvezetője lapunknak. A pályáztatás a tartalmát, lebonyolítását tekintve is teljesen korrekt volt. Ahogyan az volt az elszámolás is.

A norvég alap befagyasztása miatt lehetetlenné vált, hogy az egyesület megfelelően eleget tegyen egyik fontos feladatának. A civil szervezet ugyanis a Balatonnál élő helyi lakosságot készítette fel arra, hogy minél inkább megalapozott észrevételekkel és javaslatokkal vegyen részt a vízgyűjtő-gazdálkodásra vonatkozó hivatalos egyeztetéseken.

„A vízgyűjtő-gazdálkodás furcsa, de nagyon fontos kifejezés” – magyarázta Hajósy Adrienne. A kormány ilyen címen hatalmas, ezermilliárdos nagyságrendű összegeket remél az Európai Uniótól. Ennek egyik feltétele azonban a téma „társadalmasítása”, a polgárok bevonása a közügyekbe. Ha ez a feltétel nem teljesül, nincs pénz. „A kormány a civileknek akart kárt okozni, de saját magának is adott egy pofont” – állapította meg Hajósy Adrienne.

A Népszava brüsszeli tudósítója írta meg a minap, hogy a magyar kormány inkább veszni hagyja a Norvég Civil Alap forrásait (továbbá az úgynevezett EGT Alap pénzét), ha nem szólhat bele a civil szervezeteknek szánt támogatások elosztásába.

A hír az általunk megkérdezett szervezetek mindegyikéhez eljutott, de nem mindenki nyilatkozott. „Most nem alkalmas, legyen szíves, keressen valaki mást” – hárította el megkeresésünket egy vidéki egyesület képviselője. Akadt, aki maradéktalanul dicsérte a Norvég Civil Alapot és keményen bírálta a kormányt, nevét viszont nem szerette volna adni véleményéhez. Kérdésünkre nem titkolta, hogy retorziótól tart. „Sajnos, ez egy ilyen ország” – mondta.

A romák integrációjával foglalkozó BAGázs Közhasznú Egyesület a Norvég Civil Alapnak köszönhetően olyan hiánypótló projektekre nyert el támogatást, amelyekre máshova nem tudott volna pályázni – hangsúlyozta Both Emőke, az egyesület elnöke. Ráadásul a feltételek teljesítése nem járt olyan nagy bürokratikus terhekkel, mint amilyeneket az EU-s pályázati kiírások megkövetelnek. A szervezetek a programok megvalósításban is segítséget kaptak.

Bár a BAGázs állami feladatokat is ellát, ehhez állami támogatást nem vesz igénybe. „Szó sincs arról, hogy az egyesületünket a megszűnés fenyegetné, de lennének olyan elképzeléseink, amelyekkel pályáznánk, ha létezne a norvég alap. Nem mindegy, hogy a tevékenységünket mennyire szűk vagy tág körben végezhetjük” – közölte Both Emőke.

Az egyesület vezetője szomorúnak tartja, hogy a kormány blokkolja a Norvég Civil Alapot. Hiszen egy demokráciában a cél éppen az lenne, hogy a civil szervezetek függetlenül, állami befolyástól mentesen működhessenek, és adott esetben akár külső kontrollt gyakorolhassanak a mindenkori kormány fölött. Ha a kormány beleszólást kér magának a pénzek elosztásába, akkor esély van rá, hogy a támogatásokról nem szakmai, hanem politikai alapon döntenek – jelentette ki Both Emőke, aki szerint az ilyen kormányzati szándék megnehezíti a civil szektor működését.

Az Esély-kert Alapítvány annak idején arra vállalkozott, hogy az öngondoskodás előmozdítása érdekében közösségi műhelyt hoz létre Újpesten, ahol jelképes térítési díj ellenében asztalos- és szabás-varrás foglalkozásokat szervez a leszakadó rétegekhez tartozók, álláskeresők számára. Gábor Zsuzsa, az alapítvány projektvezetője elmondta, hogy 2010 után hiába pályáztak sok helyre, egyedül csak a Norvég Civil Alaptól nyertek támogatást. „Pár éve már nem is adunk be pályázatot sehova. Nem látjuk értelmét” – tette hozzá.

A közösségi műhely komoly anyagi gondokkal küzd, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 2018-as adományának köszönheti, hogy még létezik egyáltalán. Gábor Zsuzsa szerint a kormány folyamatosan, egyre inkább igyekszik ellehetetleníteni a civil szférát: ebbe a folyamatba illeszkedik, hogy a norvég alap működésébe is beavatkozik, és nem törődik azzal, hogy így rengeteg pénztől esnek el a magyar civil szervezetek.

Elherdált pénzek

Magyarország a Norvég Civil Alapból, valamint az úgynevezett EGT-alapból összesen nagyjából 75 milliárd forintot kaphatott volna 2014 és 2020 között. Ennek a pénznek a nagyobb részéről a kormány dönthetett volna, egy kisebb szeletet viszont a civilek oszthattak volna szét.

A 2009-2014 közötti időszakban például 153 millió euró támogatást használt fel Magyarország ezekből a forrásokból, a civil részről pedig az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcicum döntött. A kormánynak azonban ez nem tetszett, ezért hadjáratot indított a szervezet ellen. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón lapunk kérdésére azt mondta: amíg „álcivilek” akarják a pénzt osztani, amíg „Soros György akarja a pénzt osztani”, addig nem tudnak megállapodni a norvég- és az EGT-alapról. A tárcavezető nem akart olyan civil szervezetet megnevezni, amely a kormánynak megfelelő, mert szerinte „nagyon sok ilyen van”. K. A.

Kiemelt fotó: Kisbenedek Attila / AFP

Forrás: Népszava