kedd, október 20, 2020
728x90 EU Imagery

A hónap elején lépett életbe a társadalombiztosítási járulékról szóló, jelentős indulatokat kiváltó törvénymódosítás. A kormány ezzel az egészségügy potyautasait kívánja kiszűrni, de ehelyett inkább több ezer embert helyez perifériára. Emellett az új szabályok egy olyan frontvonalat is megnyitottak, amelyre semmi szükség nincs.

Már érvényes az új társadalombiztosítási törvény, amely többek között módosítja az egészségbiztosítással érintett személyek körét és a kiegészítő tevékenységet folytató személyek csoportját, egységesíti a járulékfizetési rendszert, továbbá új elemként járulékfizetési alsó határt vezet be. Emellett a nyugdíjjárulék (10 százalék), az egészségbiztosítási járulék (7 százalék) és a munkaerőpiaci járulék (1,5 százalék) összeolvadt, így létrejött a társadalombiztosítási járulék, amelynek mértéke 18,5 százalék lett. Életbe lépett továbbá az a szabály is, hogy akik nem fizetik rendesen az egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot és legalább három hónapos elmaradást halmoznak fel, azok nem jogosultak a térítésmentes egészségügyi ellátásra, igaz, a sürgősségi ellátást azért továbbra sem lehet megtagadni tőlük.

A módosítás komoly indulatokat váltott ki az utóbbi hónapokban, rengetegen vádolták igazságtalansággal a kormányt. A kormányzati kommunikáció persze – ahogyan ilyenkor lenni szokott – állta a sarat, a fideszes és kereszténydemokrata politikusok egyre csak azt harsogták, hogy senki nem szorul ki az állami egészségügyi ellátásból. Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára külön ki is emelte, hogy a törvény szerint továbbra is teljes körű ellátásra lesznek jogosultak egyebek mellett a gyermekek, a diákok, a nyugdíjasok, a gyedben és gyesben részesülők, a biztosított munkavállalók, illetve mindazok, akik eddig is jogosultak voltak. A kormány épp csak azoknak nem adott semmi garanciát, akiknek az egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot maguk után kell megfizetniük, azaz a jelenlegi adatok szerint összesen 320 ezer embernek.

Mindezt lefordíthatnánk úgy is, hogy a hatalom szembeszállt egy zömében egyéni vállalkozókból és mélyszegényekből álló csoporttal, s tagjait a törvénnyel az egészségügy perifériájára helyezte.

Eközben persze folyamatosan arra hivatkoztak, hogy az új szabályra szükség van, hiszen csak tavaly szeptemberben mintegy 75 ezren próbálták meg jogosulatlanul igénybe venni az egészségügyi ellátórendszert, ami tűrhetetlen.

mti balazs attila D ATI20190425023 fit 800x10000

Fotó: Balázs Attila

A helyzet megoldását a kormány a kirekesztésben látta, amellyel véleményük szerint egy tiszta és átlátható rendszer jött létre, s már nem fordulhat elő, hogy valaki hónapokig rendezetlen jogviszonnyal rendelkezik. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke súlyos kritikát fogalmazott meg a módosítással kapcsolatban. Szerinte Magyarországon sokan lehetnek olyanok, akik a tájékozatlanságuk, a hivatali ügyintézésben való járatlanságuk, a munkaadójuk hibája vagy akár a saját mulasztásuk miatt nem rendezik időben társadalombiztosítási jogviszonyukat, és egy véletlen baleset vagy váratlan megbetegedés miatt az egészségügyi ellátás akár több millió forint ellátási díjjal terhelheti meg őket.

„Ez sokak számára megfizethetetlen kiadás, vagy az egész család szociális helyzetének megrendülését okozhatja” – hívta fel a figyelmet a MOK elnöke. Kincses Gyulát egyébként most is megkerestük a törvénnyel kapcsolatban, de ő tapasztalathiányra hivatkozva egyelőre nem kívánt nyilatkozni.

A hatályba lépett törvény kimondja, hogy az eddig rendszerszinten jól működő utólagos járulékbehajtásra (ha valakinek nem volt biztosítása, akkor is megkapta az egészségügyi ellátást, és utólag kellett rendeznie a hátralékát, amelyet adó módjára a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hajtott be) már nincs lehetőség, így az orvosnak minden esetben közölnie kell a „potyautassal”, hogy nem láthatja el őt addig, amíg nem rendezi a számláját. Ettől a szabálytól csak sürgős esetekben lehet eltérni, de az ellátottnak a kórházi költségeket akkor is meg kell fizetnie, mint ahogy rendeznie kell a fennálló tartozását is. „Kérdés, hogy ha valaki már rendezte az elmaradt befizetéseit, akkor miért kell megfizetnie az ellátás költségét is?” – tette fel a kérdést lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke.

Kifejtette, általánosságban támogatja ugyan a kormánynak azt a tervét, hogy kiszűrjék az ellátást jogosulatlanul igénybe vevőket, de az ország vezetése rossz eszközt választott erre. Ráadásul a szakma minden érve ellenére tavaly decemberben csak azért is elfogadták a törvénymódosítást, amivel szükségtelen konfliktust generáltak az orvos és a beteg között. Kordás László szerint a potyautasok ilyen módszerrel való kiszórása helyett jobb megoldás lenne, ha nem jogviszonyhoz kötnék az adózást a társadalombiztosítási járulék esetében, hanem jövedelemarányosan szednék be azt. „Egy olyan ellenőrző rendszert kellene bevezetni, amely tájékoztatja az állampolgárt arról, ha valami nincs rendben a befizetéseivel” – mondta Kordás László. Az MASZSZ szerint biztosítani kellene továbbá az adatbázisok pontosságát is, hogy ne fordulhasson elő téves eset, és fokozni kellene a munkáltatók befizetéseinek ellenőrzését.

nyitokep mti czegledi zsolt DEBRE20170105014 fit 800x10000

Fotó: Czeglédi Zsolt

Az új szabályok szinte lehetetlen helyzeteket szülnek majd, hiszen aki a járulékot sem fizette be, annak bizonyára a kezelési költségek megtérítésére sem lesz elegendő anyagi forrása – osztotta meg véleményét lapunkkal Sinkó Eszter. Az egészségügyi közgazdász szerint egyelőre még nincsenek tapasztalatok a tb-törvény hatásairól, mivel az ellátási jogosultságok elvesztése legkorábban a jövő év januárjában történhet meg. A szakember viszont ekkortól óriási bonyodalmakra számít, véleménye szerint januártól drámai jelenetek várhatók az orvosok és a betegek között. A kérdésre, hogy a törvény akár emberéletekbe is kerülhet-e, a szakember csak annyit mondott: „a politikai döntéshozók vélhetően a szabályok korrekciójára kényszerülnek majd”.

Addig is sokan lesznek, akik csupán az ápolók és orvosok emberségében bízhatnak, abban, hogy – etikai megfontolásból – vállalják a kegyes hazugságokat. Ez persze nem a legjobb megoldás, de mit számít ez már a haldokló magyar egészségügynek?

Forrás: 168 óra

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all