A zárt kaputól a közel húszezres kupadöntőig: így váltak járványügyi Petri-csészévé a stadionok Magyarországon

Csütörtök este, közel 16–17 ezer szurkoló előtt rendezték meg a Puskás Arénában az Európai Szuperkupa-döntőt: megnéztük, hogyan maradtak szinte érintetlenek a futballstadionok a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedésekkel szemben.

A Bayern München és Sevilla-drukkerek csupán egyharmada jönKarácsony Gergely és a DK is zárt kaput akar, a meccstől megfosztott Porto polgármestere forrong, az Európai Szuperkupa-döntőt mégis a terv szerint, húszezer fenntarott hellyel rendezik meg a Puskás Arénában csütörtök este.

Júniusban derült ki, hogy a Bajnokok Ligája és az Európa Liga győztesének összecsapását Porto helyett Budapesten rendezik: az akkori indoklás szerint Magyarország járványügyileg biztonságosabbnak tűnt egy olyan sporteseményre, ahol akár már a szurkolók is visszatérhetnek a stadionba. A helyzet valóban biztatónak tűnt: egyszámjegyű új fertőzöttet regisztráltak naponta, a focimeccseket pedig szabadon lehetett látogatni.

petri1

Fotó: MTI

Ahogy azonban közeledett a nyár vége, Európa-szerte világossá vált, hogy érkezik a második hullám, úgy sok helyütt korlátozásokat hozott szeptember eleje. A sportligák kénytelenek voltak ott folytatni, ahol abbahagyták: az új szezon szurkolók nélkül és folyamatos, szigorú ellenőrzések mellett vehette csak kezdetét.

A jegyeladások hiánya viszont rengeteg csapatot sodort a csőd szélére, így a klubok és a futballszövetségek folyamatosan igyekeznek valamilyen egyezségre jutni a hatóságokkal. Az Európai Labdarúgószövetség, az UEFA például egyből ráérzett, hol érdemes puhatolózni:

a budapesti Szuperkupa-döntő könnyedén válhatott kísérleti projektté, a szeptember 24-i meccs lesz hosszú idő után az első európai kupameccs, ahol részt vehetnek szurkolók is.

A szinte állandó járványügyi kivétel

Magyarországon március 11-én rendeltek el veszélyhelyzetet: a lelátókat már másnap lezárták, a focibajnokságok pedig március közepétől május közepéig szüneteltek. Az újraindítás utáni második fordulóban olyannyira magához tért a sportélet és elcsendesült a vírus, hogy a szurkolókat távolságtartási szabályok mentén, de vissza is engedték a stadionokba. Az ültetéses kísérlet annyira „sikeres” volt – világhírnevet is szereztünk a 10 ezer néző előtt megrendezett Magyar Kupa-döntővel –, hogy június 18-tól inkább minden további nélkül feloldották a korlátozásokat, a hazai meccsek pedig azóta zavartalanul látogathatóak, bár teltházzal a vírust megelőző statisztikák szerint aligha kell rendszeresen számolni.

petri2

Kispesti szurkolók a labdarúgó Magyar Kupa döntőjében játszott Budapest Honvéd-Mezőkövesd Zsóry FC mérkőzésen a Puskás Arénában 2020. június 3-án
© MTI / Szigetváry Zsolt

A stadionok újranyitása azért volt különösen érdekes, mert minden más rendezvényre továbbra is érvényben maradt az ötszáz fős létszámkorlát, kül- és beltéren egyaránt. Amikor Gulyás Gergelyt arról kérdezték, miért lehet meccsre menni, de koncertre nem, a miniszter úgy indokolta meg előbbi biztonságosságát, hogy

van egy nagyon nagy különbség a futballmeccs és a szabadtéri koncertek, zenés rendezvények között, ez pedig az alkoholfogyasztás.

Gulyás szerint a futballnézők nem isznak a stadionban, ennek megfelelően pedig jobban oda tudnak figyelni a szociális távolságtartásra – bár erről a fotók egészen mást mondanak. A korlátozásokat ugyanakkor egész nyáron fenntartotta a kormány, még az augusztus végére átütemezett fesztiválszezon is elmaradt.

petri3

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

mikor augusztus 28-án kiderült, hogy a járvány felerősödése miatt az állam újra teljes határzárat vezet be, egy kivétel azonnal elhangzott:

a nyáron Budapestre került Európai Szuperkupa-döntőt 20 ezer néző, ebből 6 ezer külföldi szurkoló előtt tervezik megtartani.

A döntés a Dél-pesti Centrumkórház osztályvezető főorvosa, Szlávik János szerint is „meredek” volt, pedig ekkor még korántsem beszélhettünk a szeptember végére állandósult, napi ezer körüli, kicsivel alatta lévő esetszámról.

Amint azonban megugrottak a fertőzések, úgy erősödtek fel a hangok döntő ellen is. Markus Söder bajor kormányfő arra kérte a döntős Bayern München szurkolóit, hogy inkább ne utazzanak a Németországban járványügyileg veszélyesnek minősített Budapestre, hasonló megfontolásból pedig a hivatalos szurkolói klubok is lemondtak a meccsről, így feltehetőleg 1500 Bayern-szurkoló sem lesz a stadionban. Sevillából ennél is kevesebben vállalkoztak az útra: a spanyol csapat mindössze 500 hellyel élt a fenntartott 3000-ből.

petri4

Bayern szurkolók Covid tesztje Münchenben
© AFP

A csapatok mindenesetre biztosították szurkolóiknak, hogy a Magyarországra utazáshoz és az onnan visszatéréshez szükséges koronavírusteszteket biztosítják a szurkolók számára. Azóta a Bayern-csapatkapitány Manuel Neuer, és a német válogatott szövetségi kapitánya, Joachim Löw is kifejezte nemtetszését a szurkolók beengedésével kapcsolatban.

Bár elméletileg nem fognak egymással érintkezni a stadionon belül, a magyar szurkolóknak mindössze a testhőmérsékletét fogják megmérni beléptetésnél, negatív teszt csak a külföldről beutazóknak szükséges.

A hvg.hu úgy tudja, az UEFA összesen egyébként 16–17 ezer nézővel számol: ez a 67 ezer férőhelyes stadionnak alig a negyede. És azt is tudjuk, hogy az UEFA ezen a meccsen vizsgálja meg, milyen hatása lehet annak, ha beengedik a drukkereket a nemzetközi meccsekre.

Ha így számolunk, életszerűnek tűnhet a távolságtartás a stadionon belül, bár a mosdók és a büfék továbbra is kockázati tényezők maradnak. Megnyugvást jelenthet még az is, hogy most aligha számolhatunk olyan esetekkel, mint amikor a Fradi-szurkolók hangja behallatszott a Groupama Arénába, miközben az FTC kiütötte a Dinamo Zagrebet a BL-ből; vagy amikor mint a szintén a Ferencvárost fogadó megye II-es Ráckeve drukkerei mintegy kétezren gyűltek össze egy Magyar Kupa-meccsre, és az együttlét örömét a vírus ellenszerének tekintették.

A járványügyi kockázatok mellett már csak hab a tortán, hogy az UEFA-t perrel fenyegeti Porto polgármestere. A Szuperkupát elvileg járványügyi okokból hozták át a "biztonságosabb" Budapestre, de a jelenlegi körülmények között ez az indoklás már nem állja meg a helyét. Rui Moreira beérné azzal is, ha az UEFA azt mondaná, hogy a lisszaboni BL-rájátszás után nem akartak még egy finálét rendezni Portugáliában, de ha nem kap érdemi választ a szövetségtől kérdéseire, bíróságra vinné az ügyet.

Forrás: HVG