szerda, október 28, 2020
728x90 EU Imagery

Regnáló alkotmánybírót jelölt az államfő a Kúria elnöki posztjára, pedig az Európai Bizottság jogállami jelentésében kifogásolta az eljárást. Pénteken hallgatja meg az Országos Bírói Tanács (OBT) a Kúria elnöki posztjára jelölt Varga Zs. András alkotmánybírót. Az OBT várhatóan nem támogatja Áder János jelöltjét, hiszen a tanács épp legutóbbi ülésén kezdeményezett az Országos Bírósági Hivatal elnökénél törvénymódosítást, hogy az Alkotmánybíróság (AB) azon tagjai, akik alkotmánybíróvá választásuk előtt nem voltak bírók, kizárólag pályázat útján nyerhessék el bírói kinevezésüket. Az OBT szerint az alkotmánybírói és a bírói poszt összeférhetetlenségének tavaly év végi megszüntetése sértheti a bírói függetlenséget. Ám bármit is lép az OBT, annak vajmi kevés hatása lesz Varga megválasztására, hiszen a szükséges kétharmados többség meglesz a parlamentben: a kormánypárti képviselők támogatni fogják Áder jelöltjét.

Varga jelölése azért vált szükségessé, mert Darák Péter, a Kúria jelenlegi elnökének mandátuma december 31-én lejár. Úgy tudjuk, a kormánnyal sok esetben szembe menő Darák az Európai Unió Bíróságán váltaná a magyar tagot, a 2004 óta ott bíráskodó Juhász Endrét. Az akadályokat Varga útjából egy tavalyi bírósági salátatörvény hárította el, ami lehetővé tette, hogy az Ab-tagok kérelmezzék bírói kinevezésüket az államfőnél – nyolc Ab-tag, köztük Varga élt ezzel a lehetőséggel, Áder pedig júliusban ki is nevezte őket –, illetve azt is, hogy a távozó alkotmánybírók pályázat nélkül kúriai bírói tisztségbe kerüljenek. Ezen felül még egy további személyre szabott törvénymódosításra volt szükség Varga jelöléséhez: korábban a jogszabály ötéves bírói szolgálati viszonyt írt elő a kúriai elnöki poszt betöltésének feltételeként, ma már a szolgálati jogviszony számításakor – egyebek közt – az alkotmánybírói éveket is figyelembe kell venni.

Fleck Zoltán szerint már a jelölést megelőzően tudni lehetett, hogy Vargára szabták a szabályozást: a NER régi kipróbált káderéről van szó, már az első Orbán-kormány idején Polt Péterrel együtt került a Legfőbb Ügyészségre, s lett botrányosan fiatalon – a politikai megbízhatóság alapján - legfőbbügyész-helyettes. Varga tudományos munkája az elmúlt tíz évben a „történeti alkotmányra” és az alaptörvény védelmére koncentrálódott. Felvetésünkre, hogy a jelölt korábbi megnyilatkozásaiban nyitva hagyta az államforma kérdését, s nem zárkózott el a legitimizmustól, az „Apostoli Királyság” visszaállításának gondolatától, Fleck azt mondta, ebből is látszik, hogy a NER ideológiai felépítményének egyik atyjáról van szó. Az a gondolat például, hogy a szuverenitásra hivatkozva lehet védekezni az Európai Bíróság ítéletei ellen, vagy hogy a „történeti alkotmány” mindenre választ ad, s a bírói függetlenség is ebből ered, Varga nézeteit tükrözi. Olyan valaki lehet most a Kúria elnöke, mondta Fleck, aki visszaszorítaná a bírói kar jogértelmezési szabadságát, miközben a Kúria hivatalos feladata a bírói kar jogértelmezési munkájának koordinálása.

A Kúria elnöke erőteljesen meghatározza az ügyelosztási rendet, és jelentős szerepe van a kúriai bírák kiválasztásában. Kérdésünkre, hogy van-e jelentősége annak, hogy az Európai Bizottság jogállamisági jelentése épp a minap kifogásolta az Ab-ról a Kúriára vezető kiskaput, az ELTE professzora azt mondta, a kormánypártok láthatóan magasról tesznek erre, s csak azért is a kifogásolt módon jelölnek kúriai elnököt. Pedig, tette hozzá Fleck, a kúriai bírók között is találhattak volna lojális jelöltet.

Borítókép: Fotó: Népszava

Forrás: Népszava

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all