szerda, december 02, 2020
728x90 EU Imagery

Majdnem minden második magyar arról számol be az Európai Parlament reprezentatív felmérésében résztvevők közül, hogy a járvány miatt csökken a bevétele – ezzel listavezetők vagyunk az EU-ban. Ugyanakkor a magyarok szerint a korlátozó intézkedések több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hajtanak.

Szeptember végén és október elején végzett az EU valamennyi tagállamában reprezentatív felmérést az Európai Parlament, amelyben a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban négy különböző területre kérdeztek rá. Ezek a következők voltak:

  • a lakosság személyes és pénzügyi helyzete,

  • az EU megítélése a Covid–19-járvány kapcsán,

  • az EU költségvetése,

  • a tagállami válaszintézkedésekkel összefüggő benyomások.

A felmérés egy részét már hetekkel korábban nyilvánosságra hozták. Ebből derült ki például, hogy az európaiak 77 és a magyarok 72 százaléka ért egyet, hogy az uniós források felhasználását össze kell kötni a jogállamisági feltételek betartásával. Éppen ez az, ami miatt a magyar és a lengyel kormány jelenleg blokkolja az uniós költségvetést. Mindezt azért fontos hangsúlyozni, mert egy további kérdéssorból az derül ki, hogy az EU-ban leginkább a magyarok aggódnak saját pénzügyi helyzetük miatt, és itt aggódnak a legtöbben azért, hogy teljes gazdasági csődbe kerülnek a járvány miatt. A különböző uniós források, amelyekről az Orbán-kormány akár kész lemondani is, éppen a válság miatt nehéz helyzetbe kerül munkavállalók, vállalkozások megsegítésére szolgálna.

A magyarok 44 százaléka mondja azt, hogy a járvány hatásai miatt bevételkiesést szenvedtek el, ez legmagasabb arány az EU-ban, megelőzve a spanyolokat (42), a ciprusiakat (41) és a görögöket (40). A lista másik végén Svédország (19), Hollandia (17), Finnország (16) és Dánia (14) van. Ugyancsak a magyarok körében mondták a legtöbben azt, hogy személyes csőd, fizetésképtelenség fenyegeti őket, a válaszadók 6 százaléka volt ezen az állásponton. Összességében a magyar válaszadók 74 százalékának vagy már érintette, vagy valószínűleg érinteni fogja a jövedelmét a járvány. Bulgáriával együtt nálunk a legmagasabb (15 százalék) azoknak az aránya, akik emiatt nem tudnak megfelelő, minőségi élelmiszert vásárolni.

badmag1

A magyarok 44 százaléka szerint a járvány kezdete óta csökkent a bevétele

Az idei első, 2020. április–májusi felmérés óta javult az unióval kapcsolatos közvélekedés. Az EU-ról pozitívan vélekedők aránya folyamatosan emelkedett, az áprilisi 31 százalékról 41 százalékra (Magyarországon a szeptember–októberi adat 42 százalék az április–májusi 35,4 százalék után). Ugyanakkor a válaszadók többsége továbbra is elégedetlen a tagállamok közötti szolidaritás mértékével. A válaszadók mintegy fele (49 százalék) nyilatkozott úgy, hogy elégedett kormánya a koronavírus-járványban hozott eddigi intézkedéseivel. Az elégedetlenek aránya ehhez nagyon hasonlóan alakul (48 százalék). A legutóbbi felmérés óta a kormányokkal való elégedettség szintje az európai átlagot tekintve csökkent.

Európában és Magyarországon is nőtt azok aránya, akik szerint az uniónak nagyobb hatásköröket kellene adni a hasonló helyzetek kezelésére és ehhez több pénzt is kellene társítani. Az európai válaszadók több mint fele (54 százaléka) szerint a megnövelt uniós büdzsét elsősorban közegészségügyi célokra kellene fordítani, ezt a gazdaság helyreállítása és új lehetőségek teremtése a vállalkozások számára (42 százalék), az éghajlatváltozás elleni fellépés és a környezetvédelem (37 százalék), majd a foglalkoztatás és a szociális ügyek (35 százalék) témája követi. A megnövelt uniós forrásokat a magyar válaszadók legnagyobb része (57 százaléka) szintén népegészségügyi célokra fordítaná.

Ugyanakkor egy másik kérdéssorból kiderül, hogy amikor a magyarok a hazai korlátozó intézkedéseket értékelik, akkor egyáltalán nem elégedettek azok hatásaival. Amikor azt kellett összevetni, hogy az intézkedések egészségügyi haszna-e a nagyobb, vagy az ezzel járó gazdasági kár, akkor a magyar válaszadók 67 százaléka utóbbit jelölte meg, míg csak 26 százalékuk az egészségügyben tapasztalható előnyöket. Ezzel holtversenyben Bulgáriával az utolsó helyen állunk, ahol 69–26 volt az arány. (7, illetve 5 százalék volt a “nem tudom”-ok aránya.) Ennek a listának a másik végén Málta áll, nagyjából fordított számsorral (27–70–3).

Forrás: HVG

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all