Mobilfizetés: milliárdos üzlet állami segédlettel
A kormány nyolc évre koncesszióba adná a nemzeti mobilfizetési rendszer működtetését egy hozzá közel álló vállalkozónak. Évek óta zajló játszma fontos lépése Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Palkovics László innovációs miniszter közös törvényjavaslata az egyes közszolgáltatások egységes elektronikus értékesítéséről. Ennek értelmében a kormány nyolc évre koncesszióba adná a nemzeti mobilfizetési rendszer működtetését. Ezen az elektronikus értékesítési platformon eddig a parkolásért és az autópálya használatért lehetett fizetni, de a jövőben a közös rendszeren keresztül meg lehet majd vásárolni valamennyi állami és önkormányzati többségi tulajdonban lévő busz- és vasút-, valamint hajótársaság jegyeit is.
Az egységes elektronikus értékesítés platformját üzemeltető céget Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter hivatala választja ki egy koncessziós eljárás keretében. Az új modell 2022-ben indulhat. S ezzel a fővárosi közlekedési cég – akárcsak a többi önkormányzati közlekedési társaság – a kukaholding által kijelölt kormányzati útra lép, ők végzik a szolgáltatást az árát viszont egy nagy cég szedi be. (Az elektronikus értékesítés aránya minden bizonnyal egyre nagyobb lesz.)
A kormány részben kényszer hatására cselekszik. Az Európai Bíróság ugyanis 2018-ban az uniós joggal ellentétesnek tartotta, hogy az állami Nemzeti Mobilfizetési Zrt. monopolhelyzetbe került. Az Orbán-kabinet a koncesszióba adással pedig megszünteti a közvetlen állami irányítást.
Az új törvény megtiltaná, hogy a szolgáltatók saját fizetési rendszereket működtessenek. A fizikai jegyárusítás és a megállókban lévő jegyautomaták megmaradnak, a szolgáltató pedig köteles lesz igénybe venni a koncesszió tulajdonosa által fejlesztett online rendszert. A koncesszió tulajdonosa ezért jutalékot számolhat fel, ebből fizetik majd a viszonteladókat is, akik azonban az állami mobilfizetési céggel ellentétben nem számolhatnak majd fel kényelmi díjat. Kérdés, hogy mennyi lesz majd a koncesszió tulajdonos által kért jutalék. Ha a korábban rebesgetett 5 százaléknál maradnak, akkor az az évi átlagosan 65 milliárdos menetdíjbevétel esetén több mint 3 milliárd forintot jelentene, de még akkori is milliárdos tétel lenne, ha csak minden harmadik jegyet vesznek elektronikus úton.
A koncesszióval értelmetlenné válik a saját elektronikus jegyrendszer létrehozása. (Igaz, a főváros eredeti tervei szerint a díjfizetés időalapú lett volna, a most koncesszióba adott feladat pedig a meglévő jegypaletta online értékesítéséről szól.) Nem mintha ebben a főváros nagy sikereket ért volna el. Az elektronikus jegyrendszer bevezetéséről szóló szándéknyilatkozatot 2003-ban írták, majd 2010-ben teljesen új alapokról indították újra, de bevezetni azóta sem sikerült. Holott 10 milliárd forintnál is többet költöttek rá.
A fővárosi e-jegy-projekt talán összeomlott volna magától is, de a kormány azért nagyot tolt rajta ebbe az irányba. A mobilparkolás korábban piaci alapon működő rendszerének 2014-es államosítása - az önkormányzatoktól szedett jutalék és a vásárlók által fizetett kényelmi díj révén - többet hozott a konyhára, mint előzőleg gondolták.
A kormány korábban bevetette az egységes e-kártya-rendszert. Az elképzelés szerint egyetlen kártya hordozná a személyi igazolvány, a lakcímkártya, az adókártya, a tb-kártya adatait, helyettesíthetné az útlevelet és a diákigazolványt, sőt az e-jegy-funkció révén utazni is lehetne vele. Már évekkel ezelőtt érezhető volt az erős kormányzati szándék, hogy a fővárosi e-jegyet beolvasszák a nemzeti e-kártyába, és hogy erre a feladatra egy új, az állami célokhoz jobban idomuló vállalkozót keressenek.
A fővárosi közlekedésszervező cég év eleji jelentése szerint az e-jegy projekt bukásában a Nemzeti Egységes Kártyarendszer mellett nem kis része volt a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform (NEJP) létrehozásának, illetve az ezekhez szükséges jogszabályváltozásoknak. Ezek révén ugyanis rendkívül elnyújtották és megnehezítették az e-jegy kártyák kibocsátását. Majd az Orbán-kabinet a fővárosi közösségi közlekedéshez adott állami támogatás kifizetésének egyik feltételéül szabta a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. bevonását a fővárosi e-jegy rendszerbe.
Így született meg a mobiljegy, ami egyébként köszönőviszonyban sincs az elektronikus jegyrendszerrel, hiszen az időalapú díjfizetés helyett csupán egy másfajta értékesítési csatornán vásárolt BKV-jegy. Az év elején úgy tűnt, a játszma végén övék lehet az egész e-jegy-torta. De lehet, hogy ez más koncessziós cég közbeiktatásával érik el.
Borítókép: Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Forrás: Népszava