szombat, március 06, 2021
728x90 EU Imagery

Európai uniós átlagra mutogat az Orbán-kormány, amikor a magas magyarországi halálozási adatokat magyarázza, ám ehhez az első és a második hullám összesített adatait veszik alapul. Pedig ha csak az elmúlt egy hónap járványügyi trendjeit nézzük, sokkal súlyosabb a helyzet: egymillió főre vetítve csak Szlovéniában és Bulgáriában halnak meg többen koronavírus miatt, mint Magyarországon.

„Amire figyelni kell, az nem a megbetegedések, hanem a halálozások száma” – ezzel a kijelentéssel indult neki Orbán Viktor szeptemberben a koronavírus-járvány második hullámának. És a kormányfőnek abban feltétlenül igaza is volt, hogy a halálozások számának alakulására képtelenség nem odafigyelni: pénteken 189 beteg hunyt el, ezzel Magyarországon 5513 főre nőtt az elhunytak száma.

cov1

Fotó: Fazekas István

Hiába vezették be több mint három hete a szigorításokat és kijárási tilalmat, egyelőre nem látszik, hogy az számok csökkenni kezdenének. Sőt, a halálozásoké az elmúlt héten szinte minden nap rekordokat döntött. Eközben a hivatalosan regisztrált fertőzöttek száma sem csökken számottevően, pénteken például 6212 embernél mutatták ki a koronavírus-fertőzést, ebben már a tanárok és a szociális dolgozók tömeges antigéntesztelésének eredményei is benne vannak. Ha pedig abból indulunk ki, hogy koronavírus esetében a halálozás átlagosan 4-5 héttel követi a megfertőződést, sok jóra a következő hetekben sem számíthatunk.

Hihetünk a statisztikáknak?

Fontos eközben azt is tudni, hogy a magyar járványügyi adatokból kevés derül ki a valós járványhelyzetről, és az is meglehetősen hektikusan. A kormány például jó ideig csak azokat számolta be az új fertőzöttek közé, akiket hivatalos PCR-teszttel szűrtek, azaz főleg a tüneteket mutató betegeket. Múlt hét óta viszont ezek keverednek a tömeges antigéntesztekkel, a számok pedig – ahogy elemzésében a Válasz Online is fogalmazott – látványosan „rángatózni” kezdtek. Hogy hosszú távon ez a tényleges fertőzöttek csökkenését vagy emelkedését jelenti, ezt egyelőre nem tudni. (A fertőzöttek tényleges számát persze nemcsak Magyarországon, hanem más államokban is nehéz megbecsülni, főleg a tünetmentes vagy nagyon enyhe tünetekkel rendelkező esetek miatt.)

cov2

Fotó: MTI / Balázs Attila

Szintén magyarázatot követelnek a halálozási adatok, amiről két fontos dolgot érdemes megemlíteni. Az egyik, hogy a magyar hatóságok minden olyan esetet beleszámolnak a halálozási statisztikákba, ahol kimutatták a koronavírus-fertőzést, függetlenül attól, hogy a beteg halálát ténylegesen a Covid–19 megbetegedés okozta-e. (Ez az Európai Unióban például tagállamonként különböző.) A másik, hogy Magyarországon nincs arra vonatkozó pontos kimutatás, hányan haltak meg intézményi fertőzés következtében, hányan pedig azért, mert közösségben kapták el a vírust. Ez ugyan elsőre nem tűnik lényeges adatnak, de a megelőzéshez és a szigorítások bevezetéséhez fontos lenne ismerni. (A kormánynak persze minden bizonnyal ezek a statisztikák is a rendelkezésére állnak.)

A halálozásról már Müller Cecília is többször elismerte, hogy magasak a számok, sőt nemcsak az elhunytak száma, hanem a kórházban ápoltaké és a lélegeztetőgépen lévőké is emelkedik. Az országos tiszti főorvos szerint azonban kórházban kezeltek száma már nem nő olyan ütemben az elmúlt napokban. Úgy véli, még mindig emelkedő szakaszban vagyunk, de ez már kevésbé dinamikus.

Mentik a menthetőt

Az persze kétségtelen, hogy Orbán Viktor szavai, melyek szerint, „aki elkapja a betegséget, azt meg fogjuk gyógyítani”, nem fedik a valóságot, a kormány ennek ellenére rendszeresen védi a sokkoló halálozási adatokat, mégpedig azzal, hogy a környékbeli országokkal összehasonlítva nem is állunk rosszul. Így tett a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is, aki úgy fogalmazott:

Az elhunytaknál az összesített listában változás nem volt, továbbra is az Európai Unió átlagánál lényegesen kedvezőbbek a magyar halálozási adatok.

Mindezt azon a napon, amikor azt közölték, hogy 24 órán belül 182 magyar halt meg a járványban.

cov3

Gulyás Gergely
Fotó: MTVA

A politikus sem tagadta, hogy Magyarországon még mindig emelkedik a halálozások száma, de mivel ez sok más uniós tagállamban is így történik, szerinte az uniós átlagnál még mindig jobb adat az itteni. Gulyás kiemelte, Magyarországon 526 halott jut egymillió főre, míg az uniós átlag 613.

A kormányzati statisztikákkal azonban van egy probléma:

az első és a második hullám összesített adatait nézi.

Márpedig Magyarországon tavasszal nagyon enyhén zajlott a járvány, ugyanez viszont már nem mondható el az őszi-téli időszakra. (Magyar kutatók egyébként azóta azt is kimutatták, hogy a jelenlegi járványügyi helyzet nem a tavasszal kialakult fertőzési láncok folytatása, hanem a nyár közepén történt újbóli behurcolások eredménye.)

Mi akkor az igazság?

A valós trendeket sokkal jobban mutatja, ha az elmúlt hónapok statisztikáit nézzük, ez alapján pedig az igazság az, hogy Magyarország nagyon rosszul áll a halálozási mutatókban. Ezt a legkönnyebben úgy tudjuk ellenőrizni, ha az egymillió főre jutó halálozásokat nézzük meg az elmúlt két hétben (ehhez mi az Oxfordi Egyetem által közölt adatokat vettük igénybe, azoknak is a hétnapos, kiigazított csúszóátlagát).

Márpedig ez alapján Magyarország a harmadik legrosszabb helyen áll a halálozási mutatókban az Európai Unióban. Mindezt úgy, hogy velünk ellentétben sok országban már lefelé megy a mutató, nálunk viszont még mindig emelkedik.

 

Ha a három legrosszabbul teljesítő országot nézzük, azt látjuk, hogy Szlovénia áll az első helyen, őket követi Bulgária, és utána jön Magyarország.

 

Nézzük meg, mi a helyzet az Orbán Viktor által laboratóriumként emlegetett Ausztriában. Itt azt látjuk, hogy míg november közepén valóban volt néhány nap, amikor a két ország egymillió főre vetített halálozási mutatói közelítettek egymáshoz, azóta nyugati szomszédunkban stagnálni, majd csökkenni, nálunk viszont emelkedni kezdtek a számok.

 

A visegrádi négyeket megvizsgálva pedig azt láthatjuk, hogy míg a tömeges tesztelést választó, és a járványt a lehetőségekhez képest jól kezelő Szlovákiában egymillió lakosra 4,74 elhunyt jut, addig Csehországban ez az adat 11,5, Lengyelországban 12,3, Magyarországon pedig 16,19.

 

Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában arról beszélt, hogy az operatív törzs hétfő kora reggel dönt a december 11-e utáni korlátozásokról. A kormányfő pénteken az egészségügyi tudományos tanácsot hallgatta meg, szombaton pedig gazdasági szakemberekkel tárgyal a témában.

A miniszterelnök a pontos döntésről még nem akart jóslásokba bocsátkozni, annyit viszont elárult, hogy csütörtökön a járványügyi szakemberek mereven elleneztek bármiféle nagyobb lélegzetű enyhítést.

Mivel Orbán mindig hangsúlyozza, hogy az operatív törzs a szakemberek véleménye alapján hozza meg döntéseit, ez könnyen jelentheti, hogy karácsonykor, sőt még januárban sem várható lazítás a jelenlegi járványügyi szabályokon. Ha pedig halálozási adatokat nézzük, és hiszünk abban, hogy a kormány ezek alapján dönt, akkor valóban nem sok remény van az enyhítésre.

Forrás: HVG

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all