péntek, június 18, 2021
728x90 EU Imagery

Gazdaságvédelem címszó alatt a kormány a hozzá közelálló üzleti körök támogatására költi a költségvetési forrásokat - hívja fel a figyelmet két kutatóintézet is. A kormány szerda éjszaka megjelent határozatában újabb 260 milliárd forintot vett ki a többszörösen kiürített gazdaságvédelmi alapból, a járványhoz kicsit sem köthető kiadásokra fordítva azt. A jegybank összesítése szerint a kabinet a válság kitörése óta 2989 milliárd forintot költött el az alapból, annak ellenére, hogy abba annak felállításakor csak 943 milliárd forintot tett bele az állam. Az alapot azóta sem töltötték fel, ennek következménye a tetemes – 3300 milliárd forintos - államháztartási hiány november végén. Az újabb - a hiányt és az államadósságot is tovább növelő - tételből, akárcsak korábban, erősen vitatható célokra mentek a legnagyobb összegek: tízmilliárdok az Eximbankhoz, a Debrecen melletti MotoGP-pályát építő céghez, vagyonkezelő alapítványok feltőkésítésére, egyházi beruházások támogatására. De nem várhat a Budai Vár tatarozása sem, a Nemzeti Hauszmann tervet hirtelen 73 milliárd forinttal támogatta meg a kabinet.

Az elmúlt hónapokban a kormányok világszerte tetemes költségvetési költekezéssel reagáltak a koronavírus válságra, ebből a szempontból a magyar kabinet költekezése sem lenne kirívó. Ám hazai hatalmas költségvetési hiányt csak részben magyarázzák a válság miatti adókiesések és a védekezés költségei. Az előbbit 1200 milliárd forintra teszik a Kopint-Tárki kutatói – ennek fényében megdöbbentő, hogy az államháztartás hiánya Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése szerint elérheti a GDP 7-9 százalékát – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, a cég legfrissebb jelentését bemutató sajtótájékoztatón. Az egészségügyi védekezés költségei a GDP 1-1,5 százalékára rúgnak. A magyar kormány az amúgy szigorú Európai Uniós költségvetési és államadósság szabályok felfüggesztését arra használta, hogy olyan célokra költsön - turisztikai fejlesztés, sportberuházások, egyházi- és határon túli támogatások – amelyeknek nincs semmi köze a válság kezeléséhez. Palócz Éva szerint rendkívül aggasztó, hogy a kormány költekezései miatt az államadósság a bruttó hazai termék, a GDP 80 százalékára emelkedik az idén a tavalyi 65 százalékról. Ennek nem kellett volna így történnie - teszi hozzá. A kormány ezer milliárd forintokat költ el a hozzá közel álló társadalmi csoportok megnyerésére, a baráti cégek „nagyon súlyos” támogatására, ezzel gyakorlatilag elherdálták a költségvetési forrásokat – mondta az elemző.

A GKI Gazdaságkutató is arra jutott, hogy a kormány a klientúra építésére használja fel a gazdaságvédelmi pénzeket. Nagyon kevés történik az egészségügy és az oktatás új helyzetre való felkészítése, a válság fő veszteseinek segítése érdekében - írja a cég a napokban kiadott gazdasági helyzetelemzésében. Azzal, hogy a magyar gazdaságpolitikában a hangsúly gazdaságvédelem helyett az újraindításra került, lehetővé vált a lojális tulajdonosi körök beruházásainak és vállalat-felvásárlásainak támogatása, miközben kormányzati segítség híján az elkerülhetetlennél sokkal több cég és család kerül válságba.

Nemcsak a kutatók, hanem Matolcsy György jegybankelnök is bírálatokat fogalmazott meg a jegybank évzáró sajtótájékoztatóján a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseivel kapcsolatban. Matolcsy szerint idén a gazdaság 6-6,5 százalékkal csökken, de a zsugorodás lényegesen kisebb is lehetett volna a gazdaságvédelmi pénzek hatékonyabb felhasználásával. A jegybankelnök szerint, ha a kormány növelte volna a közösségi fogyasztási kiadásokat (egészségügy, oktatás), akkor egy százalékponttal kisebb lehetett volna a visszaesés. Hasonló a helyzet az állami beruházásokkal: ezeket sem pörgette fel a kormány, emiatt Matolcsy szerint 1,4 százalékkal lett nagyobb a visszaesés.

A kormány nem, vagy nem sokat tanul a hibákból: a kedd éjszaka nyilvánosságra hozott 260 milliárd forintos költekezés is erősen vitatható célokra ment, akárcsak korábban: állami cégek, vagyonkezelő alapítványok feltőkésítésére, egyházi beruházások támogatására. A 260 milliárd forintból összesen 2,9 milliárd forint jutott foglalkoztatási támogatásra, ezt a pénzt is a cégek kapják a megváltozott munkaképességi munkavállalók foglalkoztatásra.

1300266

Borító: Fotó: Erdős Dénes / Népszava

Forrás: Népszava

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all