péntek, június 18, 2021
728x90 EU Imagery

Kíméletlen és hatékony a kormányzati prés: jelen állás mellett Budapesten 2021 végére nem lesz miből fizetni a béreket, leállnak a közszolgáltatások, intézményeket kell bezárni.

Hozzávetőlegesen 15-20 milliárddal csökkenti a fővárosi önkormányzat legfontosabb bevételét az, hogy Orbán Viktor kormányfő bejelentése szerint megfelezik az iparűzési adót. Ezt pedig már nem lehet „kimozogni”. Budapest idei – december elején elfogadott – költségvetésében ugyanis a teljes tartalékkeret 15 milliárd.

– A főváros működtetése havonta 20-25 milliárd forintot emészt fel. 2021. január elsején 80 milliárd forintos lyuk tátongott a működési bevételek és kiadások között. Ha erre rájön az iparűzési adó bevétel 15-20 milliárdos mínusza, akkor a fővárosi önkormányzat számlájáról novemberre elfogy a pénz – mondta a Népszavának Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes. – Hiába lesz pénz az önkormányzat számláján, ha azok már kötött felhasználásúak. Például a Blaha Lujza tér felújítására kapott pántlikázott forrásokból való utalást működési kiadások fedezésére senki sem fogja aláírni. Ebben az esetben a főváros fizetésképtelenné válik, vagyis nem tudja tovább finanszírozni a közszolgáltató cégek és az önkormányzati intézmények működését, nem tudja kifizetni a béreket. 

Ezen a helyzeten pedig az sem változtat – tette hozzá Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes –, hogy két külön címen, mintegy 15 milliárdot tartalékolt a főváros a rendkívüli esetekre, hiszen ezt addigra vélhetőleg felszívja a tavaly 23 milliárdos jegyárbevétel-kiesést elszenvedő közösségi közlekedés.

– A kormánynak sem lehet érdeke a GDP 37 százalékát megtermelő főváros becsődöltetése, hiszen ez az egész magyar gazdaság megítélésének ártana. A hitelminősítőknek nehéz lenne elmagyarázni, hogy egy stabil gazdasági alapzaton álló ország miért nem segítette ki a saját fővárosát – magyarázta a főpolgármester-helyettes. – Könnyen felmerülhet bennük a gondolat, hogy talán azért nem siettek a segítségére, mert a főkasszában sincs pénz. Ráadásul a csőd elkerülése érdekében elég lenne elengedni a 36 milliárdos szolidaritási adót. A jól működő gazdaság egyébként is elképzelhetetlen működő közszolgáltatások nélkül, márpedig ezeket az önkormányzatok biztosítják.

Az önkormányzati bevételeket pedig jelentősen megkurtította a járvány, a válság és főként az Orbán-kormány elvonásai. Különösen igaz ez a helyi iparűzési adóra, amely a települési önkormányzatok legfontosabb központi normatívákon felüli bevételét adják. A főváros esetében az éves működési bevételek 62 százalékát teszi ki. Ezenfelül csak a fentinél sokkal kisebb tételt jelentő egyéb adók (ezek közül a gépjármű- és idegenforgalmi adót már elvonta a kormány), a kevéske működési bevétel (például óvodai étkezési díjak), illetve az ingatlanok eladásából befolyó pénz van.

Az Orbán-kabinet válságkezelésre, illetve a kis- és középvállalkozások (kkv) megsegítésére hivatkozva az idei évre 1 százalékban maximálta az iparűzési adó mértékét, márpedig a nagyvárosok többsége eddig 2 százalékot szedett. Egyelőre nagyon nehéz megbecsülni, hogy mekkora rést üt a fővárosi büdzsén az intézkedés, de hozzávetőlegesen 15-20 milliárdról lehet szó – mondta el a főpolgármester-helyettes.

Az adó mértékének mérséklése nem automatikus, a cégeknek ezt az adóhatóságon keresztül meg kell igényelniük. Ennek határideje február 25., így csak ezt követően derül ki, hogy pontosan hány vállalkozás tud és szeretne élni ezzel a lehetőséggel. Az adókedvezmény ugyanis feltételhez kötött, így például a 4 milliárdos nettó árbevétel, vagy mérleg főösszeg, illetve a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások kérhetik, ráadásul ezek a korlátok a kapcsolt társaságokkal együtt értendőek. Másrészt az így igénybe vehető támogatás mértéke a hatályos uniós jogszabályok szerint két év alatt nem haladhatja meg a 200 ezer eurót (70 millió forintot). Ha tehát a cég már kapott más ugyanezen uniós címkód alá eső támogatást, akkor az összeadódik a iparűzési adókedvezménnyel. A bizonytalanságot fokozza, hogy sem az önkormányzatoknak, sem a NAV-nak nincs nyilvántartása a kedvezményezetti körről.

A fővárosi önkormányzat 139 milliárd forint iparűzési bevétellel számolt 2021. évre. Ebből már 10 százalék kiesése is megoldhatatlan problémákat jelentene a fővárosi közszolgáltatások üzemeltetésében. A becsült kiesés jóval meghaladja ezt.

– Kötelező kincstári optimizmussal bízom abban, hogy a kormány, felismerve az önkormányzatok lehetetlen küldetés elé állítását, kompenzációt nyújt – mondta Kiss Ambrus, bár azt sem tagadta, hogy egyelőre tárgyalóasztalhoz sem invitálták a fővárost ez ügyben.
 
Forrás és kép: Népszava

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all