kedd, március 09, 2021
728x90 EU Imagery

A kormány alighanem alkotmányt sért, de mindez senkit nem érdekel.

 Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában – ahogy arról hírt adtunk – a rendkívüli jogrend meghosszabbításáról is kérdezte a miniszterelnököt a műsorvezető. Erről Orbán azt mondta, előbb két hétre saját hatáskörben meghosszabbítják, majd a tavaszi ülésszakban a parlament elé viszik a kérdést.

A probléma ezzel a kijelentéssel az, hogy ha szigorúan vesszük, az alkotmányos rendelkezések mindezt nem teszik lehetővé. Magyarország alaptörvényének 53. cikk (1) bekezdése így fogalmaz: „a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be”. Az 54. cikk (3) bekezdése pedig ezt tartalmazza: „a különleges jogrendet a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn”.

Ezek veszélyhelyzet esetén, illetve annak végén a különleges jogrend életbe léptetésének valamint megszüntetésének szabályai. Látható, hogy meghosszabbításról ezek a jogszabályhelyek nem rendelkeznek. Ám a különleges jogrend – így a veszélyhelyzet is – nem egy önmagáért való állapot, nem csupán azért létező jogi kategória, hogy kihirdessék és megszüntessék, hanem hogy fennállása alatt a hétköznapinál gyorsabban és egyszerűbben működjön a jogszabályalkotás és -alkalmazás. Ennek módjáról rendelkezik az alaptörvény, mégpedig a már idézett cikk (2) bekezdése „a Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat”. A meghosszabbítás is ezzel összefüggésben kerül elő, mégpedig ekként: „a Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja”.

Tehát a rendkívüli jogrend tartalma, fönnállásának lényege, hogy a kormány rendeleti úton igazgathassa az államéletet. Az így meghozott rendeleteit azonban csak az Országgyűlés jóváhagyásával hosszabbíthatja meg. Tehát, amit a kormányfő ma bejelentett, arra nincs jogi lehetőség.

Technikailag az alaptörvényi rendelkezés megkerülhető úgy, ha február 9-én, 0 óra 1 perckor a kormány egy új veszélyhelyzetet hirdet. Ám erősen kérdéses, hogy ugyanarra az alapra hivatkozva, változatlan körülmények között tartalmilag ez mennyiben tekinthető új veszélyhelyzetnek. Még érdekesebb és még lényegesebb a veszélyhelyzet idején meghozott rendeletek sorsa, amelyeknek változatlan tartalommal való kihirdetése végleg kétségessé teszi, hogy új veszélyhelyzetről van szó, hiszen – mint láttuk – ezek adják a veszélyhelyzet miatti rendkívüli jogrend tényleges tartalmát.

Azt, hogy egy változatlan tartalommal kihirdetett rendelet mennyiben tekinthető újnak és mennyiben a korábbi meghosszabbításának, az Alkotmánybíróság vizsgálhatja, mely testület működését a rendkívüli jogrend idején sem lehet korlátozni. Az Ab dönthet úgy, hogy egy új veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló kormánydöntés, és ennek alapján változatlan tartalommal kihirdetett, ám formailag újként meghozott rendeletek valójában az alaptörvényi előírások megkerülését jelentik. Vagyis az Országgyűlés hozzájárulásával nem lehet várni két hétig.

Ám mégsem valószínű, hogy egy ilyen procedúrára sor kerülne, bár az ellenzék és jogvédő szervezetek részéről érkezhet kritika. A jelen helyzetben ugyanis a jogra való hivatkozás tűnhet a járvánnyal szembeni védekezés akadályozásának, ezért a mégoly indokolt kérdéseket sem veti föl senki szívesen. Hiszen – gondoljunk bele abba, hogy – magának, a különleges jogrend kihirdetésének alkotmányos alapja is erősen kétséges, ahogy erre többen is fölhívták a figyelmet. A többször citált 53. cikk ugyanis a veszélyhelyzet kihirdetésének okai között nem tartalmazza a járványt, csak az úgynevezett „elemi csapást”. A kormány igyekezett ennek részeként bemutatni a fertőzésveszélyt, ám ez annak ismeretében, hogy a két kategóriát a katasztrófavédelmi törvény külön említi, nem tekinthető megalapozott véleménynek.

Az egész kérdéskörnek a jelentősége igazából csak a kijárási korlátozások miatt van, ugyanis az egészségügyi válsághelyzet, amelyet az Egészségügyi törvény alapján hirdethetnek ki az intézmények működésének korlátozásától a karanténszabályokon át a távolságtartás előírásáig szinte mindenben ad mozgásteret a kormánynak.

Forrás: HVG

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all