Újabb brüsszeli eljárás indult hazánk ellen a civiltörvény miatt

Megint az EU Bíróságára kerülhet a LexNGO, de most már a pénzbüntetést fogják kiszabni, ha Magyarország nem hajtja végre a korábbi ítéletet.  Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság, mert Magyarország nem hajtotta végre az EU Bíróságának döntését a külföldről finanszírozott civil szervezetekről szóló törvényről. A brüsszeli testület szerdán felszólító levelet küldött a magyar hatóságoknak, amelyben sürgeti a jogsértő jogszabály törlését. Magyarországnak két hónapja van rá, hogy válaszoljon a bizottsági aggodalmakra, magyarul: semmisítse meg az uniós normákat sértő törvényt. Ha ezt nem teszi meg, akkor az Európai Bizottság visszautalja az ügyet a bíróság elé azzal, hogy az szabjon ki pénzbüntetést az ítélet be nem tartása miatt.

A köznyelvben civiltörvényként, vagy LexNGO-ként ismert jogszabály regisztrációra kötelezi az évi 7,2 millió forintnál több külföldi támogatásban részesülő nem-kormányzati szervezeteket (NGO). Az Európai Bizottság még 2017-ben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, mert úgy ítélte meg, hogy a törvény több ponton sérti az uniós jogot. Az ügy 2018-ban került az Európai Unió Bíróságára, amely tavaly júniusban hozott elmarasztaló ítéletet. A bírák szerint a LexNGO több ponton is sérti az EU jogot és az EU Alapjogi Chartáját, ezért azt vissza kell vonni. A bíróság ítélete kötelező érvényű és a lehető leggyorsabban végre kell hajtani.

Az eltelt háromnegyed évben a fideszes többségű parlament ezt nem tette meg, jóllehet az Európai Bizottság többször is felszólította erre. Ezért az uniós testületnek nem maradt más eszköze, mint újabb eljárást indítani Magyarország ellen. Ezzel egyidőben az Európai Bizottság újabb szakaszba léptette a tavaly októberben megindított kötelezettségszegési folyamatot az EU menedékjogi eljárásának megsértése miatt. A testület aggályosnak és az uniós joggal ellentétesnek ítélte, hogy a tranzitzónák megszüntetése után Magyarország a menekültügyi eljárást részlegesen kiszervezi az ország EU-n kívüli külképviseleteire. Mivel a magyar hatóságok nem válaszoltak kielégítően a brüsszeli kifogásokra, a Bizottság indoklással ellátott vélemény kiküldésével a második szakaszba léptette az eljárást.
 
Forrás: Népszava