péntek, június 18, 2021
728x90 EU Imagery

Két héttel azután, hogy kiléptek az Európai Néppárt EP-frakciójából, a Fidesz bejelentette, hogy a pártcsaládból is távoznak, ahol két éve fel voltak függesztve, és a frakcióból való kilépés után kizárási eljárással néztek szembe. Azt egyelőre nem tudni, hogy a Fidesz melyik európai parlamenti frakcióban és pártcsaládban folytatná a Néppárt után. Kilép a Fidesz az Európai Néppártból – derült ki Novák Katalin Twitter-bejegyzéséből. „It's time to say goodbye” – kommentálta a Fidesz külügyekért felelős alelnöke a levelet, amit a bejegyzésben posztolt:

„Ezúton szeretnénk értesíteni az Európai Néppárt elnökségét, hogy a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség a továbbiakban nem kívánja fenntartani tagságát az Európai Néppártban a pártszabályzat 9. cikke alapján” – írja a Fidesz nemzetközi titkársága a levélben, amit Antonio López-Istúriz White főtitkárnak címeztek.

 

Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke a párt csütörtök délutáni döntése után arról írt Twitterén, hogy „a Fidesz elhagyta a kereszténydemokráciát. De valójában már évekkel ezelőtt hátrahagyta azt.”

Két hete léptek ki az EP-képviselőcsoportból

Orbán Viktor levélben írta meg március 3-án, hogy a Fidesz azonnal kilép az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjából, miután a frakció aznap megszavazta az új eljárásjogi szabályzatát, amivel többek között már nemcsak egy tag, hanem egy csoport frakciójogainak felfüggesztéséről vagy kizárásról is lehet szavazni. A Néppártnak tagja maradt egyébként a KDNP EP-képviselője, Hölvényi György.

A Fidesz akkor a frakcióból lépett ki, de ez nem hatott ki automatikusan a státuszára az Európai Néppárt pártcsaládjában, ahol 2019 márciusa óta volt felfüggesztve. Ha a pártcsaládból nem léptek volna ki maguktól, akkor a Fidesz sorsáról egy személyes jelenlétet igénylő szavazáson lehetett volna dönteni, ami a koronavírus-járvány miatt egyelőre nehezen megoldható lett volna.

Az Európai Néppárt akkor jelezte, hogy a Fidesz a frakcióból kilépve kizárási eljárással néz szembe a pártcsaládon belül is. Ezt azonban a közgyűlésnek kell eldöntenie, ami „akkor fog ülésezni, amikor a járványhelyzet ezt biztonságosan lehetővé teszi.” Többek között Markus Söder, a bajok Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke is arról beszélt napokkal később, hogy a Fidesz végképp búcsút intett a pártcsalád kereszténydemokrata értékeinek és alapvetéseinek, és miután kilépett az EP-frakcióból, magából a pártcsaládból is ki kéne zárni.

A frakcióból való kilépés után Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy nyilatkozott, hogy „a Fidesz EPP-tagsága már csupán technikai kérdés, a frakcióval történő szakítás volt az első fontos lépés” – így várható volt, hogy a pártcsaládból is kilép a magyar kormánypárt. Gulyás szerint az EPP pálforduláson ment keresztül, „már nem jobboldali párt”, ellentétben a Fidesszel, ami „továbbra is a hagyományos kereszténydemokrata, konzervatív értékeket és családképet képviseli”.

Egyelőre nem tudni, hogy belépnek-e másik frakcióba

A Fidesz EP-képviselői egyelőre nem csatlakoztak másik európai parlamenti képviselőcsoporthoz, és azt sem tudni, hogy a Néppárt pártcsaládjából távozva hova lépnek majd be.

Az Euractiv korábban arról írt, hogy lehet, hogy a a konzervatív, euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) 61 fős frakciójához csatlakoznának. Ennek 24 képviselővel Orbán Viktor lengyel szövetségesének, Jarosław Kaczyńskinek a Jog és Igazságosság (PiS) pártja a legerősebb tagja.

Matteo Salvini, az olasz jobboldali Liga párt vezetője viszont március 9-én arról beszélt, hogy lengyelekkel és magyarokkal új európai parlamenti frakció létrehozásán dolgozik. A Liga most az Identitás és Demokrácia euroszkeptikus képviselőcsoport tagja az Európai Parlamentben.

1616087090 temp epipmi 20210318 720 0 90 cr

Matteo Salvini és Orbán Viktor találkozója 2019. május 2-án Budapesten – Fotó: Kisbenedek Attila / AFP

Orbán Viktor egy rádióinterjújában szintén említett esetleges együttműködést a Ligával, valamint lengyel erőkkel. „Nem titok, hogy voltak tervek az asztalfiókban” – mondta.

Eredetileg a járvány után rendezték volna a huzavonát

Ahogy arról itt írtunk részletesebben, a Fidesz EPP-n belüli tagságát 2019 márciusában függesztették fel: évek óta szinte folyamatos vita zajlott a pártcsalád és a magyar kormánypárt viszonya körül, és a koronavírus okozta járványkezelésben is sok kritika érte az Orbán-kormány hazai intézkedéseit.

Donald Tusk, a pártcsalád lengyel elnöke például tavaly nyáron – a pártcsalád egyéb tagpártjaival együtt – bírálta az első magyar koronavírus-törvényt, mert az szerintük „a liberális demokrácia alapjainak és az európai értékeknek a nyilvánvaló megsértése” volt, mivel a kormány az alaptörvény alapján korlátlan időre hirdethet ki veszélyhelyzetet, de a jogszabály megadta a korlátlan idejű rendeleti kormányzás lehetőségét is Orbán számára. A második ilyen jogszabály már tartalmazza azt a 90 napos időkorlátot, amelyet korábban hiányolt az EPP is.

Ennek ellenére még nyáron Orbán válaszlevelet írt Tusk aggodalmaira, ebben az állt többek között, hogy ő most kizárólag azzal van elfoglalva, hogy a magyar emberek életét megmentse, és az ország kilábaljon a gazdasági és társadalmi válságból. A Fidesz néppárti tagságára utalva a miniszterelnök akkor azt írta: „Majd akkor tárgyalunk erről, ha a járványnak vége.”

A Fidesz tagsága ismét napirendre került tavaly év végén, miután Orbán Viktor politikai vétóval fenyegette meg az európai közösséget a hétéves uniós keretköltségvetés, valamint a koronavírus-járvány okozta válság utáni helyreállítási alap blokkolásaként. Összesen 1824,3 milliárd euró, azaz több mint 652 000 milliárd forint sorsa lehetett volna a tét, amelyet a magyar kormányfő az úgynevezett jogállamisági kritériumok miatt nem kívánt elfogadni. Ekkor a pártbeli feszültségre Donald Tusknak, valamint Manfred Webernek megszólalásai is utaltak, miközben a Fidesz uniós politikusai egyértelműen szembefordultak brüsszeli partnereikkel a kérdésben.

Szájer és Deutsch botránya is bekavart

Orbán korábban már többször is kilátásba helyezte, hogy a pártja akár magától is elhagyná a blokkot, de közben azért a brit konzervatívokkal fenntartott korábbi EPP-s kapcsolatrendszert is felvetette új típusú együttműködésként. A britek ekkor külső szövetségesként csatlakoztak a néppárti frakcióhoz, abban egy külön csoportot alkottak.

Tovább növelte a konfliktust Szájer József bukásának ügye, valamint Deutsch Tamás szintén fideszes EP-képviselő megnyilvánulásai. Az Európai Néppárt harminc politikusa kezdeményezte Deutsch kizárását a politikai csoportból Manfred Weber frakcióvezetőnél és Simon Busutil frakció főtitkárnál. A néppárti képviselők azt írták: döbbenettel és növekvő türelmetlenséggel figyelik a Fidesz EP-képviselőinek radikalizálódását és verbális támadásait, miután a fideszes politikus egy nyilatkozatában a Gestapóhoz és az AVH gondolkodásmódjához hasonlította Manfred Weber érvelését. Weber ugyanis azt mondta, aki betartja a jog uralmának követelményét, annak nincs oka tartani az ezzel kapcsolatos szabályoktól, mire Deutsch azzal állt elő, hogy ilyet a Gestapo vagy a magyar AVH tisztjei szoktak mondani.

Deutsch ugyanakkor az EPP-képviselőknek küldött levelében azt állította, hogy a magyar sajtóban megjelent, november 25-i interjúja után felmerült vádakat – amelyek szerint ő a frakcióvezetőt a Gestapóhoz és a magyar kommunista titkosrendőrséghez, az ÁVO-hoz hasonlította volna – azonnal tisztázta a frakcióvezetőnek még az interjú másnapján küldött levelében, melyben bocsánatot is kért Manfred Webertől. Végül ugyanakkor év végén Deutschot felfüggesztették, majd ezután alakították meg a frakció új eljárási szabályzatán dolgozó munkacsoportot.

1616087793 temp dcdcnl 20210318 720 0 90 cr

Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője az Európai Néppárt képviselőcsoportjának ülésén az Európai Parlamentben, Strasbourgban 2019. július 15-én – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

December óta több javaslat is felmerült az eljárási szabályok átalakítására, végül február végére jutottak el ahhoz a verzióhoz, amiről március 3-án a szavazást tartották, és ami a frakcióval való szakítást hozta március elején.

Ebben egyébként az is szerepet játszhatott, hogy a magyar kormány előre bejelentette, hogy az uniós bíróságon támadja meg a tavaly elfogadott jogállamisági rendeletet, amit az Európai Néppártban sokan, állítólag már a német tagok is nehezen tudtak volna megemészteni. Bár a rendelet életbe lépett, az Európai Bizottság és az Európai Unió többi intézménye is megvárja, amíg az Európai Bíróság ítéletet mond a mechanizmus ügyében. Március 18-án nyújtotta be a két kormány a keresetét a luxemburgi bíróságon.

Hiába próbált Weber hidat építeni

Az elmúlt két hétben is ment az üzengetés a Fidesz és a Néppárt vezető politikusai között. „Az EPP végleg az európai baloldal csatolmányává vált. A migráció, a családi értékek, a nemzeti szuverenitás, vagyis a kor nagy kérdéseiben nincs többé különbség az EPP és az európai baloldal között” – írta még a frakcióból való kilépés után Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a Fidesz feladata is világos: fel kell építenie „az európai demokratikus jobboldalt, amely otthont nyújt azoknak az európai polgároknak, akik nem akarnak migránsokat, nem akarnak multikulturalizmust, nem estek LMBTQ-őrületbe, védik Európa keresztény hagyományait, tisztelik a nemzetek szuverenitását, és nemzetüket nem a múltjuk, hanem a jövőjük részének tekintik.”

Szijjártó Péter külügyminiszter arról beszélt, hogy szerinte Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője a Fidesz eltávolítását szervezte ahelyett, hogy a járvány elleni védekezéssel foglalkozott volna, ezért felszólította, hogy szégyellje magát. „Jó, hogy végre nem tartozunk olyan frakcióhoz, amit egy ilyen ember vezet” – írta Facebook-posztjában.

Manfred Weber pár nappal később úgy nyilatkozott, hogy szomorú a Fidesz távozása miatt, hiszen ő mindig próbált hidat építeni a párt és az EPP között – viszont az utolsó szakaszban már elment a fájdalomküszöbig. Szerinte „Orbán Viktor megszemélyesített ellenségképeket gyárt, azokból él”, és „aki homokzsáknak tekinti az Európai Uniót, provokatívan folyton ostorozza a »brüsszeli elitet«, viszont elfordul a jogállamtól, az búcsút int a kereszténydemokrácia alapelveinek.”

Weber szerint az utolsó csepp az volt, amikor Orbán tavaly vétót lengetett be a jogállami mechanizmus ellen. Ezzel pedig egyértelművé vált, hogy az ellentétek igen mélyek, és itt már nem lehet hidat képezni.

Borító: Orbán Viktor az Európai Néppárt (EPP) ülése után tartott sajtótájékoztatón az Európai Parlamentben, 2019. március 20-án – Fotó: Emmanuel Dunand / AFP

Forrás: Telex

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all