szerda, október 27, 2021

A legfőbb ügyész és a Kúria is az uniós joggal ellentétesen járt el egy magyar bíróval szemben, aki az Európai Unió Bíróságától kért jogi állásfoglalást egy folyamatban lévő büntetőügyben – mondta ki az uniós bíróság főtanácsnoka. Vasvári Csaba több szempontból vizsgáltatta volna meg az EU bíróságával a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét, amire Polték szerint nem volt joga. Az ügyben felemás főtanácsnoki indítvány született, ám az uniós ítéletnek a jogállamisági mechanizmus esetleges megindításában még szerepe lehet.

„A magyar szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy a legfőbb ügyész a Kúriánál valamely alsóbb fokú büntetőbíróság előzetes döntéshozatalra utaló határozatával szemben a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslattal éljen, valamint a Kúriának a törvénysértő jelleget megállapító határozata, amelyek sértik a fent említett lehetőséget, összeegyeztethetetlenek az uniós joggal” – állapította meg az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka egy 2019-ben indult magyar ügyben.

 Csütörtökön kihirdetett indítványában Priit Pikamäe főtanácsnok egyértelművé tette:

európai jogsértésnek tartja mindazt, amit Vasvári Csabának el kellett szenvednie Magyarországon azután, hogy egy büntetőeljárást felfüggesztve az uniós és a magyar jogszabályok közötti összhang vizsgálatát kezdeményezte.

Az emlékezetes konkrét ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) büntetőeljárás indult egy svéd állampolgárral szemben lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés vétsége miatt, az eljárás során azonban a vádlott védője indítványt terjesztett elő egy úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére, azaz arra, hogy az uniós bíróság vizsgálja meg a magyar jogszabályok és az uniós jog összeegyeztethetőségét. Az eljáró bíró, Vasvári Csaba 2019. július 11-én az eljárást fel is függesztette, és kezdeményezte az Európai Unió Bíróságának vizsgálatát.

1618484769 temp cpmmoa 20210415 720 0 90 cr

Vasvári Csaba 2011-ben egy tárgyaláson – Fotó: Beliczay László / MTI

Hogy miért? Ahogy arról még az akkori Indexen beszámoltunk, a PKKB csoportvezető bírája nemcsak a konkrét eset tisztességes eljárást érintő kérdéseire mutatott rá egy, a vádlott anyanyelvét érintő tolmácsolási kérdésben, hanem azt kívánta elérni, hogy az Európai Unió bírósága meg tudja vizsgálni: összeférnek-e az európai joggal a magyar bírósági rendszer régóta ismert visszásságai.

A magyar bíró konkrétan azt kérdezte az EUB-től:

  • 1. A terhelt anyanyelvhasználati joga a magyarországi eljárásban az uniós jognak megfelelően biztosított-e, ha Magyarországon nem áll rendelkezésre megfelelően képzett tolmács, vagy egyáltalán nincs ilyen?
  • 2. Összeegyeztethető-e az Európai Unió alapszerződéseiben rögzített jogállamisággal és a bírói függetlenség elvével, hogy a magyar bírósági igazgatási vezető, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a pályázati eljárás kikerülésével tölti be a vezető bírói álláshelyeket, méghozzá ideiglenes, nem pedig határozott idejű megbízásokkal, amelyeket a bírói önigazgatás nem ellenőriz, hagy jóvá? Így ugyanis egyetlen magyar vagy külföldi állampolgár sem lehet biztos abban, hogy pere befolyásmentesen kerül egy adott bíróhoz, amivel sérülhet a tisztességes eljáráshoz való, szintén uniós és európai szinten védett joga is.
  • 3. Az, hogy a magyar bírók 2018. szeptember 1-je óta kevesebbet keresnek, mint az azonos szinten és ugyanolyan régóta szolgálati viszonyban dolgozó ügyészek, amit kizárólag az igazgatási vezetők diszkrecionális jogkörében lévő jutalmazási rendszer ellensúlyoz. Ez utóbbi felveti a kérdést, biztosítja-e a magyar igazságszolgáltatás az uniós jogban előírt bírói függetlenséghez szükséges feltételeket, azaz azt, hogy jutalommal se lehessen befolyásolni az ítélethozatalt?

Vasvári 2019-ben azzal indokolta beadványát, hogy felmerülhet annak a lehetősége, hogy ha a konkrét ügyben, vagy akár más eljárásban érintett külföldi állampolgárral szemben elmarasztaló ítéletet hozna Magyarországon, az elítélt utána joggal fordulhatna mindenféle nemzetközi jogorvoslati fórumokhoz, a magyar igazságszolgáltatás függetlenségén esett csorbát, avagy csorbákat kifogásolva.

Azt is megírtuk még 2019-ben, hogy Polt Péter legfőbb ügyész néhány héten belül jogorvoslati kérelemmel élt az ügyben, mivel szerinte Vasvári nem is kérdezhetett volna ilyeneket az EU bíróságától. A vádhatóság vezetője a Kúriához fordult, indítványa szerint az uniós alapszerződés alapján az EU bíróságának előzetes döntésmeghozatalára csak a szerződések értelmezése és az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak érvényessége és értelmezése kérdésében van hatásköre.

A Legfőbb Ügyészség reakciója

Cikkünk megjelenése után levelet kaptunk a Legfőbb Ügyészségtől, reakciójukat szó szerint közöljük:

1. Nem Dr. Polt Péter legfőbb ügyész és a Kúria sértett jogot, hanem a vonatkozó magyar jogszabályt tartja ellentétesnek a főtanácsnok – és nem pedig a címben hivatkozott Európai Unió Bírósága, amely még nem határozott a kérdésben – az uniós joggal.
2. Az érintett bíró a legfőbb ügyész jogorvoslati indítványa előtt fordult az Európai Unió Bíróságához. A kérdéses jogintézmény egyébként sem alkalmas arra, hogy megakadályozza az Európai Bírósághoz való fordulást, mivel kizárólag a törvénysértés megállapítására szorítkozik.
3. A Kúria a legfőbb ügyész törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslati indítványa nyomán megállapította a jogsértést.
4. A főtanácsnok ugyanazokat a megállapításokat tette a kérdéses magyar kerületi bírósági végzéssel kapcsolatban, amelyek egybevágnak a legfőbb ügyész jogorvoslati indítványával.

A Kúria pedig Poltnak adott igazat, elmarasztalva és törvénysértőnek bélyegezve a magyar bíró eljárását, mondván: az, hogy az Országos Bírósági Hivatal akkori elnöke, Handó Tünde törvényesen látja-e el feladatát, így az OBH-elnök bírói függetlenséget befolyásoló esetleges működése, valamint a bírók befolyásolhatatlanságát biztosító bérezése nincs összefüggésben az uniós alapszerződéssel.

A kúriai ítéletet annak a Kónya Istvánnak a bírói tanácsa hozta meg, aki ugyan azóta már nyugdíjba vonult, Varga Judit igazságügyi minisztert mégis a büntetőjogi törvények, a bíróságokról és a bírák jogállásáról szóló törvény továbbfejlesztésére, továbbá egyebek közt a bíróságok ítélkezési gyakorlatának vizsgálatáért felelős miniszteri biztosnak nevezte ki. Azaz éppen azt vizsgálja jelenleg is, amiben az EUB főtanácsnoki indítványa alapján uniós jogot sértett kúriai bíróként.

Ráadásul a Kúria ítéletét követően a Fővárosi Törvényszék akkor még csak megbízott, azóta 6 évre kinevezett elnöke, Tatár-Kis Péter fegyelmi eljárást kezdeményezett Vasvári Csaba ellen arra hivatkozva, hogy a bíró megsértette a hivatás tekintélyét a kérdéseivel, azaz az egyedi ügyben hozott döntésével. Ezt azonban két héttel később a bírói kar egyes tagjai és a szakmai szervezetek tiltakozásának hatására a bírósági elnök visszavonta, később pedig – vélhetően épp a nemzetközi következményektől tartva már azt is letagadta, hogy egyáltalán fegyelmi eljárást indított. Ennek azonban ellentmond idevágó indítványa. (Az ügy teljes dokumentációja a Magyar Bírói Egyesület honlapján érhető el – a szerk.)

1618485162 temp okgojg 20210415 720 0 90 cr

Varga Judit igazságügyi miniszter, Polt Péter legfőbb ügyész és Répássy Árpád, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese egy sajtótájékoztatón az Országházban 2019. november 20-án – Fotó: Illyés Tibor / MTI

Az EUB mostani főtanácsnoki indítványa az OBH elnök kinevezési gyakorlatát érintő és a bírák javadalmazására vonatkozó kérdések esetében azt állapította meg: a szóban forgó büntetőeljárás kimenetele szempontjából irrelevánsak, éppen ezért ezeket a bíróság nem fogadja be. A főtanácsnok azt javasolta, hogy az EUB ne fogadja be a kérdést a Vasvárival szembeni fegyelmi eljárás jogszerűségével kapcsolatban sem, főként, mert azt – mint említettük – Tatár-Kis időközben visszavonta.

Csakhogy a főtanácsnoki indítvány ennek ellenére megállapította:

a Kúria vitatott ítélete és az alapul szolgáló nemzeti szabályozás sérti a magyar bírók azon lehetőségét, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel forduljanak a EUB-hez, és ezáltal hátráltatja az előzetes döntéshozatali mechanizmus működését.

A főtanácsnok emlékeztetett arra is, hogy ezek a vizsgálatok éppen a tagállami jogszabályok és az uniós jog összehangolását szolgálják, általában a nemzeti bíróságok kérésére. Azt pedig, hogy milyen kérdés felel meg ennek a vizsgálatnak, csakis maga az uniós bíróság döntheti el, Polt Péter vagy a Kúria nem dönthet ebben. Következésképpen a főtanácsnoki indítvány kiköti, hogy

a magyar bíróságoknak figyelmen kívül kell hagyniuk a 2019-es kúriai ítéletet, illetve az alapul szolgáló magyar jogszabályt.

Az EUB több problémát is felvetett Vasvári idegennyelvi tolmácsolásra vonatkozó kérdése nyomán is, elsősorban azt hangsúlyozva: az uniós jog megköveteli, hogy a vádlottakat az általuk értett nyelven tájékoztassák a bűncselekményről, amelynek elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják őket mind az eljárás nyomozati, mind pedig bírósági szakaszában.

Fontos, hogy a főtanácsnok indítványa nem köti az EUB-t, azaz ez még nem egy végleges döntés, ám a jogerős uniós ítéletek a lehető legritkábban térnek el a főtanácsnoki érveléstől, így várhatóan elmarasztalják majd a magyar jogszabályt ebben a kérdésben. Hogy a magyar kormány miként érvel majd a nemzeti jog és a Kúria eljárásának védelmében, az a most következő tárgyalássorozatban derülhet majd ki, de az is előfordulhat, hogy Varga Judit és az igazságügyi tárca maga tesz javaslatot a hazai törvény módosítására.

Ha ugyanis az EUB végleges ítéletében is elmarasztalja majd a magyar jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy Polt Péter akadályozza a magyar bírókat abban, hogy az EUB-hez forduljanak kérdéseikkel, annak lehetnek igen súlyos nemzetközi következményei is. Arról már bővebben írtunk, hogy ez az ügy kifejezetten az Európai Unió látóterében van, miután tavaly ősszel az Európai Bizottság első, 2020-as jogállamisági jelentése külön pontként emelte ki:

a Kúriával kapcsolatos fejlemények aggodalomra adnak okot, különös tekintettel a Kúria azon határozatára, amelyben törvénysértőnek minősített egy, az Európai Unió Bíróságához benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmet.

Az Európai Bizottság álláspontja szerint bármely nemzeti bíró jogosult szabad belátása alapján, legjobb szakmai meggyőződése szerint az Európai Unió Bíróságának előzetes döntését kezdeményezni, és amennyiben ezt bármilyen módon korlátozzák a tagállamokban, az a bírók, azaz az igazságszolgáltatás függetlenségének és a tisztességes eljáráshoz való jognak a sérelme. Ez utóbbiak márpedig az új uniós jogállamisági mechanizmus esetében az eljárás megindításának lehetséges okai között szerepelnek.

Borító: Orbán Viktor miniszterelnök és Polt Péter legfőbb ügyész az ügyészség napja alkalmából rendezett ünnepségen Budapesten, az Igazságügyi Palota dísztermében 2016. június 9-én – Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Forrás: Telex

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all