hétfő, július 26, 2021
728x90 EU Imagery

Nem stimmel a 2021-es költségvetés módosítási tervezetében a kétféleképpen megfogalmazott új hiánycél – a kormány ugyanis jelentős biankó csekket ad magának a menet közbeni módosításokra. A teljes év végi hiány 3990 milliárd forintra várható. A hiány részletes levezetését a kormány a Költségvetési Tanácsnak megmutatta, de a beterjesztendő (nyilvános) javaslatból kihagyta. A kormány rengeteg pénzt vár Brüsszeltől.

A Pénzügyminisztérium április 9-én továbbította a 2021-es költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslatot a Költségvetési Tanácsnak (KT), amely április 15-én tette közzé a módosításról szóló véleményét. A Költségvetési Tanács véleményének birtokában a 2021-es költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslatot április 20-án nyújtja be a kormány az országgyűlésnek – ígéri közleményében a Pénzügyminisztérium.

A kormány tagjai márciusban jelentették be interjúkban, hogy beviszik az országgyűlés elé a 2021-es központi költségvetésről szóló törvény módosítását. Ez rendkívül időszerű,

a büdzsé sarokszámainak módosítása ugyanis az országgyűlés hatásköre – márpedig a büdzsé sarokszámai a járványválság miatt már rég elszakadtak attól, amit a kormány 2020 tavaszán a törvénybe írt, és amit az országgyűlés nyár elején elfogadott.

Ami azt illeti, a 2021-es költségvetési törvényt már rég módosítani kellett volna (és eleve nem 2020 közepén elfogadni, amikor számolni lehetett az extrém bizonytalanságokkal), illetve a 2020-ast is kellett volna, hiszen már menet közben látszott, hogy teljesülése köszönőviszonyban sincs a törvényi előirányzatokkal – a kormány azonban ezt nem tette meg. 2021 őszén, a zárszámadásból fog kiderülni, valójában mi történt a 2020-as költségvetésben.

Nagyobb hiány, kisebb gazdasági növekedés

Ami a módosítást illeti, a Költségvetési Tanács tudomásul vette, és nem talált benne olyat, ami miatt egyet nem értését jelezte volna. A Tanács véleményéből kiderül, hogy a főbb számokat illetően hogyan kívánja módosíttatni a kormány a költségvetést:

  • A GDP-arányos, uniós módszertan szerint számolt hiánycélt 2,9 százalékróI 7,5 százalékra emeli.
  • Az éves pénzforgalmi hiánycélt 2 288 milliárd forintra emelik. (Ez elmarad 7,5 százalékos ESA-hiánnyal konzisztens 3 990 milliárd forintos pénzforgalmi hiánytól – erre még visszatérünk.)
  • Az államadósság GDP-arányos mértéke 2021-ben újra mérséklődhet a 2020. év végi 80,4 százalékról 79,9 százalékra.
  • A gazdasági növekedés az eredetileg vártnál kisebb (a 2020 decemberében reméltnél viszont magasabb), 4,3 százalékos lehet.

Rengeteg pénzt várnak az uniótól

Ami a kormány fennhatósága alatt álló központi költségvetést (ebben nincsenek benne a társadalombiztosítási alapok és az önkormányzatok sem) illeti:

  • Bevételi főösszege 790,3 milliárd forinttal, a kiadási főösszege 1 586,8 milliárd forinttal, ezekből következően a pénzforgalmi hiány 796,5 milliárd forinttal emelkedne.
  • A bevételi előirányzatok emelkedése döntően az uniós programok 906 milliárd forinttal magasabb bevételéből adódik. Ebből 326 milliárd forint kapcsolódik a helyreállítási támogatásokhoz tartozó 13 százalékos előleghez.
  • A személyi jövedelemadóból származó bevételek 34,3 milliárd forinttal meghaladhatják az eredeti eIőirányzatot.
  • Az áfabevételek előirányzata 20,5 milliárd forinttal nő, a kiskereskedelmi adó előirányzata 10,5 milliárd forinttal.
  • A szociális hozzájárulási adó és járulékok bevételei többek között a céIzott, átmeneti ágazati kedvezmények, illetve a SZÉP-kártya ideiglenes szocho-kedvezménye miatt 144,5 milliárd forinttal elmaradhatnak az eredeti költségvetési előirányzattól.
  • A társasági adó esetében szintén csökken az eIőirányzat 91,8 milliárd forinttal.
  • 24,6 milliárd forinttal csökken a várt illetékbevétel a csokkal vásárolt ingatlanok illetékmentessége miatt, míg a turizmusfejlesztési hozzájárulásnál 22 milliárddal számolnak kevesebb bevétellel. A kőolajár alakulása miatt a büdzsé 14,5 milliárd forinttal kevesebb bevételt vár, míg a rehabilitációs hozzájárulás esetében 12,6 milliárddal csökkentették az előirányzatot
  • A kiadások növekedését okozza, hogy a lakásépítési támogatások előirányzata 120 milliárd forinttal emelkedett, amit elsősorban a 2021. január 1-jétől igényelhető otthonfelújítási támogatás várható kiadásai indokolnak.
  • A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadása 143,2 milliárd forinttal emelkedik, amely a korábbi kormánydöntéseknek a többlet kiadásait tartalmazza.
  • A társadalombiztosítási alapokban keletkező bevételkiesést 134 milliárd forinttal kell kipótolni.
  • Az önkormányzatok 44 milliárd forinttal többet kapnak, ebből 38 milliárd forint az iparűzési adó elengedésének kompenzálása.
  • Az uniós programok kiadásai 914 milliárd forinttal nőnek. Ennek mintegy felét a helyreállítási eszköz keretében tervezett 450 milliárd forintos kifizetés jelenti, ezenfelül több mint 400 milliárd forinttal emelkednek a 202I–2027-es ciklushoz kapcsolódó előlegkifizetések is.

A Tanácsnak megmutatták a levezetést, a javaslatból kihagyták

Ahogy a Költségvetési Tanács regisztrálta, jelentős, mintegy 1700 milliárd forintos szakadék tátong a kormány által megjelölt GDP-arányos hiánycél és a beírt számszerű, pénzforgalmi hiány közt. A bevételi és a kiadási módosítási javaslatok ugyanis csak azokat a módosításokat jelenítik meg, amelyeket az országgyűlés hivatott váItoztatni, és nem tartalmazzák a kormány saját hatáskörében végrehajtottakat (illetve vannak „demográfiai és egyéb folyamatok”) – magyarázza a Tanács. Más szóval

a kormány beépít a büdzsébe egy mintegy 1700 milliárdos biankó csekket saját magának. Ekkora összegben léphet túl például saját hatáskörben felülről nyitott előirányzatokat anélkül, hogy a költségvetés fő számain változtatni kellene.

„Mindezek jelzését (részletezés nélkül) az általános indokolás tartaImazza. A 2,9 százalékos hiánycél megemelésének

tételeit a Pénzügyminisztérium a KT-nak bemutatott számításokban részletezte. Indokolt, hogy ezek a kormány által az országgyűlésnek benyújtandó törvényjavaslatban is megjelenjenek

– írja véleményében a Tanács. Más szóval a minisztérium a Tanácsnak tételesen levezette, miért pont annyival emeli a hiánycélt, amennyivel – ez a tételes levezetés azonban nem szerepel a Tanács által megismert javaslatban, amit a kormány az országgyűlésnek kíván benyújtani. És ami így a nagyközönség által is megismerhető lesz – jegyezzük meg. A Tanács szerint az általa megismert tételes levezetést a minisztériumnak bele kellene foglalnia a törvényjavaslatba, így nem csak az országgyűlési képviselők tudomására, de nyilvánosságra kellene hoznia.

Az adósságmutató kialakulásának levezetését ugyancsak nem mutatja be a tervezet. A KT ezt is a Pénzügyminisztériumtól kapott kiegészítő információkból ismerhette meg

– figyelmeztet a Tanács. És az adósságmutató változásának levezetésével kapcsolatban is azt ajánlják a minisztériumnak, hogy azt tegye nyilvánossá a benyújtandó javaslatban. Egyébként az államadósság a javaslat szerint a 2020 végi 38 408 milliárd forintról 2021 végére 41 153 milliárd forintra emelkedne, míg a GDP ugyanezen időszak alatt 47 743 milliárd forintról 51 497 milliárd forintra növekedne. Így állna elő egy enyhe GDP-arányos államadósság csökkenés a számszerű növekedés ellenére. A Tanács amúgy megjegyzi, hogy ugyan méltányolja a járványválság okozta bizonytalanságokat és a kiadási szükségletek megnövekedését, de azért amennyiben lehetséges, az államadósság fokozott csökkentését javasolja.

Forrás: HVG

 

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all