csütörtök, szeptember 23, 2021

A világ országai közül Magyarországon jut a legtöbb covid-halott egymillió lakosra. Ezt mutatta már e hét második felében worldometers.com járványadatokat gyűjtő amerikai webloldal. Mi 2697 embert, míg a nyomunkban járó Csehország 2684-et veszített egymillió lakosonként. Bármennyire is riasztó ez a „kétes dicsőség” ám önmagában ebből még semmilyen konkrét következtetést nem lehet levonni a magyar járvány kezelés minőségére. Mivel ennek az adatnak az alapja a járvány halottainak pontos összeírása, így az egyes országok eredménye erősen függ a helyi rögzítési szabályoktól. Így aki kisebbíteni akarja a hazai helyzet súlyosságát, az érvelhet azzal, hogy amíg Magyarországon valamennyi covid-fertőzött halottat tartalmaz az adatsor, addig más országokban ez egyáltalán nem biztos, hogy így van. (Például Ausztriában és még jó néhány európai országban csak azokat számítják a covid-halottak közé, akiknek életükben volt pozitív labor-tesztjük.) Aki viszont a helyzet drámaiságát akarja hangsúlyozni, az az egymillió főre jutó halottak száma mellett a járvány halálozási rátájával is számol.

Ugyanebben a statisztikában azt látjuk, hogy nálunk egymillió emberre 78 ezer 934 koronavírus fertőzött jut, így azok halálozási rátája 3,4 százalék. Ezzel szemben a már említett Csehországban – ahol kereken kétszer annyi fertőzöttet írtak össze - ez az arány csak fele akkora. . Persze ez a beállítás is erősen torzít, hiszen tudvalevő, hogy magyar hatóságok a járvány eleje óta kerülték a széles körű tesztelést. Így ugyanannyi ember között fele annyi covid-fertőzöttet találtak mint a cseh kollégáik. A kevés teszteléssel ez úgy függ össze, hogy akik könnyen megúszták, nem kerültek kórházba, azok láthatatlanok maradtak a statisztika számára.

Azt, hogy nálunk mekkora lehetett a járvány valós mérete legutóbb 2020. nyár eleji H-Uncover vizsgálattal próbálták felmérni, amikor azt nézték, hogy az emberek mekkora részének van nyoma a szervezetében a vírusnak. Az akkori adatok alapján kereken 60 ezerre becsülték a fertőzöttek, illetve azon már átesettek számát, miközben az ismert covidosok akkoriban még 4 ezren sem voltak. Azaz a járvány mintegy tizenötször több embert érintett mint ahányat az egészségügy hivatalosan összeszámolt. Azaz akkor az, hogy mi volt a helyzet a járvány második-harmadik hulláma alatt, nem tudjuk, a kontroll vizsgálat folytatása elmaradt. Lapunknak Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, az első kutatás vezetője ezt korában azzal indokolta, hogy jött a harmadik hullám és elsodorta ezt a tervet. De elképzelhetőnek tartja, hogy ősszel lehet egy hasonló reprezentatív vizsgálat.

A járvány kezelése, értékelése szempontjából azok lehetnének fontos adatok, ha azt látnánk, hogy ténylegesen mennyi volt a többlet halottja a járványnak, agy milyen arányban sikerült megmenteni a megmenthető fertőzötteket esetleg azt: mennyi halálesetért tehető felelőssé az egészségügyi rendszer kényszerű vagy indokolatlan leállítása. Ám ezekhez pontos haláloki kimutatások, kutatások kellenének, amihez pedig idő és feltárási szándék szükségeltetne.   
 
Borító: Balogh Zoltán / MTI/MTVA
 
Forrás: Népszava

 

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all