csütörtök, május 06, 2021
728x90 EU Imagery

Nemzetközi sajtószemle New York Times

Kim Lane Scheppele szerint a tegnap jóváhagyott új alapítványi rendszer útját állja annak, hogy nyomon lehessen követni, a kormány miként használja fel az uniós pénzeket. A Princetoni Egyetem jogászprofesszora ezt megtoldotta azzal, hogy a szóban forgó vagyonelemek kikerülnek az állami nyilvántartásból, a Számvevőszék látóköréből, nem lehet róluk felvilágosítást kérni és lehetetlenné válik velük kapcsolatban bármiféle elszámoltatás.

Emlékeztetett arra, hogy a kuratóriumok eddigi tagjait a hatalom nevezte ki, de ha feláll az új rendszer, akkor a további személyi döntéseket már ők hozzák meg, vagyis az idők végezetéig megújítják az Orbán-rezsimet. Magyar Bálint arról beszélt a lapnak, hogy a helyzet teljesen groteszk, mert az országot nem kormány, hanem egy bűnbanda vezeti. Hadházy Ákos pedig azt mondta: lehet, hogy a miniszterelnök nem készül a választás elvesztésére, de amit most csinált, az felér egy B-tervvel.

A jelentés rámutat, hogy az állami vagyon átjátszásával a miniszterelnök és támogatói hosszú távra bebiztosítják saját befolyásukat a felsőoktatásban, még akkor is, ha jövőre netán vesztenek az urnáknál. Hiszen az új rendszer megváltoztatásához éppen úgy kétharmad kell majd, mint az alkotmánymódosításhoz.

Kitér arra is, hogy Orbán tavaly kompromisszumot csikart ki az EU-tól a jogállami mechanizmus ügyében. Utána villámgyorsan átfogó intézkedéseket vert keresztül a többi közt a melegek jogainak korlátozására és megnehezítette, hogy látni lehessen, mire költi a közpénzeket a hatalom.

 FT

A bírálók szerint a Fidesz kezébe adja a szóban forgó 11 egyetem, valamint fontos kulturális intézmények ellenőrzését, hogy alapítványi formába szervezték ki azokat. Ezek a testületek ugyanis sokkal csekélyebb pénzügyi vizsgálatra számíthatnak, mint állami kézben lévő társaik. Emellett az ellenzék azt is kifogásolja, hogy a felsőoktatás a hatalom ideológiai és anyagi szorításába kerül. Az határozza meg a kulturális és szellemi életet, még akkor is, ha a Fidesz elveszti a tavaszi választást.

Hegedűs Dániel a berlini Német Marshall Alapítványtól úgy fogalmazott, hogy a kormánypárt gyakorlatilag szétosztja az állami vagyont, miután láthatólag felmérte, hogy bukhat jövőre. Ezért igyekszik olyan kilövőállást kiépíteni, amelynek segítségével visszakatapultálhatja magát a hatalomba.

Szél Bernadett úgy látja, hogy a kormány pénzügyi ígéretekkel kényszerítette engedelmességre az egyetemeket. Ám nem kaptak garanciákat, hogy fennmarad az autonómiájuk, továbbá hogy beleszólhatnak az irányításba, a kuratóriumok összetételébe. A tudósítás felidézi, hogy EP-képviselők tegnap levélben sürgették von der Leyent: a Bizottság ne folyósítsa Magyarországnak a járványalapból előirányzott horribilis összeget, mert annak 20 %-a eltűnne a felsőoktatás homályos csatornáin, éspedig úgy, hogy azt nem lehetne ellenőrizni a szokásos költségvetési szabályok alapján. Viszont a rendszer azt célozza, hogy még inkább felszámolja az oktatás szabadságát és intézményi önállóságát.  

 Washington Post/AP

Nagy felzúdulás fogadta az egyetemi rendszer reformját, az ellenzék azt mondja, hogy a kormány milliárdos tételben nyúl le közpénzeket. Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója úgy véli, hogy ami történt, az igen veszélyes, és sokan úgy ítélik meg, hogy ily módon a mély állam jön létre. A kormány ezzel szemben azt bizonygatta a hírügynökségnek, hogy az átcsoportosított vagyont csakis közcélra lehet felhasználni, azok semmilyen formában nem kerülnek magánkézbe.

Szél Bernadett ezt úgy írta le, hogy párhuzamos állam alakul ki, állam az államban, így a következő kormány nemigen tudja végrehajtani saját programját, mert addigra egyszerűen kiszervezik a hatalmat.

Enyedi Zsolt, a CEU professzora úgy értékeli, hogy a kormánypárt saját magánuralma alá igyekszik helyezni az állami vagyon egy részét, egyben próbálja fenntartani az ellenőrzést az adott szektor fölött, még akkor is, ha az ellenzék győz tavasszal. Mint mondta, a reformnak semmi köze a felsőoktatáshoz, a hatalom csak még tovább akar terpeszkedni. Ezért kívánja kiterjeszteni ideológiai és politikai ellenőrzését, hogy mindent az orbáni vezetés szabjon meg, az iparban, a kereskedelemben, a kutatásban, a vallási életben és a sportban.

 Bloomberg

Az ellenzék lopásnak nevezi, hogy a kormány sok milliárd értékben szervez ki állami vagyont kvázi magánalapítványokba, közvetlenül a választás előtt. A húzás célja, hogy bebetonozza Orbán hatalmát, függetlenül attól, miként döntenek jövőre a szavazópolgárok. Magyarország az utóbbi jó 10 évben nagyot zuhant a Transparency International korrupciós indexén, és Bulgáriával, valamint Romániával együtt sereghajtónak számít az unión belül. A nemzetközi civil szervezet szerint a rendszer legfőbb vonása a vazallusi hálózat.

A kormányfő ugyanakkor nemigen tudta megmagyarázni, mi értelme van az átszervezésnek. Ellenzéki vezetők szerint nem elég, hogy az alapítványok növelik a lenyúlás eshetőségét, emellett arra is módot adnak Orbánnak és szövetségeseinek, hogy nacionalista, LMBT- és migránsellenes vonalat kényszerítsenek rá az egyetemekre és kulturális intézményekre, noha ez a politikai hozzáállás már eddig is eltérítette Magyarországot az unió fő áramlatától.

 Spiegel

Orbán az eddiginél nagyobb befolyáshoz jut az egyetemeken, miután az alapítványokat irányító testületek közel állnak hozzá és azok tagjait kívülről nem lehet visszahívni. Az ellenzők szerint ugyanakkor mostantól kezdve a Fidesz határozza meg azt is, mit oktassanak ezekben az intézményekben. És ez alighanem hosszú távra igaz. Szabadon döntenek a vagyon működtetéséről, és sok más alapvető kérdésről. Jelenleg a felsőoktatás még állami kézben van, de nagyfokú az autonómia.  

 Independent

Szelényi Zsuzsa arra figyelmeztet, hogy az EU gondatlanságból segít még jobban kiépíteni Orbán Viktor hatalmát. A Fidesz egykori parlamenti képviselője, aki jelenleg a Robert Bosch Akadémián dolgozik, emlékeztet arra, hogy a pénz kulcskérdéssé vált Magyarország és az unió között. Pont ezért kért találkozót a miniszterelnök a múlt pénteken a Bizottság elnökétől, hiszen Brüsszel a járvány okozta gazdasági következmények felszámolására 7 milliárd eurós támogatást, továbbá 10 milliárdos kölcsönt adna a magyar félnek.

Égi manna ez, ráadásul megfejeli a közösség költségvetéséből érkező pénzeket. Könnyebben és rugalmasabban lehet felhasználni, és igen fontos, hogy előre fizetik. Márpedig az Orbán-kabinetnek égető szüksége van arra, hogy az első részlet már a nyáron befusson, hiszen jövő tavasszal akár el is veszítheti a választást. Ezért nagy valószínűséggel arra használná fel az apanázst, hogy saját pozícióit megszilárdítsa. Nem véletlen, hogy az alapok szétosztását nemrégiben a miniszterelnöki hivatalhoz szervezték át.

A gond csak ott van, hogy az elkészült terv nem felel meg az EU kívánalmainak, arról nem beszélve, hogy a rezsim nem teljesíti a jogállami, korrupcióellenes normákat, továbbá az átlátható közbeszerzések követelményét. Ugyanakkor éppen most alakítja át az egyetemi rendszert, aminek eredményekét állam jön létre az államban.

Hogy mire jutott von der Leyen és Orbán, azt nem tudni, de mindkettőjük érdeke, hogy gyorsan utalni lehessen a pénzeket az újjáépítési alapból. A magyar politikus nyomás alatt tartja Brüsszelt, mert késlelteti a pénzügyi csomag ratifikálását. Azt akarja elérni, hogy az unió cserében fogadja el mindazt, amire ő gondolja elkölteni a támogatást.

A kérdés ezek után csak az, kész-e Bizottság ismét szabad kezet adni neki, tehát hogy politikai célokra fordítsa az alapokat. Európa a járvány hatásaival küszködik, ám nem szabad megfeledkeznie hosszú távú érdekeiről. Nem finanszírozhatja egy olyan párt ismételt győzelmét, amely nyíltan aláássa az integráció alapjait.

 Politico

Fellélegezhet a legnagyobb lengyel kormánypárt, mert sikerült megállapodnia a Biedron-féle baloldali tömörüléssel, így elhárult a veszélyt, hogy nem sikerül törvénybe iktatni az uniós mentőcsomagot. Márpedig akkor egész Európa hoppon maradt volna, Lengyelország pedig 58 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatástól, illetve kölcsöntől esett volna el.

A gondot az okozta, hogy a Ziobro igazságügyi miniszter vezette kis szélsőjobbos párt bekeményített, mert nem akarta, hogy az ország még jobban eladósodjon, emellett elutasítja, hogy összekapcsolják a jogállamot és a brüsszeli kifizetéseket. Morawiecki kormányfő szerint azonban az ország látná kárát, ha nem fogadná el a segítséget.

Az ellenzék pont azért volt dilemmában, hiszen egy olyan hatalom mellé kellene állnia az adott kérdésben, amelyet korrupcióval és az alkotmány megsértésével vádol. Biedron ugyanakkor kicsikarta, hogy a pénzből 75 ezer állami lakás épül. Szó van továbbá arról, hogy 850 millió eurót kapnak a kórházak, az alap 30 %-nak felhasználásáról pedig a helyi önkormányzatok dönthetnének. 300 millió euró jutna a vendéglátásnak. Továbbá az elosztást össztársadalmi bizottság felügyeli, a kormány, a szakszervezetek, az üzleti szféra, az önkormányzatok és civil szervezetek képviselőinek bevonásával.

Az ellenzék többi része viszont füstölög, mert a PiS szorongatott helyzete folytán látott esélyt idő előtti választásra, és a felmérések azt mutatták, hogy lett volna esély Kaczynski megbuktatására.

 Euractiv

Orbán Viktor elérte, hogy felvizezzék a másik három visegrádi ország szolidaritási nyilatkozatát Csehország mellett, miután kiderült, hogy hét éve az orosz titkosszolgálat szervezte meg az egyik cseh lőszerraktár felrobbantását. A lengyelek által megszövegezett állásfoglalás eredetileg keményen elítélte volna Moszkvát a terrorakcióért, sürgette volna az Északi Áramlat 2 gázvezeték építésének leállítását és határozott támogatásáról biztosította volna Ukrajnát, valamint Belaruszt.

Orbánnak, aki szoros viszonyt ápol a Kremllel, mindez túl sok volt, hiszen már azzal sem értett egyet, hogy az EU szankciókat rendelt el Putyin ellen a Krím megszállása után. Egyébként pedig az egyetlen uniós állam, amely polgárait beoltja Szputnyik V-vel. Ugyanakkor mindezidáig nem követte Szlovákiát és Lengyelországot és nem utasított ki orosz diplomatákat a csehországi merénylet miatt.

 FT

Akárcsak a minap a Budapest Airport német többségi tulajdonosa, Brüsszelhez fordult a legnagyobb lengyel független lap, a Gazeta Wyborcza kiadója is, mert törvénysértőnek tartja a maga ügyében saját kormánya eljárását. A különbség az, hogy az Agora médiacsoport nem szivárogtatott, hanem közzétette, hogy levelet írt a Bizottság versenyjogért felelős tagjának, a dán Vestagernek, miután a nemzeti versenyhivatal megakadályozta, hogy megvegye a rivális Eurozet rádióhálózat tulajdonának 40 %-át. Azon kívül opciót szerzett a maradék részre is, ám a hatóság közbelépett, de most az ügyletnek éppen ez a része hiúsult meg.

A sajtótájékoztatón Hojka elnök elmondta: megítélésük szerint a döntés mögött politikai megfontolások állnak, így az törvénysértő. A jelentés hozzáteszi, hogy egye több az aggály a lengyel sajtó szabadsága miatt és idézi Jourovát, a Bizottság alelnökét, aki nemrégiben kijelentette: javítani kell a magyar és a lengyel média finanszírozásán, illetve anyagi helyzetén.

A vállalat vezetője egyébként találkozni kíván uniós illetékesekkel, csak még azt nem tudni, az EU mennyire kíván beleavatkozni a viszályba. Egy szóvivő azt mondta: az adásvétel értéke nem éri el azt a határt, amitől kezdve Brüsszel vizsgálatot kezdhet. Mellesleg az Agora nem is kérte, hogy változtassa meg a döntést, azt szorgalmazza, hogy Vestager nyilvánítsa ki fenntartásait a szerződés blokkolása kapcsán.

 Politico

A Bizottság szóvivője szerint a cseh miniszterelnöknek nem kell megfizetnie egyetlen fityinget sem az EU-nak, jóllehet Brüsszel megállapította, hogy Babis egyik cége jogtalanul jutott több milliós európai támogatáshoz. Csakhogy az előfinanszírozási rendszer folytán a pénzt a cseh államkasszából folyósították neki, így most az a faramuci helyzet áll elő, hogy saját kormányának kell(ene) visszakövetelnie a jogtalanul felvett összeget az Agroferttől.

Közben az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottság elnöke úgy nyilatkozott, hogy Csehországnál kell elsőként alkalmazni a jogállami mechanizmust, miután egyértelművé vált Babis részéről az érdekütközés. A CSU-s Hohlmeier azzal indokolta véleményét, hogy a politikus megszegte mind az uniós, mint a cseh törvényeket, ezért az EU költségvetés védelmében mindaddig be kell szüntetni a szubvenciók átutalását, amíg nem orvosolják a jogsértést.

 Washington Post/AP

Fittyet hányva a járvány miatt érvényben lévő gyülekezési tilalomnak ezrek tüntettek Szlovániában, miután azzal vádolják a kormányt, hogy az korlátozza a demokratikus szabadságjogokat. Az időpont egybeesett az Ellenállás Napjával. A 2. világháborúban a partizánok ezen a napon kezdték meg a harcot a német és olasz megszállók ellen.

A felvonulók szabadságot, demokráciát és jogállamot követeltek a békés megmozduláson. Korábban rendszeresek voltak az ilyen demonstrációk, de a Covid-19 miatt már hónapokkal ezelőtt elmaradtak. A tudósítás megemlíti, hogy Jansa Orbán szövetségese, és azzal vádolják, hogy gerjeszti a gyűlöletbeszédet, szorongatja a független médiát és egyre inkább növeli hatalmát.

 Der Standard

Időzített bomba ketyeg a Balkánon – figyelmeztet Paul Lendvai, aki szokásos heti elemzésében rámutat: azt még 25 évvel a véres háborúk után is pontosan lehet látni, hová vezetett a gondolatkísérlet, mármint hogy az etnikai elrendeződésnek megfelelően húzzák újra a határokat a térségben. Az egykori Jugoszlávia után hátramaradt csődtömeg eredményeként mai is érezhető a gyűlöletorgia a politikában és a sajtóban.

A véleményt azért tette közzé, mert a minap éppen egy ilyen tervezet látott napvilágot. Mint írja, vannak olyan feltételezések, hogy a szerző a szerb elnök volt. Ám hogy ismét felvetődhet Nagy-Szerbia, Nagy-Horvátország és Nagy-Albánia hagymázas álma, azért az EU arrogáns közönye is felelős, miután a hat ország számára egyelőre reménytelenné vált az uniós csatlakozás. De már az ötlet maga is veszélyeztetheti a törékeny békét, ezért Brüsszelnek egyértelműen és nyilvánosan el kell ítélnie a szlovén részről terjesztett elképzelést.

 Bloomberg

Jól értesült körök szerint az osztrák Vienna Insurance Group ugyanazt a trükköt dobná be, mint egykor az Erste Bank magyar leányvállalata, amely úgy került ki a kormány nyomása alól, hogy 15-15 %-nyi tulajdonrészt átengedett az Orbán-kabinetnek, illetve az EBRD-nek. A VIG ezt úgy csinálná, hogy egy magyar partnert is bevonna a holland Aegon biztosító magyarországi, illetve regionális érdekeltségeinek megvásárlásába.

Összesen egymilliárd dollár sorsa forog kockán, de még nem világos, hogy Budapest elfogadná-e a kisebbségi részesedést. A potenciális bécsi vevő csupán annyit közölt, hogy továbbra is tárgyal a magyar hatóságokkal a lehetséges megoldásról.
 
 Forrás: Népszava

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all