csütörtök, május 06, 2021
728x90 EU Imagery

A járvány sem csillapítja a várnegyed átépítési lázát. A zömében irodaházként, minisztériumként újjászülető ingatlanokat a nagyközönség jobbára csak kívülről csodálhatja.

Szinte üresek az utcák a várnegyedben. A járvány kiseperte a turistákat, a kormány kisepri a helyieket. Csak éppen az utóbbi tartós hatás marad. Az Orbán-kormány várfoglalása lassanként állami skanzenné alakítja a városrészt. A felújított és közben saját képre formált, illetve közösségi funkcióitól megfosztott épületek, a második világháború után elbontott, most gyakorta valódi tartalom és szerep nélkül visszaépülő újak várhatóan csak egy szűk kört szolgálnak majd.

A kormány Nemzeti Hauszmann Programja ugyanis egyszerű látványlesőkké teszi az ide látogatókat, akik a sok milliárdnyi közpénzből felújított, csilivili épületeket jobbára csak kívülről, néhány esetben éttermi fogyasztás ellenében, vagy szervezett látogatás keretében belépőjegy váltásával látogathatják meg. Az épületek többsége azonban látogatóktól elzárt terület – némelyik előtt még elsétálni is tilos – mivel az államfő hivatala, a kormányfő irodái, illetve minisztériumok működnek benne, vagy csak egyszerűen irodaház lesz, ahová szintén tilos a bejárás. 

Ráadásul még nem is beszéltünk a Magyar Nemzeti Bank által alapított Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) várbeli ténykedéséről. Az alapítvány létrejötte óta vásárol fel történelmi szempontból jelentős, emblematikus helyen lévő ingatlanokat, amelyeket azután felújít. Az oktatási és tudományos célú hasznosításnak azután többnyire az az eredménye, hogy az átlagpolgárokat kizárják onnan. (Övék a Mátyás templommal szemközti Régi Budai Városháza, amely ma Bölcs Várként működik és csak a lefedett udvar és a földszinti könyvesbolt látogatható, míg a késő barokk Kapisztrán tér sarkán álló történelmi épület kutatóközpontként működik majd.)

Ha mindez nem lenne elég, a lakástörvény készülő módosításával kiárusítanák a várnegyed eddig tilalom alatt álló műemléki lakásait, amelyek a – kerületi önkormányzat egyáltalán nem támogatott – kényszerprivatizáció hatására várhatóan gyors lakosságcserét eredményeznek. (A bérlők nagyrésze persze örül, hiszen nekik is csurran a haszonból.) A kormánytervek végére tökéletes NER-skanzenné alakulhat a Budai Vár. 

„Találkozás Jézussal.” Még az időpont is leolvasható a Mátyás templom előtt felállított visszaszámlálón, amely ottjártunkkor éppen 137 nappal későbbre jelezte a nagy eseményt. Kicsit közelebb lépve kiderül, hogy a reménybeli találka az Eucharisztikus Világkongresszuson jöhet létre, amelynek megrendezésére cirka 30 milliárdot költ az állam. 

1315534
 
Mindezek után aligha meglepő, hogy a Mátyás templom tőszomszédságában lévő egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épületének „történelmi hitelességű” felújítására 55 milliárdot költenek. A hitelességbe az is belefért, hogy elbontsanak egy műemléki védettségű épületszárnyat, mondván nem lehetett volna korszerű irodateret kialakítani benne. A nettó 40 ezer négyzetméteres, a várnegyed szűk világában brutálisan nagy Szentháromság téri épületegyüttes így is kicsi lesz, ezért várhatóan csak a belvárosi József nádor téri épületben dolgozók költöznek a várba. Így az a korábbi ígéret sem teljesül, miszerint a kiüresedő épületek értékesítésével csökkentik a felújítás költségeit.  
 
A tér másik oldalán álló Burg Hotel épületét tavaly decemberben kapta meg versenyeztetés nélkül a PADME MNB-alapítvány, hogy az ingatlant a „tudományos célra a közjó érdekében hasznosítsa”. Az épület egyébként egy évvel korábban csereügylet révén került állami tulajdonba. 
 
A Belügyminisztériumot az Országház utca-Úri utcai épületegyüttesébe költöztetnék, a kiviteli tervek el is készültek, de még nem találtak rá kivitelezőt. Előzetesen 15,6 milliárd forintot szántak rá, de ez aligha lesz elég. A belügynek is kell még más épület, mivel a teljes apparátus nem fér el itt.
 
A Színház utcát, illetve a kapcsolódó Szent György tér javát már teljes egészében elfoglalta az Orbán-kormány, illetve a köztársasági elnök. Utóbbi kapta meg az egykori „ördöglovas” Sándor Móricz 1800-as évek elején épült klasszicista palotáját. A felújításáról még az első Orbán-kabinet döntött, igaz, akkor még Orbán Viktor magának, pontosabban a mindenkori miniszterelnöknek szánta. A rekonstrukció 2,2 milliárdba került, de az Orbánt váltó Medgyessy Péter nem akart felköltözni, így végül államfői rezidencia lett. Sebaj, az ismét kormányra kerülő Orbán Viktor felújíttatta a szomszédos Karmelita kolostort. (Az épületben működő Nemzeti Táncszínházat előbb a Millenárisra költöztették, de csak albérletbe, majd az ottani új épület avatása után pár hónappal a kormány úgy döntött, hogy tovább költöztetik a társulatot a Kerepesi útra.) A cirka 25 milliárdos felújítás során új erkélyt biggyesztettek a műemléki homlokzatra, hogy a kormányfőnek legyen hol dekázni néhanapján, a zavaró barokk freskókat pedig egyszerűen leragasztották, majd lefestették. 
 
A Honvéd főparancsnokság szomszédos épületének felújításához és kibővítéséhez – a jelenlegi 2500 négyzetméterből 9000 lesz – még az idén hozzákezdenének, az ígéret szerint látogatóközpont nyílik benne. Szemközt, a Dísz téren lévő foghíjon eredeti formájában építik vissza a Vöröskereszt egykori székházát, amely a későbbiekben irodaházként működik. Irodákat alakítanak ki a Szent György téren újjáépülő József Főhercegi palota java részén is, a neoreneszánsz istálló a „Várnegyed turisztikai attrakciókínálatának” új eleme lesz. A vár alatt pedig összesen három mélygarázs épül.
 
A Főőrség és a Lovarda semmiből felépülő hű mása már tavaly elkészült, de még folyik a környezet rendezése. Az idei évre tervezett megnyitásuk után étteremként, multifunkcionális rendezvényteremként és reprezentatív kiállítótérként hasznosulnak. Augusztus 20-ra adnák át a Budavári összekötő szárnyat, benne a az újjászülető Szent István teremmel, amelynek kandallóját 600 kézzel festett, manufakturális módon készített Zsolnay-kerámiából rakták össze, amely az első napokban ingyenesen lesz megcsodálható.
 
A Budai Vár körbejárhatóságának biztosítására újították fel a középkori déli várfal koronáján kialakított gyilokjárót. Ottjártunkkor azonban le volt zárva, a kapun ezzel a felirattal: „kulcs a biztonsági őrségen”. Most fényesítik a Turul szobor szárnyait és a Habsburg kaput, a Mátyás kútja pedig már régi pompájában ragyog. 2023-ban kezdenének hozzá a Levéltár 45-ben lerombolt tornyának és soha nem volt – csak a tervekben létező – épületszárnyának visszaépítéséhez, amelyben 75 méteres kilátó is lesz. Az új szárnyban lesz a Levéltár látogatóközpontja. A mellette a lebontott teherelosztó helyén vagy irodaház vagy park lesz. 
 
A Budai Vár két emblematikus intézményének – a Magyar Nemzeti Galériának és a Országos Széchenyi Könyvtárnak –a sorsa továbbra is kérdéses. A galériát eredetileg a Városligetbe költöztették volna, ám a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat nemet mondott a park további beépítésére. Új helyszínt azóta sem jelöltek ki. Biztosan költözik a könyvtár, a kormány ugyanis tavaly visszavonta a felújításról szóló határozatát. Pontosabban a rekonstrukciót nem törölték, csak éppen nem könyvtárat képzel el a felújított termekben a kabinet. Bár azt még nem tudni mit. A könyvtár a legutolsó hírek szerint a kínai Fudan Egyetem mellé költözhetne a Diákvárosba.

 Borító: Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava

Forrás: Népszava

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all