Orbán és Babis az Európai Parlament célkeresztjében
A 270 milliárd eurós mezőgazdasági támogatási alap pénzei vajon oda jutnak, ahova kellene? Magyarország és Csehország esetében erről egyáltalán nincsenek meggyőződve Brüsszelben, ezért a legkorszerűbb informatika segítségével próbálják meg kideríteni az igazságot – írja a brüsszeli Politico.
"Az Európai Parlament cselekedni akar Andrej Babis cseh és Orbán Viktor magyar kormányfővel szemben" – jelentette ki Ulrike Müller. Ő egyike annak a három parlamenti képviselőnek, akik a mezőgazdasági támogatási alap ellenőrzésével foglalkoznak.
A közös agrárpolitika (CAP) 270 milliárd eurós alapja messze a legnagyobb az uniós támogatási alapok közül, és régóta bírálatok tárgya: különösen Magyarország, Csehország és kisebb részben Szlovákia és Olaszország miatt. A New York Times már 2019-ben hosszasan írt arról, hogy az uniós agráralap pénzei Magyarországon jórészt a hatalomhoz közeli kiskirályok zsebében landolnak, nem pedig a parasztgazdákéban. A magyar kormány szerint politikailag elfogult támadásról van szó, de az Európai Bizottság is elutasította a vádakat.
Csehország esetében azonban már Brüsszel is vizsgálódott, mert Babis miniszterelnök cége, az Agrofert igencsak sok uniós pénzt kap. Bár formálisan a miniszterelnök nem tulajdonosa az agráróriásnak, de Prágában és Brüsszelben mindenki pontosan tudja: ő mozgatja a szálakat.
Informatikai ellenőrzés: a cél a korrupció leleplezése
A brüsszeli bizottság ARACHNE programja már működik, és a regionális támogatások ellenőrzésére használják – nem kötelező jelleggel. Ulrike Müller parlamenti képviselő javaslata az, hogy a mezőgazdasági alap kifizetéseit is ellenőrizzék ezzel a rendszerrel, méghozzá kötelező jelleggel.
Orbán és Babis nyilvánvalóan nem rajong ezért az ötletért, de más országoknak is vannak fenntartásai mondván, az informatikai ellenőrző rendszer nem eléggé kifinomult, és ezért nem igazán hatékony – írja a Politico. Ulrike Müller is elismerte, hogy "az Európai Bizottság egyelőre nem akarja ezt a programot alkalmazni a CAP esetében".
A Politico idézi a Bizottság szóvivőjét, aki nem pontosan így látja a dolgot. "A Bizottság buzdítja a tagállamokat, hogy alkalmazzák az ARACHNE programot a mezőgazdasági támogatási alap esetében is." Így látja ezt az EP mezőgazdasági bizottságának az elnöke is. "Az ARACHNE program segíthet abban, hogy ellenőrizzük a korrupciót" – mondta Norbert Lins, aki annak az Európai Néppártnak befolyásos tagja a Parlamentben, amelynek sorait a Fidesz elhagyta.
Akárhogy is alakulnak az események, 2023-tól az agrárpénzek szétosztását jobban ellenőrzik majd, mint eddig. Az előkészítő tárgyalások során abban is megállapodtak, hogy a nagy támogatási pénzeket élvező nagybirtokok tulajdonosainak nyilatkozniuk kell arról, milyen jogi konstrukció is áll mögöttük. Elvben ily módon ki lehet deríteni az összefonódásokat. Kiderülhet, hogy korrupt helyi politikusok milyen módon juttatnak uniós pénzeket olyan földbirtokoknak, amelyik tulajdonképp az övék. Ez még távolról sem az a teljes transzparencia, amelyet az Európai Parlament követel, de fontos lépés előre.
A brüsszeli szóvivő azt is elmondta, hogy megkezdik azoknak a nyilatkozatoknak a begyűjtését, amelyek rávilágíthatnak a valódi tulajdonos személyére. Ezeket publikálni is akarják. Ulrike Müller a Politicónak nyilatkozva ezt máris nagy sikernek nevezte, mert "közölni fogják a tulajdonosok jogi hátterével kapcsolatos információkat".
Az Európai Bizottság ugyanakkor óvatos, mert tart attól, hogy sok érdeket megsérthet, és ezért az ARACHNE rendszer vizsgálati eredményeit nem teszik közzé. Felajánlották viszont az Európai Parlament képviselőinek, hogy ők majd belenézhetnek, ha megkapják az ezzel kapcsolatos jelentést 2025-ben.
Forrás: HVG