Egyre nő az elégedetlenség az ágazatban, egy felmérés szerint kórházanként tucatnyian is otthagyhatják a betegágyak melletti munkát. A feladat túl sok, a fizetés túl kevés. Országos demonstráció megszervezésére hatalmazta fel tagsága a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) vezetőit. Balogh Zoltán a köztestület elnöke lapunknak azt mondta: akciójukra még a nyáron sor kerül, a részletekről, arról, hogy pontosan hol, mikor és milyen formában tüntetnek, a területi elnökök gyűlése dönt hamarosan.
Június 15-éig lehetett kitölteni azt a kérdőívet a kamara honlapján, amely a tagság demonstrálási hajlandóságát tesztelte. Az elnökség felhívására szokatlanul sokan, csaknem tízezren töltötték ki a kérdőívet. A válaszolók mintegy hatoda – 1623 dolgozó – tervezi, hogy még ebben az évben elhagyja a pályát. Balogh Zoltán szerint, ha ezt az arányt kivetítik a teljes tagságra, akkor több ezer embert veszíthetnek el a betegellátásból. Hozzátette: ha az OECD országok szakdolgozói létszámához viszonyítjuk a hazai létszámot, akkor nálunk már 20-25 ezerrel kevesebben dolgoznak, mint ami a biztonságos betegelláshoz kellene.
A szakdolgozók közérzete meglehetősen rossz, különösen mióta az új szolgálati jogviszony bevezetése rájuk csak terheket rótt, miközben a mellettük dolgozó orvosok tekintélyes béremelést kaptak. Ám hiába kérték ők is, hogy a kormány hasonlóan rendezze béreiket, érdemi választ nem kaptak. Igaz, lapunk információi szerint a Magyar Kórházszövetség – a sajtó teljes kizárásával – most zajló kongresszusán Jenei Zoltán országos kórházi főigazgató bejelentette: készítettek egy javaslatot a szakdolgozói jövedelmek rendezéséről is. Ezt el is juttatták a szakminisztériumhoz és a kormány vezetőihez is, de ennél többen nem mondott. Tőle pedig szerdán még a konferencia résztvevői sem kérdezhettek.
Ugyanezen a fórumon Páva Hanna, az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy már a járvány előtt betöltetlen volt a szakdolgozói állások 15 százaléka, ami 5500 üres pozíciót jelentett. Ezt követően távozott további 3000 szakdolgozó március elsején.
- Az emberek mostanra nagyon fáradtak, elcsigázottak, a járvány kimerített mindenkit – magyarázta az érintettek elkeseredését a kamarai elnök, aki szerint, ha a válaszadóik valóban elmennek, akkor a mostani katasztrofális létszám helyzet tovább romlik.
Arra kérdésre, hogy mennyit segít a kormány által minap bejelentett tíz nap extra szabadság, Balogh Zoltán azt felelte: ez csak újabb problémákat generált. Az ápolási igazgatók ugyanis az eddig ki nem vett szabadságokat is képtelenek kiadni az emberhiány miatt. A rendszer most áll vissza normál-üzemmódra, s bár sok beteg még nincs, például a szakdolgozókkal rendeztetik vissza a korábbi helyükre a betegellátó osztályokat, ők cipelik az ágyakat is. Így az ápolási igazgatók nem nagyon mernek elengedni senki szabadságra. Balogh Zoltán szerint a helyzet fonákságát jól jellemzi, hogy miközben egy vállalkozó a Balatonon félszáz embernek ajánlott térítésmentes nyaralást, hetes turnusok helyett három napokra tudnak csak a dolgozók jönni, mert több időre nem kapnak szabadságot.
Fotó: Népszava / Erdős Dénes
Forrong a közszféra
A kormányzati igazgatás mellett a rendvédelem is jelentős átalakításon esett át az elmúlt években, elég csak azt említeni, hogy a közalkalmazottként dolgozók rendészeti igazgatási alkalmazottá váltak, a szolgálati törvény szigorú elvárásaival a hátuk mögött – folytatta a sort a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetét (BRDSZ) vezető Bárdos Judit. Egy valami azonban nem változott 2008 óta: a szolgálati törvény illetményalapja ma is 38 650 forint. A pandémia alatti helytállásért, a leszerelési tilalomért cserébe a rendvédelemben dolgozók sem kaptak semmit a kormánytól a felső vezetői kört kivéve – tette hozzá az elnök. Egyelőre annyit látnak, hogy jövőre 5 százalékos emelésre tartalmaz elegendő keretet a költségvetés, de azt is csak pótlék formájában. A Várból azt üzente Bárdos Judit, hogy ez kevés lesz a dolgozók megtartásához, megindul az elvándorlás.
Az egyes szakmák fizetési listáját hosszú ideje a szociális szféra zárja. Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) elnöke egész pontosan azt nevezte tűrhetetlennek, hogy az ezen a területen dolgozó 86 ezer ember a nemzetgazdasági átlagbér felét éri az államnak. Nem véletlen, hogy vannak olyan állami fenntartású intézmények is, ahol ötven százalékos a szakemberhiány, a tipikus pedig az, hogy az állások 15-20 százalék üres.
Az állami közszolgáltató cégek munkatársai sem elégedettek, gyenge ajánlatot kapott az MVM csoport vezetésétől az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ) is. Szilágyi József elnök beszámolója szerint az áramcég július 1-től ígér négy százalékos emelést, ami egyértelműen a reálbérek csökkenését hozná a dolgozóknak. Ezt már csak azért sem tartja elfogadhatónak a szervezet, mert tavaly a pandémia ellenére kiemelkedően jó évet zárt a vállalat.
A közszolgáltató fővárosi cégek csapdahelyzetéről beszélt Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Közismert, hogy a kivéreztetett önkormányzat csak arról tudott megállapodni a dolgozók képviselőivel, hogy az idén elmaradó béremelést 2022 és 2024 között a minimálbér és garantált bérminimum százalékos növelésénél nagyobb mértékű emelésekkel pótolják. A konföderáció vezetője szerint azonban a minimálbér megemelése is kizárólag a kormány tervein múlik, hisz év elején még nem volt pénz a kasszában, majd most a napokban Orbán Viktor már kétszázezres legkisebb bérről beszélt. Kordás szerint az a legnagyobb baj, hogy még ez is kevés lenne ahhoz, hogy ne Magyarország legyen a sereghajtó az unióban.
Ma már közhely, hogy az önkormányzatok szenvedték meg a legjobban a vírusválság időszakát, a kormány innen vette el a legtöbb pénzt. Ritkábban esik szó arról, ez milyen fennakadásokhoz vezetett saját alkalmazottaik körében. Szebeni Dóra, az MKKSZ elnökségi tagja a művelődési házak beszűkült lehetőségei miatt a vidék megtartó erejének csökkenésére figyelmeztetett, Boros Péterné elnök pedig bérrendezést, a települések hivatalaiban dolgozók után járó összeg növelését sürgette, az egészségügyhöz hasonlóan plusz tíz nap szabadságot és persze tárgyalást, tárgyalást, tárgyalást követelt. A forrongó közszférára azonban a Karmelita kolostorban senki nem figyelt.
Borítófotó: Vajda János / MTI/MTVA
Forrás: Népszava
USD árfolyam
