Már nem hinni akarnak, hogy végre kapni - jelentette ki a közszféra munkavállalóit képviselő nyolc szakszervezeti vezető egyike a Karmelita kolostor előtt tartott csütörtöki közös sajtótájékoztatón. A helyszín kiválasztását Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke azzal indokolta: az érdekvédőknek van mondandójuk, de évek óta nincs olyan fórum, ahol ezt komolyan venné a kormány, az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) munkáját kiüresítették, kénytelenek azt gondolni, egyedül Orbán Viktor oldhatja meg az állami szférában dolgozók gondjait.

 

Mint mondták, korábban is elfogadhatatlan, kiszolgáltatott helyzetükön tovább rontott a járvány időszaka. A kormányzati igazgatásban dolgozókról például mindössze annyit hallhatott az elmúlt bő másfél évben a közvélemény, hogy segítettek az oltási kampány szervezésében, de hogy ez mekkora munka volt a hétköznapokon, azt nem lehetett tudni. A Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetét (TBDSZ) vezető Taskovics István kifejtette, hogy nemcsak a vakcinák elosztásában vettek részt munkatársaik, hanem bizony sokszor maguk ültek be az éjszaka közepén a saját autójukba, és vitték a készítményeket, hogy reggel be lehessen adni az oltást egy távoli falu orvosi rendelőjében. Az olvasók úgy tudták, a kormány otthoni munkavégzést rendelt el a tisztviselőknek a járvány legsúlyosabb heteiben, amiről meg is jelent a rendelet. Csakhogy a pandémia kezdetén az érdekvédők felmérték, mi az, amit nem lehet home office-ban elintézni, s kiderült, mindössze az ügyek harmada vihető haza, kétharmadukhoz csak a munkahelyeken állnak rendelkezésre az eszközök. A társadalombiztosítási esetek közül pedig egy sem intézhető az irodán kívül. Mások tartották a frontot az okmányirodákban, elismerésként azonban nem kaptak semmit - hangsúlyozta Taskovics. Ezért erre az évre 20 százalékos béremelést, majd a következő években is kétszámjegyű emeléseket követelnek a cafetéria-keret 200 ezerről 400 ezerre növelésével együtt.

A kormányzati igazgatás mellett a rendvédelem is jelentős átalakításon esett át az elmúlt években, elég csak azt említeni, hogy a közalkalmazottként dolgozók rendészeti igazgatási alkalmazottá váltak, a szolgálati törvény szigorú elvárásaival a hátuk mögött – folytatta a sort a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetét (BRDSZ) vezető Bárdos Judit. Egy valami azonban nem változott 2008 óta: a szolgálati törvény illetményalapja ma is 38 650 forint. A pandémia alatti helytállásért, a leszerelési tilalomért cserébe a rendvédelemben dolgozók sem kaptak semmit a kormánytól a felső vezetői kört kivéve – tette hozzá az elnök. Egyelőre annyit látnak, hogy jövőre 5 százalékos emelésre tartalmaz elegendő keretet a költségvetés, de azt is csak pótlék formájában. A Várból azt üzente Bárdos Judit, hogy ez kevés lesz a dolgozók megtartásához, megindul az elvándorlás.

Az egyes szakmák fizetési listáját hosszú ideje a szociális szféra zárja. Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) elnöke egész pontosan azt nevezte tűrhetetlennek, hogy az ezen a területen dolgozó 86 ezer ember a nemzetgazdasági átlagbér felét éri az államnak. Nem véletlen, hogy vannak olyan állami fenntartású intézmények is, ahol ötven százalékos a szakemberhiány, a tipikus pedig az, hogy az állások 15-20 százalék üres.

Az állami közszolgáltató cégek munkatársai sem elégedettek, gyenge ajánlatot kapott az MVM csoport vezetésétől az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ) is. Szilágyi József elnök beszámolója szerint az áramcég július 1-től ígér négy százalékos emelést, ami egyértelműen a reálbérek csökkenését hozná a dolgozóknak. Ezt már csak azért sem tartja elfogadhatónak a szervezet, mert tavaly a pandémia ellenére kiemelkedően jó évet zárt a vállalat.

A közszolgáltató fővárosi cégek csapdahelyzetéről beszélt Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Közismert, hogy a kivéreztetett önkormányzat csak arról tudott megállapodni a dolgozók képviselőivel, hogy az idén elmaradó béremelést 2022 és 2024 között a minimálbér és garantált bérminimum százalékos növelésénél nagyobb mértékű emelésekkel pótolják. A konföderáció vezetője szerint azonban a minimálbér megemelése is kizárólag a kormány tervein múlik, hisz év elején még nem volt pénz a kasszában, majd most a napokban Orbán Viktor már kétszázezres legkisebb bérről beszélt. Kordás szerint az a legnagyobb baj, hogy még ez is kevés lenne ahhoz, hogy ne Magyarország legyen a sereghajtó az unióban.

Ma már közhely, hogy az önkormányzatok szenvedték meg a legjobban a vírusválság időszakát, a kormány innen vette el a legtöbb pénzt. Ritkábban esik szó arról, ez milyen fennakadásokhoz vezetett saját alkalmazottaik körében. Szebeni Dóra, az MKKSZ elnökségi tagja a művelődési házak beszűkült lehetőségei miatt a vidék megtartó erejének csökkenésére figyelmeztetett, Boros Péterné elnök pedig bérrendezést, a települések hivatalaiban dolgozók után járó összeg növelését sürgette, az egészségügyhöz hasonlóan plusz tíz nap szabadságot és persze tárgyalást, tárgyalást, tárgyalást követelt. A forrongó közszférára azonban a Karmelita kolostorban senki nem figyelt.

Borítófotó: Vajda János / MTI/MTVA

Forrás: Népszava