A termőföldárak országos szintű emelkedése bő másfél évtizede töretlen. Egy hektár 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan 2,75-szörösére drágult 2020-ra. Ugyanezen idő alatt egy átlaglakás valamivel több mint háromnegyedével drágult – állapítja meg egy friss elemzésében az OTP Termőföld Értéktérkép (pdf), mely minden évben a tranzakciós adatok alapján mutatja be az elmúlt év területi termőföld-piaci folyamatait. Vagyis, ha valaki 10 éve egymillió forintért vásárolt egy egyhektáros szántót, akkor az most 2,75 millió forintot érhet – ez persze egy átlagos adat, hisz nagyok a területi különbségek.

Milliós eltérés lehet hektáronként

Járási lebontásban az látható, hogy vannak olyan régiók, ahol a szántók hektárjának átlagára a 2,1 millió forintot is meghaladja, de olyan is, ahol az 1,2 milliót sem éri el. Hangsúlyozzuk, hogy ez átlagár, a nyugati határszélen értékesebb területek bőven 3 millió forint felett cserélnek gazdát. Ami tény, hogy 2020-ban is folytatódott a termőföldek áremelkedése. Az értéktérkép szerint a húsz legalacsonyabb átlagárú járás közül hat Borsod-Abaúj-Zemplén, négy pedig Nógrád megyei, tehát felerészben az észak-magyarországi régióban található. Emellett viszont Zala megyéből is négy terület található a legolcsóbb kategóriában.

Ugyanakkor a húsz legmagasabb átlagárú járás elszórtabban helyezkedik el, noha az Alföld (3–3 Békés és Hajdú-Bihar megyei járással) és Közép-Dunántúl (három Fejér, illetve 2–2 Komárom-Esztergom és Veszprém megyei járással) kiemelkednek. A legdrágább kategóriák egyrészt a jó talajminőségű területeket (Alföld, Mezőföld, Kisalföld) mutatják, másrészt a nagyobb városok közelsége, valamint a Balaton-felvidéki lokáció jelent egyértelmű árfelhajtó tényezőt. A legdrágább megye továbbra is Hajdú-Bihar, 2,33 millió forintos hektárárral, emellett még Fejér, Békés és Tolna lépi át a kétmilliós szintet.

2020-ban már a lista végén álló Nógrád megye átlagára is egymillió forint feletti. Az elmúlt egy évre szűkítve, a legjobban, 18 százalékkal Fejér megyében nőtt az átlagos termőföld-hektárár. Tavaly a legnagyobb területet, mintegy 4400 hektárt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében értékesítették.

Németh Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Győr-Moson-Sopron megyei igazgatója a Telex kérdésére azt mondta: a termőföld ára a megyében is enyhe emelkedést mutat. Azért nem még meredekebb ez a görbe, mert itt már eleve – hazai szinten – magasak az árak. „Új földművesek” is felbukkantak, jövedelmezősége miatt azok is földbe fektették a pénzüket, akik nem is akarnak gazdálkodni: bérbe adják a területet, vagy bérmunkában elvégeztetik rajta a feladatokat. Nem kérdés, az is jól jár, aki csak befektetési céllal vett szántót, hisz földből biztosan nem lesz több.

150 százalékos növekedési potenciál

Raskó György agrárközgazdász, egykori földművelésügyi államtitkár szerint az, hogy meddig emelkedik a termőföld ára, erősen függ az uniós támogatásoktól. „Hektáronként, kerekítve most 70 ezer forint a területalapú támogatás, mely a 2022-től kezdődő uniós költségvetésben is csak várhatóan pár ezer forinttal lehet kevesebb. Amíg az MNB alacsony kamatszintet tart és elérhető a támogatott földvásárlási hitel, addig gyakorlatilag nulla kockázattal jár a földvásárlás.”

Ha valaki ezeket kihasználva hitelre vásárol földet, annak a kamatát bőven visszafizetheti a földalapú támogatásból vagy a hektáronkénti évi 65-70 ezer forintos bérleti díjból. Így aztán ez fenntartja a keresleti piacot, a spekulációt, a befektetési termőföldvásárlást. Pláne, ha előbb-utóbb szabaddá teszik a piacot, ekkor az osztrák árszint közelébe emelkedhet a termőföld ára, ami közel 4 millió forint hektáronként, mondja.

Itthon ez most a folyamatos emelkedés ellenére átlagban 1,6 millió, tehát még 150 százalékos növekedési potenciál lehet benne. „Nem véletlen, hogy a NER-lovagok is földeket vesznek, mert a piaci értéke alacsony, költsége nincs, viszont ha a földpiac szabaddá válik, hihetetlen potenciál rejlik benne, nem véletlenül ugrott meg az aranykalászos gazda-tanfolyamot elvégzők száma”, teszi hozzá Raskó.

Az ukrán földpiac egyébként július elsején nyílik meg, úgy számolnak, hogy egy hektár ezután ott kétezer dollárt, közel 600 ezer forintot ér majd.

Raskó György arra is felhívta a figyelmet, hogy

a Balaton-felvidéken, Csopak és Balatonalmádi környékén őrületes zártkert-, szántó- és gyümölcsösfelvásárlás indult földműves igazolvánnyal.

„99 százalékuk spekuláns, bízva abban, hogy hamarosan beépíthetővé minősítik át az ingatlant. Tavaly ősz óta 50 százalékos itt a mezőgazdasági ingatlan árszintjének emelkedése.”

Külföldi gyorsan földhöz akart jutni? Vett itt egy téeszt

Évtizedekkel ezelőtt rájöttek erre a növekvő tendenciára a külföldi, zömmel osztrák gazdák is, akik előbb zsebszerződésekkel, később más módszerekkel jutottak határközeli magyar földekhez.

Ángyán József tanulmányában a 2015–2016-os állami földprivatizációt elemezte Győr-Moson-Sopron megyében. Ebben felsorolja azokat a külföldi vagy kettős állampolgárokat, akik a nyertes árverezők közé tartoztak:

• a 2015-ben nyolcvannyolc hektáros rajkai területet 167 millió forintért megvásároló, magyar állampolgárságot felvett Paul Meixnert, aki 1992-ben költözött Nickelsdorfból a rajkai határban lévő tanyájára. Őstermelő, családi gazdálkodó, több agrár, szolgáltató és kereskedelmi kft. köthető a nevéhez.
• Akárcsak a zundorfi származású Neumann Albertnek, akinek Hegyeshalomban van tanyája, ő is Ausztriából jött, és felvette a magyar állampolgárságot. Hat éve több mint százötven hektárt vett Hegyeshalomban négy liciten összesen 272 millió forintért.
• Fuhrmann Klaus Antonio, a Fertő tó melletti Weidenben alapított Biohof Fuhrmann Klus Gmbh tulajdonos-ügyvezetője a rábaközi Kónyban vásárolt 16,4 hektárt: a gazda kónyi székhelyű mezőgazdasági kft.-t alapított.
• A mosonmagyaróvári címre bejegyzett Scheiblhofer Johann Jánossomorján vásárolt 4,1 hektár szántót 10,65 millió forintért – ő andaui (mosontarcsai) származású, szőlészettel és borászattal foglalkozik.
• A pamhageni, de sarródi címmel is rendelkező Lukas Michlits 11,47 hektárt szerzett a liciten 24,1 millióért Fertődön.

Az Ángyán-jelentés megállapítja: ezek az adatok cáfolják a kormányzati kommunikáció azon elemét, hogy csak helybeli magyar földművesek juthatnak állami földek tulajdonjogaihoz.

„A külföldiek felismerték: ha gyorsan földhöz akarnak jutni, akkor a legegyszerűbb – a hozzá tartozó földbérleti szerződésekkel együtt – termelőszövetkezetet vásárolni. Jó néhányan ezt tették, és a hosszú lejáratú földbérleti szerződések mellé valódi földtulajdonhoz is jutottak, hiszen agrárcégeik jogán földművesként licitálhattak az állami földekre.”

„Győr-Moson-Sopron és Vas megyében 10 százalék körüli a külföldi földhasználat, országos átlagban 3-4, és nem növekszik. Sok olyan áttelepült gazda is van közöttük, aki magyarnak érzi magát, és egy-egy mikrotérségre hatással van az általa behozott technológia” – jegyezte meg Raskó György.

Borító: Varjak repülnek egy árverésre bocsátott termőföld felett Szécsény határában 2015. október 16-án – Fotó: Komka Péter / MTI

Forrás: Telex