vasárnap, október 24, 2021

Indokolható, hogy az állam épp most és épp devizában adósodik el jelentősen. Ugyanakkor ekkora hitelfelvétel nem szükségszerű, a vártnál nagyobb gazdasági növekedés teret nyitna a tervezettnél nagyobb hiány- és adósságcsökkentésre.

Összesen 4,25 milliárd dollár (jelenlegi árfolyamon: 1253 milliárd forint) értékben bocsátott ki 10 és 30 éves futamidejű dollárkötvényeket a magyar állam szeptember 14-én – közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A magyar állam egy nap alatt még soha nem bocsátott ki ekkora adósságot – emlékeztetett az ügyletről beszámoló Portfolio.hu.

Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán egy Facebook-videóban emlékezett meg a ügyletről, azt „minden eddigit meghaladó sikernek” és a magyar gazdaság számára „pozitív visszajelzésnek” nevezve – mivel a papírokra négyszeres kereslet mutatkozott, és az aukción alacsony kamat alakult ki. A pénzügyminiszter azt is közölte, hogy a következő lépés egy eurókötvény-kibocsátás lesz, ami aztán le is zajlott: az állam egymilliárd eurónyi (jelenlegi árfolyamon 349 milliárd forint), 7 éves futamidejű kötvényt bocsátott ki, igen alacsony, 32 bázispont, vagyis mindössze 0,3 százalék körüli éves kamattal, a túljegyzés pedig négy és félszeres volt. Az egymilliárdos limitet az magyarázza, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hétfőn módosított éves finanszírozási tervében 4,5 milliárd eurós devizaforrás-bevonás szerepelt – a 4,25 milliárd dollár és az egymilliárd euró nagyjából ennyit tesz ki.

adoss

MTI / MTVA / Róka László

Akármekkora rekordot is jelentett a keddi hitelfelvétel, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a szerdai Kormányinfón azt magyarázta, hogy lényegében szokásos ügyletről van szó: az állam régebbi, kedvezőtlenebb hiteleket vált ki ezzel a forrásbevonással, illetve az állam normál működéséhez van a pénzre szükség – beleértve, hogy az uniós támogatásokat a tagállamok költségvetései megelőlegezik a kedvezményezetteknek, majd benyújtják a számlát Brüsszelnek, amely utólag fizet.

Az egyetlen nem szokványos indok a kibocsátásra, hogy a kormánynak vitája van az EU-val a helyreállítási alap (RRF) támogatásai miatt, ezért Magyarország egyelőre nem kapja meg az alapból első körben várható közel egymilliárd euró előleget sem – a kormány ennek ellenére a programokat elindítja, saját zsebből (vagyis a magyar költségvetés és államadósság terhére) megelőlegezve a várható uniós forrásokat.

Devizában eladósodni nem kell félnetek jó lesz

Első körben fontos leszögezni, hogy az állampapír-kibocsátás valóban hétköznapi dolog minden állam életében. Egyrészt folyamatosan járnak le régebbi adósságok, amiket újra kell finanszírozni, másrészt adott esetben további forrásbevonás (az adósság további növelése) is indokolt. A nagy kérdés persze, hogy ez pontosan milyen eszközökkel, milyen időzítéssel, milyen egyszeri összegekben történik. Minden állam arra törekszik, hogy a lehető legideálisabb kondíciókkal adósodjon el.

Ugyan a fideszes politikusok régóta ostorozzák a 2010 előtti kormányokat azért, mert nagy devizaadósságot halmoztak fel, a devizában való eladósodás önmagában nem ördögtől való. A Fidesz a devizaadósság-ellenes retorikával tulajdonképpen saját magát és az ÁKK-t hozta kellemetlen helyzetbe, hiszen akárhányszor devizában keletkezik adósság, a szemükre lehet vetni, hogy képmutatók. Ráadásul a napi szintű szakmai kommunikáció is ingadozó. Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója 2020 végén a Növekedés.hu-nak még azt jelezte előre, hogy 2021-ben nem lesz szükség devizapapír-kibocsátásra, míg Varga Mihály 2021 augusztusában a Figyelőben megjelent véleménycikkében már arról írt, hogy

nagyobb adósságfelvétel csak a devizakitettség növelésével lehetséges,

mivel a hazai befektetői kör állampapír-felvételi képessége korlátozott. Vagyis egész egyszerűen arról van szó, hogy a forint állampapírokat elsősorban hazai befektetők veszik, a devizapapírokat azonban külföldiek is, így azoknak jóval nagyobb a piaca. Ami nemcsak azt jelenti, hogy több állampapírt lehet kibocsátani, de a verseny is nagyobb, ami leszorítja a hozamokat az aukciókon.

adoss2

MTI / EPA / Armando Babani

Az államadósság forintalapú finanszírozását nehezíti, és a jövőben egyre inkább nehezíteni fogja, hogy a jegybank kamatemelési ciklusba kezdett. Ugyanis ahogy halad előre a kamatemelés, a forintállampapírokra egyre nagyobb kamatot kell kínálni, hogy versenyképesek legyenek az egyéb hazai befektetési eszközök hozamaival. Ezen a ponton egyre inkább érdemes devizaalapú kibocsátásokban gondolkozni, hiszen adott esetben devizakötvényekre alacsonyabb kamat mellett is van kereslet. A rekord dollárkötvény-kibocsátás esetében a 10 éves papírok hozama 2,3 százalék volt, egy százalékponttal több, mint az USA által kibocsátott hasonló papíroké. A 30 éves papírok esetében a hozam 3,3 százalék volt, 1,5 százalékpontos felárral az amerikai kötvényekhez képest. Az eurókötvényeknél pedig 0,3 százalékról beszélünk.

Ezek valóban nem rossz mutatók. A közelmúltban az 5-10 éves, forintalapú kötvények aukcióin már 2,5-3 százalékos hozamok alakultak ki.

Már 2022-re készülnek

A dollárkötvény-kibocsátáshoz fűzött közleményében az ÁKK azt emelte ki, hogy a devizakibocsátásra a 2022. évi költségvetési hiány részbeni előfinanszírozása miatt van szükség. Itt megint csak arról van szó, hogy az adósságfelvétel az állam normál működéséhez tartozik, de nagyon nem mindegy, milyen feltételek mellett történik az eladósodás.

A Pénzügyminisztériumban és az ÁKK-nál ezek szerint arra számítanak, hogy Magyarország most jobb feltételekkel tud kötvényeket kibocsátani, mint majd 2022-ben.

Ez minden bizonnyal megalapozott előrejelzés. A jegybank már említett kamatemelési ciklusa egész biztosan drágítani fogja az állam finanszírozását is. Ráadásul a jegybank nemcsak kamatemelési ciklusban van, hanem általában véve szigorítási ciklusban – ami várhatóan együtt fog járni az állampapír-vásárlási program visszafogásával, sőt esetleg kivezetésével is. A járványválság alatt a magyar jegybank (ahogy a világon szinte mindenütt) jelentős mennyiségben vásárolt állampapírokat, ezzel egyrészt direktben finanszírozta az államot, másrészt hozzájárult a hozamok alacsonyan tartásához. A járványválság alatt ez nem gerjesztett inflációt, mára azonban más a helyzet, a jegybank pedig elkezdte behúzni a féket.

adoss3

Orbán viktor és Matolcsy György
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Nem így a kormány, amely még a következő évben is indokoltnak látja a gazdaság fűtését az újraindítás érdekében – legalábbis ez a hivatalos magyarázat. Közben azonban 2022 választási év is lesz. Így vagy úgy, a kormány 2022-re is jelentős pénzszórással, vagyis magas hiánnyal és érdemben alig csökkenő GDP-arányos államadóssággal számol. Miközben az infláció elszállt (2021-ben éves átlagban 4 százalék fölé várható), a jegybank várakozásai szerint talán 2022 közepére sikerül a 3 százalékos cél közelébe szorítani. Ezek a körülmények szintén azt vetítik előre, hogy 2022-ben a magyar állam csak drágábban fog tudni forrásokat bevonni (hitelhez jutni) mint jelenleg.

Tényleg sikerült leszorítani a devizaarányt

Persze a Fidesz gazdaságpolitikusainak abban igazuk van, hogy ha az államadósságon belül túl nagy a devizakitettség, az kockázatos. Hiszen ha az adósság nagy része devizában van, akkor a forintban számolt adósság pusztán attól nagyot nőhet, hogy a forint árfolyama romlik, és mondjuk az adósságban egy dollár már nem 295 forintot ér, hanem 320-at.

Azt azonban el kell ismerni, hogy

2010 óta alaposan sikerült leépíteni a devizaadósság arányát az államadósságban.

Az ÁKK legfrissebb, július végi adatai szerint a központi költségvetés teljes adósságának 17,8 százaléka volt devizában, ami jelentősen alatta marad a 20 százalékos referenciaértéknek.

A fenti grafikonon jól látható, hogy a devizaarány jelentősen lecsökkent a teljes adósságon belül.

Ha a kormány pénzt lát, elkölti

A másik dolog, ami jól látható, hogy 2009 végéhez képest a Fidesz majdnem megduplázta a központi költségvetés adósságát (ez az államadósság nagy része, az önkormányzatok ebben nincsenek benne).

Persze elsősorban nem a költségvetés számszerű adóssága számít, hanem az államadósság GDP-hez viszonyított mértéke. Ami attól is függ, mekkora a GDP. Márpedig egyelőre minden jel arra mutat, hogy idén

a GDP sokkal nagyobbat fog nőni, mint ahogy azzal a kormány eredetileg számolt. ami azt jelenti, hogy azonos GDP-arányos hiány és államadósság mellett jóval magasabb számszerű hiányt és államadósságot engedhet meg magának.

(Előbbi esetében a cél 7,5 százalék, utóbbi esetében valamivel 80 százalék alatti.)

Ez nem jelentené automatikusan, hogy a kormánynak ki kell használnia a vártnál nagyobb gazdasági növekedés kínálta mozgásteret. Az biztos, hogy a most bevont források nem mennek teljes egészében az uniós helyreállítási alap pótlására, illetve az államadósság re- és előfinanszírozására. Jut majd bőven a „gazdaság újraindítására” – vagyis költekezésre. Holott az éves hiány és az államadósság csökkentése üdvös lenne – legalábbis ezt hangoztatja a jegybank és annak elnöke, Matolcsy György. A kormány azonban inkább minden mozgásteret kitölt, és vélhetően minden elkölthető pénzt elkölt. Voltaképpen ez is hétköznapinak tekinthető, az év végi, decemberi pénzszórás immár menetrendszerű, még 2020-ban, a járvány legsúlyosabb évében sem maradt el.

Forrás: HVG

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all