vasárnap, október 24, 2021

Blöffnek tűnő kezdeményezés az Orbán-kormánytól: bosszúból vétóznák az északi állam EGT-szerződésének megújítását. Gyökeresen eltérő módon értékeli ugyanazt a – mindkét fél által aláírt és ratifikált – nemzetközi szerződést a norvég és a magyar kormány, méghozzá egy nagyon lényeges pontban – derül ki a norvég külügyminisztérium megkeresésünkre küldött válaszából. Lapunk azután kért információkat Oslóból, hogy a múlt héten a kormányinfón Gulyás Gergely arról beszélt: 2022-ben az uniós állam és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak meg kell újítania az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló nemzetközi szerződést, és mivel ehhez konszenzusos egyetértésre van szükség, a magyar kormány végső esetben megvétózhatja azt. – Az eredeti, 1994-es EGT-szerződés nem tartalmaz semmilyen lejárati határidőt, így meghosszabbítani sem kell jövőre – zárta rövidre a kérdést a Népszavának küldött válaszában a norvég külügyminisztérium.

Az EGT-szerződés lényege, hogy Norvégia, Izland és Liechtenstein, melyek nem akartak csatlakozni az Európai Unióhoz, részei lettek az akkor 12 tagállamból álló belső piacnak, így részesülhettek az áruk, a tőke és a munkaerő szabad áramlásából származó előnyökből formális tagság nélkül is. Cserébe a három ország vállalta, hogy hétévente (igazodva az uniós költségvetési ciklusokhoz) meghatározott pénzösszeget bocsájtanak az EU-hoz 2004-ben és 2007-ben csatlakozott, fejletlenebb tagállamok számára, ez az úgynevezett Norvég Alap. 

Azóta az EGT-szerződést minden, az EU-hoz csatlakozott állam ratifikálta, így Magyarország is. Mivel ez kölcsönösen előnyös minden félnek, az elmúlt években egyszer sem merült fel, hogy a szerződést felül kellene vizsgálni – ezért is volt váratlan Gulyás Gergely bejelentése. Az ok magyar részről a már régóta húzódó vita a Norvég Civil Alapról. Mint ismert, a 77 milliárd forintnyi Norvég Alap 5 százalékát civil támogatásokra kell(ene) fordítani, de a norvég és a magyar kormány nem tudott megegyezni arról, hogy a 2014-2021-es ciklusra jutó forrásokat (mert még mindig erről folyik a vita) ki ossza szét. Korábban az Ökotárs alapítvány végezte ezt, de a magyar kormány Soros-ellenes kampányában az Ökotársat is „sorosistának” nyilvánította, és közölte, hogy számára elfogadhatatlan civil pályázatkezelőként. Emiatt az alig 4 milliárdos tétel miatt viszont az egész Norvég Alapról nem sikerült megegyezni, így – mint azt lapunk elsőként megírta – augusztus elején a norvég kormány arra a következtetésre jutott, hogy lejárt a megegyezésre megszabott határidő, és Magyarország számára örökre elvesztek ezek a támogatások.

Ezt követően a magyar kormány határozatba foglalta, hogy „Norvégia nem teljesíti szerződéses kötelezettségét”, és a pénzt innentől államadósságnak tekinti, majd jogi lépéseket helyezett kilátásba. Ezzel kapcsolatban mondta múlt héten Gulyás Gergely, hogy a konkrét jogi lehetőségeket (például egy uniós bírósági eljárást) még vizsgálja Varga Judit igazságügyi miniszter, de mivel 2022-ben meg kell újítani az EGT-szerződést, amolyan végső aduként ott van a magyar kormány kezében a vétó lehetősége.

1330063

Fotó: DURSUN AYDEMIR / AFP / Anadolu Agency

Ezt cáfolta most lapunknak Osló. Egyúttal megerősítették, hogy álláspontjuk szerint a Norvég Alap önkéntes hozzájárulás a részükről, így a határidő lejártával a 2014-2021-es 77 milliárd forint elúszott Magyarország számára. A megbeszélések végső fázisában egyébként a magyar kormány a 24.hu információi szerint amellett lobbizott, hogy az Ökotárs helyett a Magyar Vöröskereszt kezelje a civil pénzeket, mint „politikafüggetlen szereplő”, de ez a norvég félnek nem felelt meg, ők ragaszkodtak az Ökotárshoz. Egy kormánytag ezzel kapcsolatban azt mondta, egy független minősítőt kértek fel a pályázó szervezetek osztályozására, az utolsó körben az Ökotárs és a Vöröskereszt is ugyanannyi ponttal végzett az első helyen, a norvég félnek mégsem felelt meg utóbbi. Erre is rákérdeztünk a norvég külügyminisztériumnál, de azt válaszolták, hogy a pályáztatás, a civil pénzeket elosztó szervezet kiválasztásának körülményei a kétoldalú megállapodás alapján titkosak, így nem kommentálták az információt.

A képet bonyolítja, hogy Norvégiában két hete a választásokon megbukott az eddig regnáló jobboldali kormány, és egy baloldali koalíció veszi át hamarosan a hatalmat. Kérdés, ez milyen hatással lesz erre a vitára. Gulyás Gergely mindenesetre bizakodó, és azt mondta ezzel kapcsolatban: nem zárja ki, hogy – Magyarországgal ellentétben – létezhet valahol normális baloldali kormányzás is.

Borító fotó:TOLGA AKMEN / Anadolu Agency / AFP

Forrás: Népszava

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all