szombat, november 27, 2021

Mindig csak a legmagasabb adókulcsokat vette figyelembe a tárcavezető, mikor kikalkulálta, mekkora adócsökkentéseket hajtott végre a Fidesz.

Varga Mihály pénzügyminiszter a jelek szerint nem emlékszik, hogy hogyan festett Magyarország adórendszere 2009-ben, ami meglepő, hiszen ekkoriban az országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának elnöke volt. A másik lehetőség, hogy a pénzügyminiszter szerint a mindenki más nem emlékszik, hogyan festett Magyarország adórendszere 2009-ben, beleértve azt a pár millió embert, aki már 2009-ben is elég idős volt ahhoz, hogy adót fizessen.

❗ Beszéljenek ismét a számról: 2010 óta összesen 50 fontosponttal csökkentettük a jövedelemadókat. 👉Folytatjuk az adócsökkentés politikáját! Közzétette: Varga Mihály - & nbsp; 2021. szeptember 28., kedd

„Beszéljenek ismét a számok: 2010 óta összesen 50 százalékponttal csökkentettük a jövedelemadókat” – írta a pénzügyminiszter abban a Facebook-posztban, ahol egy ábrán szemlélteti, hogyan változott a személyi jövedelemadó (szja), a társasági adó és a „munkáltatói adó” (bármi is legyen az) 2009 és 2022 között (bár még nincs 2022).

A számok valóban beszélnek, ami az szja-t illeti, a grafikon szerint 2009-ben 36 százalék volt a kulcsa. Valójában 2009-ben az egyik szja-kulcs volt 36 százalék. Ezzel a kulccsal a jövedelmek évi 1,7 millió forint (egy év közbeni módosítás után: 1,9 millió forint) fölötti részei adóztak. Az alsó kulcs 18 százalékos volt – vagyis nem sokkal nagyobb, mint a jelenlegi 15 százalékos kulcs. Az 1,25 millió forintig igénybe vehető adójóváírásnak köszönhetően a minimálbér effektíve 0 százalékos kulccsal adózott – ami jóval kisebb, mint a jelenlegi 15 százalékos.

A pénzügyminiszter grafikonja szerint 2009-ben 20 százalék volt a tárasági adó (a vállalati nyereségadó) kulcsa. Valójában a társasági adó felső kulcsa 16 százalék volt, igaz, ehhez hozzájött egy 4 százalékos különadó, szóval voltaképpen a felső kulcs valóban 20 százalékos volt. Az alsó kulcs azonban 50 millió forint adóalap alatt mindössze 10 százalékos volt – ez nem sokkal több, mint a mostani egységes 9 százalék.

A grafikonon látható „munkáltatói adó” nevű közteher nem létezik, a pénzügyminiszter vélhetően a szociális hozzájárulási adóra (szochó) gondol, annak mértéke 2022-től jelen állás szerint valóban 15 százalékra csökken. 2009-ben a szochó még nem létezett, akkoriban a munkáltatók járulékokat fizettek (nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási), ezek összes 29 százalékra jöttek ki 2009-ben, további járulékokkal és hozzájárulásokkal együtt kijöhet az ábrán szereplő 33,5 százalékos „munkáltatói adó”.

Ezzel együtt tény, hogy a mostani adórendszer sokkal egyszerűbb, mint a 2010 előtti (bár még mindig lenne hova fejlődni), és az is tény, hogy a Fidesz az elmúlt években (a 2010-es évek közepe óta, mióta a gazdasági növekedés megengedi) jelentős adócsökkentéseket hajtott végre. A jövedelemadók 50 százalékpontos csökkentéséről beszélni azonban minimum hatalmas csúsztatás.

Forrás: HVG

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all