szerda, december 07, 2022

A határon túli magyar közösségeket rengeteg, évről évre növekvő mennyiségű magyar közpénz célozza 2010 óta. Az összegek jelentős része valós és fontos feladatokat végző szervezetek költségvetését gyarapítja, ugyanakkor az egész rendszer elválaszthatatlan a helyi fideszes klientúraépítéstől. Mindezt a pénzosztás átláthatatlansága, a költségek állandó sokszorozódása és a támogatások odaítélésének különös módjai támogatják, a dolog pedig már a szlovák kormány szemét is csípi. Cikksorozatunkban a dél-szlovákiai magyar közpénzek egy nagyobb szeletét – lévén a teljes kép feltárása a transzparencia hiánya miatt esélytelen – és a pénzmozgás politikai következményeit mutatjuk be.

Úgy tűnik, a szlovák kormánynak elege lett abból, hogy Budapest a tudomása nélkül költ el jelentős mennyiségű magyar közpénzt Szlovákia területén. A szlovák külügyminiszter, a karrierdiplomatából lett politikus, Ivan Korčok, akit az SaS kormánypárt jelölt a tisztségbe, idén október ötödikén közölte Szijjártó Péterrel: nincs rendben, hogy Pozsony tudomása és beleszólása nélkül áramlik a magyar közpénz Szlovákiába. Korčok ragaszkodik ahhoz, hogy a Magyarországról érkező támogatások, beruházások keretrendszerét a Magyar–Szlovák Kormányközi Vegyes Bizottság dolgozza ki. Szijjártó meg is ígérte, teljesítik a szlovák fél kérését, egyelőre azonban nem tudni, hol tart a folyamat. Juraj Tomaga, a szlovák minisztérium szóvivője erről annyit mondott, a gazdaságfejlesztési támogatások keretrendszeréről a két kabinet által megbízott kormánybiztosok fognak megállapodni. „A tárgyalásuk előkészítése folyamatban van” – tette hozzá.

Korčok az Új Szónak adott interjújában azt állítja, a Szlovákiába érkező magyarországi pénz jelentős részéről nem is tudnak, több beruházásról például csak a sajtóból értesültek. Valóban áttekinthetetlen, hogy összességében mennyi forrás áramlik Budapestről, milyen formában, milyen döntések nyomán és kritériumok mentén érkeznek az adóforintok Dél-Szlovákiába. A pénzek ugyanis főként a szlovákiai magyarok lakta régióba kerülnek, és csak a sajtó által végzett feltáró munkából lehet képet kapni arról, mekkora összegekről van szó, illetve mire költik azokat.

Egy vaskos kiadás, ami mindig év közben hízik

A magyar állami nemzetpolitika legerősebb lába a Bethlen Gábor Alap (BGA), amelyet 2011-ben hozott létre a Fidesz-kormány azzal a céllal, hogy támogatásokat nyújtson „a külhoni magyarság szülőföldjén történő egyéni és közösségi boldogulásának, anyagi, szellemi gyarapodásának elősegítése és kultúrájának megőrzése érdekében”. Az alapot kezelő zrt. bőséges költségvetési forrásból gazdálkodik minden évben, a 2020-as költségvetésben eredetileg 46,5 milliárd forint volt betervezve számára, de az év közbeni átcsoportosítások révén a végösszeg ennek többszöröse, 140 milliárd forint lett. Ez rekordösszeget jelent az alap fennállása óta (egy olyan évben, amikor a koronavírus-járványra hivatkozva milliárdos elvonásokkal sújtottak hazai települési önkormányzatokat), a tervezett ráfordítás és a tényleges költés közötti radikális eltérés azonban nem újdonság. A BGA megalapítása óta minden évben rutinszerűen alultervezik az ide jutó támogatás mértékét, és mind a ráfordított összeg, mind az alultervezés mértéke növekvő trendet mutat.

a bethlen g bor alapra ford tott sszeg

Hogy a BGA-támogatások célországok szerint mire mennek és miként oszlanak meg, azt a szervezet közhasznúsági mellékletéből (a 2020-as itt olvasható) és megkötött szerződések alapján lehet összerakni. A költéseket idén alaposan fedolgozta a Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK) nemzetközi újságírócsapat a támogatási szerződések áttekintésével. Arra jutottak, hogy a rendszer nem túl átlátható: miközben a 2011–2020-as időszakban 1,35 milliárd eurónyi támogatásról született összesen döntés a BGA-nál, a nyilvánosan elérhető adatbázisban ennek az összegnek csupán 62 százaléka szerepel szerződéses támogatásként.

Tekintélyes összegről van tehát szó, amelynek nagyobb részét nem pályázati úton, hanem úgynevezett egyedi támogatási kérelmek alapján adják. Ez a rendszer már ismerős lehet a Magyar Turisztikai Ügynökség pénzosztási gyakorlatából: lényege, hogy a kérelmező megindokolja, miért volna szüksége az adott összegre, aztán – nyilvánosan nem átlátható szempontok alapján – az adott állami szerv dönt róla, megkaphatja-e.

A BGA esetében ez a szerv nem is a cégen belül keresendő, a kérelmek a Miniszterelnökség alá tartozó, Potápi Árpád vezette nemzetpolitikai államtitkárságra érkeznek be, innen már „szakmai javaslattal” ellátva mennek vissza a BGA-hoz, az alapkezelőre lényegében a lebonyolítás marad. Az alábbi kategóriákban lehet pénzt kérni: oktatási és egyházi intézmények támogatása, kisebbségi jogvédelem, rendezvényszervezés, ingatlanfejlesztés és -rehabilitáció, illetve a rejtélyes „egyéb” kategória.

Ilyen egyedi kérelmek alapján osztott pénz tette ki 2020-ban a nemzetpolitikai célú támogatások 92 százalékát, 117 milliárd forintot (közel 323 millió eurót).

az egyedi t mogat si k relmek alapj n osztott t mogat sok megoszl sa 2020

A pénz legnagyobb része a legnépesebb határon túli magyar kisebbséghez, Erdélybe vándorol, a Felvidékre jóval kevesebb jut. Az ICJK számításai szerint a BGA megalapítása óta 1,9 és 28 millió euró (mai árfolyamon 687 millió és 10,1 milliárd forint) között szóródik minden évben a Szlovákiába küldött támogatás, ami összességében az évek alatt több mint 144 millió eurót (avagy több mint 52 milliárd forintot) tett ki. 2020-ra 9,1 milliárd forintot (25,3 millió eurót) számoltak össze a tényfeltáró projektben, ez nagyjából egybevág a BGA tavalyi közhasznúsági mellékletéből összerakható adattal.

a szlov ki ba jut bga t mogat s ves sszege

Klientúraépítés tapad a létszükséglethez

Az ICJK által megkérdezett felvidéki magyar szereplők összességében úgy vélekedtek, hogy a magyar állami támogatás sok esetben létfontosságú. Ennek segítségével tartanak fenn ugyanis egy sor olyan – valódi funkcióval bíró – szervezetet, amely a szlovák állami költségvetésből nem jut forráshoz. Azt azonban többen problémának látják, hogy a dotációk elosztása politikailag torz.

„Igen, Dél-Szlovákiát diszkriminálják, de a megoldás nem a támogatások ellenőrizhetetlen ideöntése, melyeket nem a minőség, hanem az ideológia alapján osztanak szét, és amely deformálja a gazdasági és a kulturális versenyt”

– mondta erről Petőcz Kálmán politológus, korábbi diplomata az ICJK-nak. Berényi József, az Összefogás MKP-platformjától viszont az Új Szónak azt emelte ki: kettős mércének tartja, hogy a Szlovákiába érkező magyar közpénzeket sokkal szigorúbban vizsgálják, mint például az állítólagos holland állami támogatással az országban megvalósuló befektetéseket. Illetve arról beszélt, hogy ha lennének szlovákiai támogatások, akkor a helyi kisebbségi szervezetek azt is szívesen igénybe vennék, de nincsenek, ezért rá vannak utalva a magyarországi és uniós pénzekre.

Az erős politikai szál (vagy egy kicsit direktebben fogalmazva: a klientúraépítés) tetten érhető abban, hogy nagy összegek vándorolnak olyan szervezetekhez, amelyeket a Fidesszel stratégiai viszonyt ápoló politikusok vezetnek. A Magyar Közösség Pártjából kikerült politikusok szerepe itt szembeötlő: a minden évben normatív támogatásban részesülő Csemadok (ez a felvidéki magyarok legnagyobb közművelődési szervezete) élén Báros Gyula MKP-s politikus áll, míg a Pro Civis társulást Őry Péter, az MKP korábbi OT-elnöke vezeti. A szintén rendszeresen dotált Szövetség a Közös Célokért elnöke Gubík László, az MKP ifjúsági társszervezetének vezetője, ő 2014-ben a Fidesz listáján indult az EP-választáson. Orosz Örs, a „szlovákiai Tusványosként” ismert gombaszögi tábort szervező Sine Metu Polgári Társulás vezetője a szlovákiai magyar pártok összeolvadása előtt az Összefogás párt alelnöke volt, Mózes Szabolcs, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium igazgatója pedig a párt elnöke. Mindketten szerepet vállalnak a nemrég létrejött egyesült szlovákiai magyar pártnak, a Szövetségnek a vezetésében. A Sine Metu egyedi kérelem alapján 64 millió forinthoz jutott 2020-ban a BGA-tól.

Iskolatáska és néhány tízezer forint

Klasszikus értelemben vett közpénzen túl – a sportcélú tao-pénzek példájából ismert konstrukcióhoz hasonlóan – állami, illetve a kormánnyal jó viszonyra törekvő magánvállalatok is küldenek pénzt a határon túlra, erre példa a Rákóczi Szövetség esete. Ez a szervezet jelentős támogatási programokat valósít meg Szlovákia területén, tevékenysége középpontjában a külhoni magyar családok magyar nyelvű iskolaválasztása áll. 2019-ben 9000 határon túli fiatal magyar család kapott babanaplót, karácsony előtt 22 ezer külhoni magyarul beszélő óvodásnak küldtek „jelképes ajándékot”, az iskolásoknak pedig iskolatáskát adtak ajándékba. Illetve több mint 400 helyszínen 9000 magyar iskolakezdőnek adtak át ösztöndíjat. Ez utóbbi összege minden tanévben 22 400 forint (61 euró).

Forrásainak nagyobb része a BGA-tól érkezik, az alap 2020-as beszámolója szerint 5,3 milliárdot juttatott a Rákóczi Szövetségnek (a szövetség csak 2,36 milliárd forintról számolt be, ami Csáky Csongor elnök tájékoztatása szerint a BGA döntése és a folyósítás időpontja közti különbségből adódik). Ezen kívül 1,6 milliárd forintot (közel 4,4 millió euró) kaptak egy rendezvényközpont felújítására és további 1,6 milliárd forintot az ahhoz tartozó sportkomplexum fejlesztésére, közölte a szervezet elnöke. Kisebb részben állami/államközeli vállalatoktól és települési önkormányzatoktól érkezik a Rákóczi Szövetség bevétele. A szervezet éves beszámolójából kiderül, hogy például az MVM és annak leányvállalatai, a Richter, a Mol, a Béres, az OTP is támogatják a szervezetet, de külön megemlítik az Emberi Erőforrások Minisztériumát és az Országgyűlés Hivatalát is, ami a BGA-n túli közpénzek érkezésére utal. Csáky elmondta, 2020-ban a Rákóczi Szövetség 15 millió forint (kb. 41 ezer euró) támogatást kapott állami vállalatoktól.

1637224064 temp AmNgON cikktorzs2x

400 felvidéki általános iskolás gyerek vett részt a Rákóczi Szövetség anyanyelvi táborában a szervezet sátoraljaújhelyi Rákóczi Hotel, Tábor és Rendezvényközpontjában 2021. júliusban – Fotó: Vajda János / MTI

Ami itt is megkerülhetetlen: foci és média

A Bethlen-pénzek elméleti fő iránya hiába az oktatás, a kultúra és egyház, az összegekből olyan határterületekre is jut bőven, mint a média vagy a sport – politikai szempontból hasonlóan torz eloszlásban, mint ami a civil életnél megfigyelhető. A Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) üzemelteti a Fidesz-kompatibilis Felvidék.ma portált, és bár arról külön nincs adat, mennyit fordítanak erre a célra a közpénzes támogatásból, azt lehet tudni, hogy a SZAKC az évtized folyamán több mint félmilliárd forintot kapott csak a BGA-tól.

A 2017-ben létrejött Pro Media Alapítványt rögtön 1,5 millió euróval támogatta az alapkezelő, ez alá a szervezet alá tartozik a 2018-tól üzemelő ma7.sk és a Magyar7 nyomtatott hetilap. A Pro Media ügyvezetője, Puskás Attila azt nyilatkozta az őt megkereső ICJK-soknak: azzal a nem titkolt céllal hozták létre a médiacsaládot, hogy „kiegyenlítsék a Felvidék egyoldalú médiatérképét, és hogy a konzervatív értékek hangja is hallható legyen”. A gyakorlatban ez leginkább azt jelenti, hogy a regnáló magyar kormánnyal kritikus írásokkal nemigen találkozni ezekben a sajtótermékekben. Az alapítvány BGA-n keresztül folyósított magyar állami támogatása 2020-szal bezárólag már több mint 1,5 milliárd forintra rúg az összesítés szerint, ami a hazai kormányközeli médiaköltésekhez képest aprópénz, a szlovákiai magyar piacon azonban komoly nagyságrendet képvisel. És még ehhez jönnek hozzá olyan kisebb halak, mint pl. 2020-ban a Mária Rádió Mirjam Polgári Társulás 6 millió forintja a Mária Rádió működtetésére (ezekről a Bumm.sk írt részletekbe menően).

A másik kiemelt terület a futball, azon belül is különösen Világi Oszkár csapata, a dunaszerdahelyi DAC. A Slovnaft vezérigazgatójaként, a Mol igazgatósági tagjaként és a Színház- és Filmművészetért Alapítvány kuratóriumi tagjaként is ismert felvidéki milliárdos jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral, a miniszterelnök futballszenvedélyében is osztozik (épp a napokban derült ki, hogy valószínűleg a Győri ETO-ba is bevásárolja magát). A DAC az elmúlt 3 év leforgása alatt összesen több mint 4,7 milliárd forintnak megfelelő eurót kapott a magyar államtól a BGA-n keresztül, amit a csapat tájékoztatása szerint az akadémiai nevelésre fordítottak.

Ennyire nem, de azért meglehetősen jól járt a Bethlen alapnak köszönhetően a komáromi KFC labdarúgóklub is, ők 9 millió eurós támogatásban részesültek. A szlovákiai sporttámogatás a magyar kormány álláspontja szerint azért indokolt, mert kapcsot látnak benne a határon túli és a magyarországi magyarság között. „A sport a közös nyelvünk, összeköt minket. A magyar kormány ezért támogatni fogja az akadémiák létrehozását az egész Kárpát-medencében” – magyarázta Orbán Viktor a DAC Academy megnyitóján.

Átláthatatlan tízmilliárdok gazdaságfejlesztésre

A határon túlra ömlő magyar közpénzek egy másik kategóriáját jelentik a gazdaságélénkítő támogatások, amelyek más konstrukcióban és más intézményeken keresztül hozzáférhetők, mint a Bethlen-pénzek. A tavalyi évben ezen a területen is hasonló nagyságrendről beszélünk (a tényleges költést és az alábecslés mértékét tekintve is), mint a Bethlen esetében: a határon túli gazdaságfejlesztési programok támogatása költségvetési soron 118 milliárd forint kiadás szerepel, holott eredetileg 32,5 milliárddal terveztek erre a célra.

A gazdaságfejlesztési támogatásokat a BGA-pénzekkel ellentétben pályáztatják, a folyamatot olyan intézmények vezénylik le, mint a hazai közbeszédben keveset szereplő, de hatalmas pénzek fölött diszponáló CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. A szervezeti szinten a Külügyminisztérium alá tartozó CED Magyarország közép-európai exportösztönzési és gazdaságfejlesztési törekvéseinek operatív megvalósítását látja el, ennek részeként a határon túli, nagyrészt magyarok lakta régiókban is osztanak pénzeket. A CED által koordinált Felvidéki Gazdaságélénkítő Program kommunikációját a Baross Alapítvány viszi Szlovákiában, a nevét innen kapó Baross pályázati rendszeren keresztül 2019 óta közel 44 millió euró (mai árfolyamon több mint 16 milliárd forint) magyar közpénzt osztottak szét dél-szlovákiai vállalkozók között – amint azt az Új Szóban már értékeltük, szlovákiai mércével átláthatatlan rendszerben. A Baross Alapítvány vezetője Iván Tamás, az MKP korábbi parlamenti képviselőjelöltje, a támogatásokat pedig a Baross Gábor Tervben foglalt elvek alapján ítélik oda, amit többek közt Farkas Iván, a Szövetség MKP-platformos elnökségi tagja dolgozott ki.

1637228921 temp gJPDAn cikktorzs2x

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára köszöntőt mond a Felvidéki Mentorprogram megnyitóján a révkomáromi tiszti pavilonban 2021. október 21-én. A rendezvény a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Design Terminal és a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége együttműködésével jött létre – Fotó: Krizsán Csaba / MTI

A CED-en átfolyó támogatásokról a nyilvános adatok alapján nem egyértelmű, milyen szempontrendszer alapján ítélik oda őket, sőt, még az sem, hogy ezt milyen döntőbizottság teszi – így aztán arra nem volt mód, hogy a nyertesek esetében kizárjuk az esetleges összeférhetetlenséget. Közérdekű adatigénylést kezdeményeztünk a CED-nél, amellyel meg szerettük volna tudni egyebek mellett a bírálók kilétét, a bírálat szempontjait, illetve szívesen megismertük volna néhány kiemelten nagy összeget nyert pályázat tartalmát. Adatigénylésünkre azonban csak kisebb részben kaptunk kielégítő választ.

A nyertes pályázatokról például azt közölték, hogy „​​semmilyen részük tekintetében nem nyilvánosak”, ezért a CED-nek „nem áll módjában kiadni őket”. Magyarán nem tartozik a nyilvánosságra, hogy egészen pontosan milyen projektekre kapnak egyes pályázók akár 400-500 millió forint adófizetői segítséget.

Aki mélyebbre akar ásni a témában, annak céginformációs rendszerekből kell kinyernie legalább annyit, mivel foglalkozik és kinek az érdekeltsége egy-egy nyertes cég – cikksorozatunk következő részében bemutatjuk a Baross-pályázatok néhány nagyobb haszonélvezőjét.

A bírálók nevének kiadását első körben érdekes indoklással tagadta meg a cég: közölték, hogy ők más cégekkel kötnek szerződést a pályázatok elbírálására, az értékelést effektíve elvégző személyekkel pedig a megbízott cégek állnak jogviszonyban, „így az értékelést végző magánszemélyek nevét a személyes adatok védelmének érdekében nem áll módunkban kiadni”. Miután ezt a választ kaptuk, eljárást kezdeményeztünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, aminek hatására a CED végül elküldte az értékelésre szerződött partnervállalatok nevét és a velük kötött szerződéseket – ezekről sorozatunk következő, kimondottan a CED-pályázatokkal foglalkozó részében számolunk be. A konkrét pályázatokat vagy legalább azok egyrészét azonban a NAIH közbenjárása ellenére sem nézhettük meg, ami maximum magyar fejjel megszokott dolog; Szlovákiában az ehhez hasonló információk nincsenek elzárva a nyilvánosságtól.

Mindennapi felújításunk

A kormány idén március 31-én döntött arról, hogy elindítja a Magyar Templomfelújítási Programot, amelynek keretében 25,8 milliárd forintot (kb. 73,7 millió euró) költenek szakrális épületek helyreállítására. Ebből 1400 magyarországi és  400 határon túli templom felújítását valósítják meg, a program Szlovákiát is érint: oda 1,5 milliárd forintot (4,3 millió euró) küldenek, amelyből 96 településen 101 templomot újítanak fel, írta a Denník N szlovák lap.

A lappal a pozsonyi kulturális minisztérium, amely egyébként az ottani templomfelújításokért felel, azt közölte, nem tudtak a magyar kormány ezen tevékenységéről, mindezt annak ellenére, hogy a Budapestről érkező 1,5 milliárd forint (4,3 millió euró) több, mint amit a szlovák tárca évente a szakrális épületek rekonstrukciójára költ.

Martin Kramara, a Szlovák Püspöki Konferencia szóvivője a templomfelújításokra adott magyarországi támogatások igénylésével kapcsolatban annyit mondott, a magyar kormány tisztviselői időnként meghívják a szlovákiai magyar hívek pasztorációjával megbízott püspökségek helynökeit, akikkel arról tárgyalnak, Budapest milyen műemlékek felújítására adna pénzt. A kassai katolikus főegyházmegye ígéretet kapott a magyar féltől arra, hogy a kelet-szlovákiai Nagytárkány, Nagykapos és Csicser községek templomai 540 ezer és 1,4 millió forint közötti (1500–4000 euró) támogatást kapnak helyreállítási és restaurálási munkálatokra. A kassai görögkatolikus egyházmegye 63,5 millió forintos (175 640 euró) támogatást kapott, amelyet hat település templomának felújítására fordítanak.

Kramara úgy tudja, ezeket a forrásokat a Bethlen Gábor Alapon keresztül folyósítják, és a kassai görögkatolikus egyházmegye szóvivője, Martin Mráz is arról beszélt nekünk, hogy ők a Bethlen Gábor Alaphoz folyamodtak támogatásért. A Magyar Templomfelújítási Programnak azonban magánál az alapnál nem találtuk nyomát. Az viszont igaz, hogy az alap már a program indulása, az erről szóló márciusi kormányhatározat megszületése előtt is adott pénzt szakrális épületek felújítására. A magyar kormány egyelőre nem hozta nyilvánosságra a felújítandó vagy már rekonstruált szakrális épületek listáját. A dotációs rendszerről érdeklődtünk az ügyben a Miniszterelnökségnél, ahol a kérdéses terület Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár hatáskörébe tartozik, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

1637226364 temp HibdFC cikktorzs2x

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára beszédet mond a szentmisével egybekötött átadási ünnepségen a felvidéki Lukanénye katolikus templomában 2017. október 15-én, ami a magyar kormány támogatásával új tetőt kapott – Fotó: Komka Péter / MTI

Külügyes ingatlanvásárlások

Először a szlovák Denník N, majd a Ján Kuciak Oknyomozó Központ is beszámolt róla, hogy a magyar kormány közvetlenül és egy állami alapítvány cégén keresztül is vásárolt értékes szlovákiai műemlék épületeket.

A Kassa belvárosában lévő egyik ingatlant idén január 11-én vásárolta meg egy Manevi nevű cég. A vállalat a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány tulajdonát képezi. Az alapítványt a magyar kormány hozta létre, majd közel 44 millió euró értékben juttatott neki állami tulajdonban lévő cégek, a Manevi és a Comitatus-energia részvényeit. Olyan állami vállalatokról van szó, amelyek a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium portfóliójába tartoztak. A tranzakció után ugyanis a két céget már nem tartják nyilván a magyar külügyminisztérium által kezelt vállalatok listájában. Ennek ellenére a két céget kezelő alapítvány kuratóriumában Fidesz-közeli személyek ülnek, az intézményt pedig Magyar Levente helyettes magyar külügyminiszter vezeti. Idén februárban ugyancsak a Manevi tulajdonába került a pozsonyi Nyerges utcában és a Védcölöp utcában egy-egy értékes ingatlan. A magyar nagykövetség és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete egykori épületéről van szó. Hasonlóképpen Trencséntyeplic városában a Vlára fürdőház is a Manevi tulajdonába került.

A magyar cégnek van egy szlovákiai leányvállalata is, a Manevi SK s.r.o., amelynek Dunaszerdahelyen van a bejegyzett székhelye. Ez utóbbinak egy magyar állampolgár, Kőváry Dénes a vezetője, míg az igazgatója Rigó Tibor dunaszerdahelyi vállalkozó. A Manevi SK tulajdonába került az az ipolysági Árpád-kori alapokkal rendelkező premontrei kolostor, amelynek a megvásárlását a szlovákiai Sine Metu Polgári Társulás kezdeményezte. A társulást a közelmúltban egyesült szlovákiai magyar párt, a Szövetség vezető tisztségviselője, Orosz Örs irányítja.

A magyar állam ugyanakkor közvetítő nélkül vásárolt meg további két kassai épületet becslések szerint 3-4 millió euró értékben: egy régi polgári házat, illetve a Csáky–Dessewffy-palotát, amelyben egy ideig a Szlovák Alkotmánybíróság is székelt. Az ICJK szerint a két ingatlan a magyar külügyminisztérium tulajdonában van, de a tárca egy további kassai épületet is tulajdonol. A Sme napilap úgy tudja, a magyar állam Besztercebányán és Tornalján is vásárolt egy-egy műemlék épületet.

Pályázat nélkül

A Magyar Turisztikai Ügynökség a Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Programon keresztül tavaly 3,7 milliárd forintot (kb. 10,3 millió euró) osztott ki határon túli projektek támogatására, írta meg korábban a Hvg. Ennek az összegnek a legnagyobb része Erdélybe került, de szlovákiai politikaközeli vállalkozóknak is jutott belőle. Az első körben mindegyik vállalkozás 15 millió forintot (kb. 41 ezer euró) kapott, mint kiderült, ez a pénz a projektek megvalósítási tanulmányának díja volt. Ebben a fordulóban nyert támogatást a már említett Világi Oszkár érdekeltségébe tartozó két cég is.

A második körben aztán egy szlovákiai magyar vállalkozó, Bott Frigyes cége 109 millió forintot (közel 300 ezer euró), Bauer Ildikó vállalkozása 158 millió forintot (433 ezer euró) kapott – előbbi egy borbemutató és panzióépületre, utóbbi pedig egy családi pincészetre a szlovákiai Fűr községben. Bauer Ildikó már korábban is politizált, jelenleg a nemrég alakult szlovákiai magyar párt, a Szövetség vezető tisztségviselője. A határon túli támogatásokra a Kisfaludy programban nem írtak ki pályázati felhívást, Bauer Ildikó ezzel kapcsolatban az Új Szónak azt mondta, ők önállóan fordultak az intézményhez a terveikkel.

Míg a tavalyi támogatottak listája rendkívül hosszú, több mint 190 oldal, addig az idei lezárt pályázatok felsorolása alig két oldalt tesz ki. Ez utóbbi azonban valószínűsíthetően még bővülni fog. A 24.hu viszont arról számolt be, hogy a kedvezményezettek között már most sok kormányközeli vállalkozót találni. A határon túli szereplők a Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Program 2021-es évadában is kaptak támogatást. A listában szerepel egy Ride More Activity Center nevű cég, valószínűsíthetően egy csíkszeredai vállalkozás, amely közel 260 millió forintot (kb. 712 ezer euró) kapott, míg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek 84 millió forint (kb. 230 ezer euró) támogatás jutott. Az utóbbi kulturális, szociális és politikai szervezetként határozza meg magát, jelöltjei választásokon indulnak. Szlovákiai kedvezményezettet nem sikerült beazonosítanunk. Ahogy azt a 24.hu is kiemeli, a program honlapján elérhető adatokból nem derül ki, milyen csatornán jelentkeztek a támogatottak a pénzekre, milyen kritériumok alapján ítélték oda nekik a támogatást, és pontosan mire kapnak közpénzt.

Végtelen történet

A határon túli régiókba, azon belül a Dél-Szlovákiába áramló magyar közpénz teljes feltérképezése a magyarországi támogatási rendszer átláthatatlansága miatt szinte lehetetlen feladat. Ahogy arról fent írtunk, az egyes pénzcsatornák egyenként is nagyon kevés információt osztanak meg arról, kinek mire, és mi alapján adnak forrásokat, de az sem nyilvánvaló, hogy hány ilyen csatorna van.

A felsoroltakon kívül ugyanis Szlovákiában is működik a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz, pontosabban annak vezetőjéhez, Demeter Szilárdhoz köthető Előretolt Helyőrség című irodalmi lap. Az elmúlt években a Magyar Nemzeti Bank alapítványai is adtak támogatást Szlovákiába. 2015 és 2017 között az észak-komáromi Selye János Egyetem például 684 ezer eurós dotációt kapott a Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítványtól. Ezen kívül vannak még a határon átnyúló ún. Interreg pályázatok, amelyek keretében a magyarországi és a szlovákiai oldalon is jelentős beruházások valósulnak meg – de hogy összesen mennyit költünk egy évben erre a területre, azt talán még a magyar kormány sem képes számon tartani.

Cikkünk a Telex és az Új Szó együttműködéséből, az International Press Institute és a MIDAS által támogatott NewsSpectrum ösztöndíjprogramnak köszönhetően jöhetett létre.

Forrás és borító-illusztráció: Index

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all