A lélegeztetőgépeket eladó maláj üzletember számláján is landolt pár milliárd forint a magyar külügytől

Hiába indított pert a Transparency International Magyarország a 180 milliárdos lélegeztetőgép-szerződés részleteiért, a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt állítja, nem rögzítettek adatot arról, ki ellenőrizte, hogy egy maláj cég legyen a közvetítő, ki döntött a szerződésről, egyáltalán milyen kiválasztási eljárás volt. Az sem derült ki, hogy több millió dollárt miért nem a közvetítő cég, hanem a vezetője saját számlájára kellett utalni.

Vagy nem ellenőrizte le a Külgazdasági és Külügyminisztérium, milyen cégtől vásárolt Malajzián keresztül több mint 180 milliárd forintért kínai lélegeztetőgépeket, vagy szóban történt meg az ellenőrzés – ezt olvassa ki a Transparency International a minisztérium dokumentumaiból. A pénz egy jelentős részét nem a lélegeztetőgépet szállító cégnek utalták, hanem a cég vezetőjének saját számlaszámára. Két további, egyelőre nem tisztázott szerepet játszó vállalatnak is jutott a kifizetésekből.

„Az ügy részleteinek a feltárása érdekében pert kezdeményező Transparency International Magyarország álláspontja szerint a történtek újfent azt igazolják, hogy a kormány a koronavírus okozta világjárvány leküzdésének ürügyével még magasabb fokozatra kapcsolta a korrupt közpénzköltést.” Ezt Ligeti Miklós, a szervezet jogi vezetője emelte ki a hvg.hu-nak, és azt is hozzáfűzte:

nem azzal van a gond, hogy a világjárványban, amely vitán felül rendkívüli helyzetnek tekinthető, a kormány rendkívüli megoldásokhoz folyamodott, hanem azzal, hogy a magyar adófizetők pénzéből százmilliárdos nagyságrendben juttatott olyan beszállítóknak és állítólagos üzletembereknek, akiknek a megbízhatóságáról és az átláthatóságáról semmilyen módon nem győződtek meg.

Ligeti Miklós
Fotó: Fülöp Máté

Az ügy előzményeiért tavaly márciusig kell visszamennünk. A koronavírus-járvány akkor érte el Magyarországot, Nyugat-Európa több helyéről apokaliptikus képek érkeztek a kórházakból, a KKM pedig úgy döntött, hatalmas lélegeztetőgép-felvásárlásba kezd. Mint azóta kiderült, túlságosan is nagy volt a vásárlási lendület, a legpesszimistább becslések is arról szóltak, hogy maximum 8 ezer lélegeztetőgépre lehet szükség, az is hamar világos lett, hogy az igazi probléma nem a gépek száma, hanem az, hogy hány szakképzett dolgozót állíthatnak melléjük – bár Orbán Viktor a Kormányinfón arról beszélt, hogy ez nem okozott volna gondot –, de a tavaly tavaszi első pánik alatt efelett még könnyebben elsiklottunk. A kormány pedig nagy tételben vásárolt: mint tavaly novemberben elárulták nekünk, 336 milliárd forintért 17 402 gépet vásároltak.

A legnagyobb tétel, 6258 lélegeztetőgép meglepő módon nem közvetlenül érkezett Kínából, hanem egy maláj cég, a GR Technologies közvetítésével. Az erről szóló szerződést a 444.hu közérdekű adatigénylésére adta ki a KKM: 559,6 millió dollárt, akkori árfolyamon 178 milliárd forintot fizetett az állam. Ugyanettől a cégtől 2020 tavaszán 1,6 millió N95/KN95 maszkot is rendelt a KKM, összesen 4,32 millió dollárért.

Az pedig a nemzetközi kereskedelemben igencsak szokatlan részlete volt a szerződésnek, hogy a pénz egy részét nem a GR Technologies, hanem a cég mögött álló Vinod Sekhar saját számlaszámára kellett utalni.

Fotó: Borsos Mátyás / Szijjártó Péter Facebook-oldala

De mi alapján döntött a minisztérium arról, hogy pont ettől a cégtől vásárol? Nem látszott írásos nyoma ugyanis semmilyen engedélyezésnek, közbeszerzési eljárásnak. A Transparency International Magyarország közérdekű adatigényléssel fordult a minisztériumhoz, amelyben egyebek mellett azt kérdezték:

• ki, vagy melyik szervezet engedélyezte, hogy a KKM szerződést kössön a GR Technologiesszal,
• ha nem volt engedélyezés, akkor ki döntött arról, hogy szerződést köthetnek,
• milyen pályáztatás, versenyeztetés, közbeszerzés vagy más eljárás kellett ahhoz, hogy a vállalatot kiválasszák,
• ha nem volt kiválasztási eljárás, hogyan került kapcsolatba a KKM a céggel?

Miután a minisztérium nem válaszolt, a TI Magyarország perre ment, 2022 februárjában tartják majd a tárgyalást. A KKM ellenkérelmet adott be a bíróságra, ebben pedig azt írták: nem vonatkozik az adatigénylésről szóló törvény a maláj beszerzésre, mert

„a kért adatok rögzítésére semmilyen módon vagy formában nem került sor, így közérdekű adat nem keletkezett”.

Ez pedig a Transparency International olvasatában azt jelenti, hogy a KKM szerint nincs írásos nyoma annak az eljárásnak, amiben kiválasztották a lélegeztetőgépeket beszállító céget. A minisztérium arra is hivatkozott, hogy egy tavaly márciusi kormányrendelet szerint a koronavírus elleni védekezéssel közvetlenül összefüggő beszerzéseknél a veszélyhelyzet elhárításáért felelős kormánytag egyedi mentesítése alapján el lehet térni a közbeszerzési és beszerzési szabályoktól, kivételes sürgősség esetén pedig egy gazdasági szereplőt közvetlenül is fel lehetett kérni ajánlattételre.

Fotó:  MTI / Balogh Zoltán

A külügy azt azonban már most kiadta a Transparency Internationalnek, hogy mennyi pénzt fizettek ki a GR Technologiesnak és a szerződéseikben említett más cégeknek. Ebből a következők derültek ki:

• maga a GR Technologies csak 4,32 millió dollárt kapott maszkokért,
• 377 695 000 dollárt kapott lélegeztetőgépekért és további 6 250 000 dollárt PCR-tesztekért a hongkongi Silk Road Development Fund Management Holding (amelynek a nevét következetesen rosszul, a Management szóból egy e betűt lehagyva írták, de ez itt részletkérdés)
• 132 065 000 dollár jutott lélegeztetőgépekért a Havelock Internationalnek, amelynek a tulajdonosa akkor egy Brit Virgin-szigetekre bejegyzett cég volt,
• 40 840 000 dollárt kapott a CSSM Co. Ltd. nevű cég,
• 11 500 000 dollárnyi kifizetés mellett pedig egyszerűen Vinod Sekhar neve szerepel.

Ezeket összeadva 572,67 millió dollárt kapunk, magasabb összeget, mint az az 559 millió, amiről korábban szó volt, de ennek egyszerű a magyarázata, az 559 milliós szám csak a lélegeztetőgépekről szól, az 572 millió pedig a lélegeztetőgépek, a PCR-tesztek és a maszkok ára együtt. Tavaly tavasszal egy dollár árfolyama 320-330 forint között mozgott, így forintba átszámítva 183-188 milliárd forintról van szó.

És itt érdemes kitérni arra, ki is az a Vinod Sekhar, egyáltalán hogy találhatott rá a magyar üzletre. Malajzia egyik celeb-üzletemberéről van szó, aki a karrierje csúcsán, még 2007-ben a Forbes szerint a 14. leggazdagabb maláj volt, és gyakorlatilag mindenbe belekóstolt, amiből pénzt és hírnevet lehetett csinálni az elmúlt évtizedekben: ő vezette Malajzia első angol nyelvű talk-show-ját, volt filmproducer, az 1990-es években az ő vállalata alapította meg Délkelet-Ázsia első internetszolgáltatóját, volt Formula–3-as csapata, a Szovjetunió összeomlásakor részt vett a világ második legnagyobb petrolkémiai gyára, a Nyizsnyekamszknyeftyehim privatizálásában, építőiparral, pénzügyi szoftverekkel és mezőgazdasággal is foglalkozik a Petra nevű cégcsoportja, és saját bevallása szerint 320 darabos gyűjteménye van Miki egeres nyakkendőkből.

Emellett pedig pénzmosás és adóelkerülés gyanúja miatt kell magyarázkodnia.

A nyomozók idén novemberben szálltak ki a Petra Group irodáihoz, hogy dokumentumokat és eszközöket foglaljanak le.

Sekhar – aki amúgy tavaly májusban, nem sokkal a magyar szerződéskötés után megvásárolt egy luxusjachtot és egy magánrepülőt –, a TwentyTwo13 nevű maláj portálnak beszélt arról: mivel ismert magyar kormányzati tisztviselőket, megkeresték, tud-e segíteni a lélegeztetőgépek beszerzésében. A portál szerint jelezte a magyar kormánynak, hogy túl magas az ár, de azt választ kapta, így is kellenek a gépek – mint mondta, csodálja is, hogy ennyire előtérbe helyezik a magyarok az emberéletet.

Vinod Sekhar
Fotó: AFP / ROSLAN RAHMAN

Azt a pletykát nonszensznek nevezte, hogy 2 milliárd riggit, vagyis 140 milliárd forint haszna lett volna az üzleten, de pontos összeget nem mondott ehelyett, csak azt, hogy az ilyesmi ügyleteknél „normális” közvetítői díjat kereste. Sőt, azt is hozzátette: nem érzi magát kényelmesen akkor, amikor a járvánnyal kapcsolatban kell üzleteket kötnie, mert ahhoz, hogy sok pénzt keressen rajta, az kellene, hogy a világ helyzete rossz maradjon.

A magyar kormány pedig a 17 ezer lélegeztetőgép nagy részét most raktárakban őrzi, vagy elajándékozza.

Forrás: HVG