Még várni kell az ellenzék államfőjelöltjére
Mindegy, hogy az alkalmatlan jelöltek közül ki ülhet bele a köztársasági elnök székébe – fogalmazott lapunknak Kéri László politológus.
Egy nappal azután, hogy Orbán Viktor az év utolsó kormányinfóján bejelentette Novák Katalin jelölését a jövő májusban megüresedő köztársasági elnöki posztra, a családügyi miniszter nem habozott, rögtön tudatta is a közvéleménnyel, hogy lemond a kormánytagságról és a következő hónapokban felkészül új feladatára. Ahogy az várható volt, a jelöltség elfogadása utáni első megszólalásaiban pedig igyekezett megfelelni a Fidesz elvárásainak, és módszeresen felmondta az elvárt szöveget, ami szerint jelölése a magyar nők sikere, az őt érő ellenzéki kifogások pedig azt üzenik, hogy a baloldal nem tiszteli a nőket. A jobboldali megszólalók természetesen kiváló választásról beszélnek, a baloldali politikusok és elemzők azonban számtalan okot tudnak felsorolni, miért tartják alkalmatlannak a feladatra, első reakcióikban párthűségét és Orbán-rajongását kifogásolták. Az ATV információja szerint az államfőválasztást március 10-én tarthatják a parlamentben.
– Semmi meglepő nincs Orbán Viktor keddi bejelentésében, hogy Novák Katalint javasolja a köztársasági elnöki posztra, hiszen a pártok és a politika iránt érdeklődők eddig is tudták, hogy a jövő tavasszal esedékes parlamenti választás előtt a Fidesz-kormánynak lehetősége lesz az új államfő megválasztására – reagált a hírre lapunknak Kéri László. A politológus úgy látja, a miniszterelnök augusztus vége óta semmi mást nem tesz, csak kampányol, ezért „szemérmetlen hazugságnak” nevezte azt a kijelentését, hogy akkor kezdődik a kampány, amikor Áder János jelenlegi államfő kitűzi a voksolás napját, és abból vissza lehet számolni ötven napot. Kéri szerint a vezető kormánypárt hónapok óta teszteli a szóba jöhető jelölteket Semjén KDNP-elnöktől Trócsányi László uniós képviselőig, és a döntést Orbán a pártból érkező belső nyomás hatására nagyon átgondoltan, már a választási kampány részeként hozta meg.
A Fidesz elnökét a kampányban kizárólag a saját 2-2 és félmilliós szavazóbázisának megtartása érdekli, minden üzenet nekik szól – folytatta az érvelést Kéri. – Nem számít, mit gondol a többi választópolgár, mi a nemzetközi politikusok vagy épp a hazai ellenzék véleménye. A családügyi miniszter kiválasztása a táboron belül most azoknak szól, akiket esetleg elbizonytalanítana, hogy férfiközpontúsággal vádolják a kormánypártokat. Tessék – gondolhatta a pártelnök –, megkapjátok a magyar családanyát köztársasági elnöknek, nincs ennél jobb cáfolat a „macsó” vádakra – tette hozzá. Ugyanakkor a politológus úgy látja, teljesen mindegy, hogy a sok alkalmatlan jelölt közül végül ki ülhet be az államfői székbe, a lényeg, hogy ne avatkozzon bele a politikai folyamatokba és a sokak szerint Orbán-rajongó Novák Katalin ebből a szempontból valószínűleg nem jelent veszélyt, miközben a megválasztása körüli sajtómegjelenések sokat hozhatnak a Fidesz konyhájára.
A párt alelnöki posztjáról vélhetően már a felkérés tudatában nemrég lemondott családügyi miniszter lehet Magyarország első női köztársasági elnöke. Rajta kívül a politikus nők közül az elmúlt évtizedekben csak Szili Katalin jutott közel 2005-ben a poszt elnyeréséhez, de az Országgyűlés akkori szocialista elnöke végül 185:182 arányban egy maratoni, háromfordulós szavazáson alulmaradt a jobboldal jelöltjével, Sólyom Lászlóval szemben. A kudarcban meghatározó szerepe volt annak, hogy az MSZP koalíciós partnere, az SZDSZ nem állt Szili mögé. Kevesen emlékeznek rá, de egyfajta előválasztás akkor is megelőzte az elnökválasztást, a Fidesz listába szedte azokat, akik vagy pártok, vagy civil szervezetek jelöltjeként szóba kerültek. A szimpátialistán annak ellenére szerepelt az akkori köztársasági elnök, Mádl Ferenc is, hogy korábban bejelentette, nem vállalja még egy ciklusban a feladatot, és rajta kívül is voltak még négyen.
Sok minden mellett Szili Katalin története is figyelmeztetheti a mostani ellenzéki összefogás pártjait a közös jelölt állításának fontosságára, és arra is, hogy minden lépésük a választási kampány része. Kéri László szerint azonban semmi nem sürgeti az ellenzéket arra, hogy azonnal egy közös jelölt megnevezésével reagáljon Novák Katalin jelölésére. A politológus úgy véli, ezzel akár márciusig is ráérnek. Több ellenzéki politikus ennél azért korábbi döntést ígért lapunknak, volt, aki már januárban is elképzelhetőnek tartja a bejelentést. Azt ugyanakkor mindegyikük hangsúlyozta, hogy most a közös program véglegesítése a legfontosabb feladat, továbbá az, hogy mind a 106 egyéni körzetben elindulhasson a kampány január elején.
Visszatérve a Fidesz 2010-es győzelme után néhány héttel tartott elnökválasztásra, Sólyom László egykori alkotmánybírósági elnök még ellenzékből nézve is túl önálló gondolkodó volt ahhoz, hogy a frissen hatalomba került Orbán Viktor elfogadja vezető értelmiségiek egy csoportjának javaslatát a jogász újbóli jelölésére, s így 2010 júniusának végén Schmitt Pált ajánlotta köztársasági elnöknek. A sportdiplomata, korábbi öttusázó egy ideig maximálisan megfelelt a Fidesz elvárásainak, kiszolgálta a NER vezetését, ám 2012 januárjában politikai bomba robbant, amikor a HVG megírta, hogy doktori disszertációja gyakorlatilag egy francia dolgozat másolata. A Semmelweis Egyetem elvette tőle a doktori címet, nem maradt más választása, kénytelen volt lemondani posztjáról. Rövid Kövér-kitérő után jött Áder János, akinek a mandátuma jövő év május 10-én lejár, és az alaptörvény értelmében többször nem választható újra.
A Fidesz-hívő államfők sorozata Orbán Viktor személyes döntésével folytatódhat tovább, hiszen Schmitt és Áder után Novák Katalinból is ő csinált „valakit”.
Több jelölt is lenne
Minden kampány központi kérdése, hogy mennyire tudja kormányzásra alkalmasnak mutatni magát egy párt vagy pártszövetség – indokolta a Népszavának Kéri László, miért lenne fontos üzenet az ellenzék részéről, ha lenne jelöltje. A politológus azt is elképzelhetőnek tartaná, hogy öt év után ismét Majtényi Lászlót, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnökét kérjék fel a feladatra, hiszen amikor öt éve elindították Áder János ellenében, végigcsinált egy sikeres kampányt, és programbeszédet mondhatott a parlamentben.
Majtényi, aki az ország első adatvédelmi ombudsmanja volt, most azt felelte kérdéseinkre: ha úgy látná, hogy ezzel segíti a szabad, demokratikus és szolidáris Magyarország létrejöttét, nem zárkózna el most sem a felkéréstől, de jó élete van, nem vágyik pozíciókra, nem szeretne rezidencián élni, az ágya alatt lehallgató poloskát keresni, nagy fekete luxusautókkal járni, vagyis nem jelentkezne magától és több kiváló jelöltet, nőket és férfiakat is tudna ajánlani maga helyett. Korábbi indulása idején azt kellett megmutatni, hogy lehet NER-kritikus elnökjelölti beszédet mondani, létezhet összefogás az ellenzék pártjai között és ezt el is érték, hiszen csak a Jobbik nem szerepelt az őt jelölő pártok között. Most az összefogás adott, és szerinte el kell gondolkodni a köztársasági elnöki intézmény súlyáról, jövőjéről. Majtényi ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, nem helyeselné az elnöki hatáskörök érdemi bővítését, megfontolásra ajánlaná viszont a közvetlen elnökválasztás bevezetését, ami az állami berendezkedés demokratikus karakterét erősítené.
Alternatívát kell mutatni
Az orbáni bejelentéssel bebizonyosodott, hogy a választási kampány része lesz a köztársasági elnök jelölése és parlamenti megszavazása, amire mi próbáltuk felhívni az ellenzék figyelmét a sikeres előválasztás után a Civil Államfőjelölési Bizottsá tagjaival – emlékeztetett Magyar György. Az ügyvéd a Népszavának nyilatkozva azt hangsúlyozta: mindenképpen segítette volna fenntartani az ellenzéki tábor aktivitását és lelkesedését, ha a majdnem 900 ezer embert megmozgató előválasztás után folytatódott volna az önálló arculatépítés folyamata a nyilvánosságban.
A Civil Választási Bizottság korábbi elnöke „kényszerűségből” elfogadta az összefogás pártjainak döntését, hogy más feladatra, például a választási felkészülésre akarnak koncentrálni a közös elnökjelölt kiválasztása helyett, de szerinte fontos lett volna ebben a kérdésben is megmutatni, hogy van más megoldás, mint amit a Fidesz kínál. – A mostani hatalom köztársasági elnöke mindent gondolkodás nélkül aláír, az új államfő megválasztása pedig az állam elfoglalásának megkoronázása lesz – jelentette ki Magyar, aki szerint több jelölt is lett volna az általuk tervezett szimpátiaszavazáson. Úgy látja, most nem Novák Katalin személye a fontos, hanem az, hogy az ellenzék fel tudjon mutatni egy olyan jelöltet, aki az alkotmánynak megfelelően a nemzet egységét képes megtestesíteni.