kedd, november 29, 2022

Ahogy az előző években már megszokhattuk, az év utolsó napjaiban százmilliárdok mennek közelebbről meg nem határozott állami vállalatoknak, és persze nem maradtak ki a határon túli támogatások meg az egyházak sem. A kormány tavasszal felemeltette az országgyűléssel a hiánycélt, az adóbevételek pedig a vártnál sokkal jobban teljesültek, így több pénzt lehetett elkölteni.

2021-ben olyat tett a kormány, amire 2010 óta alig volt példa: év közben az országgyűlés elé terjesztette a költségvetés módosítását. Amely azt meg is szavazta.

A korábbi években nem azért nem került sor a költségvetési törvények módosítására, mert az indokolatlan lett volna. Épp csak nem volt muszáj, mivel a kormány a sarokszámokat (bevétel, kiadás, hiány) nagyjából képes volt tartani.

Azokon belül azonban

lényegében folyamatos volt a büdzsé kormányzati hatáskörben zajló, alig átlátható és a közvélemény számára teljesen követhetetlen reszelgetése, az átcsoportosítások, az egyes előirányzatok túllépése.

Ez azért sem meglepő, mert a Fidesz a 2010 előtti gyakorlattal szemben nem az évek végén fogadta el a következő évek költségvetését, hanem már az országgyűlés nyári szünete előtt. Vagyis tavaszi tervezésű költségvetésekről volt szó, amelyek életbe lépésükkor már közel egyévesek voltak. Márpedig még békeidőben is komoly jóstehetség kell ahhoz, hogy valaki egy évvel előre lássa, egy minisztériumnak, háttérintézménynek, állami programnak pontosan mennyi forrásra lesz szüksége. Esetleg egy olyan programnak, ami a költségvetés kidolgozásakor még kósza gondolatként sem létezik.

3e57da9f 3774 4a1b b100 ba5e430d8352

Fotó: MTI / Balogh Zoltán

Módosított költségvetés = nagyobb hiány

Ennek megfelelően a 2021-es költségvetés köszönőviszonyban sem volt a koronajárvány gyötörte valósággal, hiszen 2020 tavaszán készült. Vagyis a járvány elején, amikor ráadásul az Orbán-kormány még jóval optimistább volt a hatásokat illetően, továbbá egyebek mellett azt sem lehet tudni, hogy az unió a válsághelyzetre tekintettel felfüggeszti a 3 százalékos költségvetési hiányra vonatkozó limit alkalmazását.

A kormány ezért áprilisban beterjesztette a költségvetési törvény módosítását. A módosító nem írta át részleteibe menően a(z amúgy is meglehetősen vázlatos) büdzsét, a legfontosabb változtatás az volt, hogy az éves hiánycélt jelentősen megemelték, a GDP 7,5 százalékára, vagyis uniós módszertan szerint (és a tavasszal még kisebbre várt GDP-vel) számolva 3,86 ezer milliárd forintra.

86a29ba4 02d5 4395 839b 5d5b0586a4f0

Varga Mihály Fotó: MTI

Ugyan a költségvetés teljesülését bemutató zárszámadás majd csak jövő őszre készül el, a Pénzügyminisztérium (PM) és a Magyar Államkincstár (MÁK) által nyilvánosságra hozott adatokból már legalábbis október-novemberig lehet látni, mennyire sikerült a kormánynak teljesítenie az áprilisban frissített, de nagyrészt inkább egy évvel korábbi datálású költségvetést.

A rövid válasz az, hogy kevéssé.

Az év végi pénzszórás nem maradhat el

Továbbá még kérdés, pontosan mekkora lesz az immár hagyományos év végi pénzszórás, ennek hatásai majd csak a január közepén publikált decemberi államháztartási és költségvetési adatokban fognak látszani. Volt rá esély, hogy a kormány ezúttal eltekint attól, hogy az utolsó fillért is kisöpörje a padlásról, mivel a választások előtt ezermilliárdos népjóléti intézkedésekre készül (mint például a gyerekesek szja-visszatérítése és a teljes 13. havi nyugdíj kifizetése), amelyek nagyrészt nem voltak betervezve a jövő évi büdzsébe. Így lesz helyük a költségvetési maradványoknak – ha maradnak maradványok.

196e22aa a570 4932 bb08 c65d2be734b4

Fotó: Reviczky Zsolt

Ráadásul úgy tűnt, a kormány – akár Matolcsy György jegybankelnök intelmeit megfogadva, akár azoktól függetlenül – belátta, muszáj húzni valahol a nadrágszíjon. Mivel a népjóléti intézkedésekre (a választások megnyerése érdekében) feltétlenül szükség van, néhány beruházás esik áldozatául a megszorításoknak.

A Pénzügyminisztérium korábban 350 milliárd forintnyi beruházás halasztásáról adott ki közleményt, majd 750 milliárdos összegről konkrétan 2022-t illetően – a 350 milliárdos bejelentésből nem volt világos, az mennyire érinti a 2021-es, és mennyire a 2022-es évet. A részletekről szóló kormányhatározatból elég kevés konkrétum derült ki. Egyfelől az, hogy egyelőre csak 605 milliárd forintot sikerült spórolni konkrét tételeken, a maradékot még össze kell kaparnia a pénzügyminiszternek. Másfelől a 605 milliárd legnagyobb szelete, 400 milliárd forint a Beruházási Alap nevezetű tartalék elvételéből származik. Tartalékkeretről van szó, így a büdzsé nem részletezte, mire tervezte a kormány költeni – vagyis nem tudni, milyen konkrét projektek, beruházások finanszírozásából fog hiányozni ez az összeg.

Ahogy említettük, a 2022-es büdzsében lenne helyük a 2021-es maradványoknak. Ilyenek azonban aligha lesznek, ugyanis miközben a kormány egyik kezével már spórol (bár ez is leginkább a választások után fogja éreztetni hatását), a másik kezével ugyanúgy szórja a pénzt, mint a megelőző években. Az immár hagyományos, év végi pénzszórás idén sem marad el. A kormány már karácsony előtt engedélyezte a Gazdaság-újraindítási programok 93 milliárdos túllépését. A távhőszolgáltatók 32,6 milliárd forintos kompenzációja abszolút indokolt az elszállt gázárak miatt. Vitathatóbb (bár az elmúlt évek után cseppet sem meglepő) a határon túli támogatásokat osztó Bethlen Gábor Alap (BGA) újabb 3,8 milliárdja, vagy az egyházak további 4,8 milliárdja. Az pedig rejtély (ahogy 2020-ban is az volt) pontosan mely állami cégekre, cégvásárlásokra kell még 21+14 milliárd.

c95dae95 059b 4f00 a9d7 f9e3d5e8b06c

Fotó: Reviczky Zsolt

A kormányzati kiköltekezésnek a karácsony és az év vége sem állhatják útját:

szenteste a kormány a Gazdaság-újraindítási Alap kontójára dobott szét 341 milliárdot.

A legnagyobb szelet, 208 milliárd megint csak közelebbről meg nem határozott állami vállalatoknak jutott, de ismét csurrant a BGA-nak, egyebek mellett.

Már november végén közel 4 ezer milliárd volt a hiány

Az államháztartás úgynevezett központi alrendszere, vagyis a kormány fennhatósága alá tartozó központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített alapok együtt összesen már november végén 3,93 ezer milliárd forintos mínuszban voltak. Ennek nagy részét, 3,6 ezer milliárdot a központi költségvetés hozta össze, de szokatlan módon a társadalombiztosítási alapok is 350 milliárd forintos deficiten álltak.

A TB-kassza hiánya szokatlan, de nem meglepő, a hiánnyal a kormány tervezett. Egyelőre kérdés, mennyire van szó strukturális problémáról, és mennyire a járvány okozta egyedi egyensúlytalanságokról.

ee642947 637f 4ea8 8d33 45a3387ec7c8

Fotó: Reviczky Zsolt

Ami a központi költségvetést illeti, a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok (tehát azok az előirányzatok, amik fölött pl. minisztériumok diszponálnak) már a tervezett kiadásaik 120 százalékán álltak. Az egész évre betervezett 8,3 ezer milliárdhoz képest 9,9 ezer milliárd forint ment el.

Az államkincstári adatok szerint különösen a Gazdaság-újraindítási Alapot sikerült túlkölteni – nem (csak) a gazdaság újraindítására. Az „alap” virtuálisan létezik, valójában számos minisztérium alá tartozó, a legkülönfélébb, akár a normál napi működéssel összefüggő költségvetési címet söpörtek itt össze. Ami azt illeti, az „alap” működési kiadásai már októberben majdnem elérték az ezer milliárd forintot. Az egész éves terv 277 milliárd forint. A felhalmozási (tehát beruházási) kiadások októberben még csak 1,5 ezer milliárd forinton álltak, jelentősen elmaradva a 2,2 ezer milliárdos kerettől – ám a költségvetés hiánya különösen novemberben ugrott meg. Nem beszélve a decemberi nagy pénzszórás hatásairól.

Dől az adóbevétel

A jó hír a nagy túlköltekezés mellett, hogy a bevételi oldal is magasan túlteljesült az év során, így minden bizonnyal tartható lesz a 7,5 százalékos hiánycél. November végére megvolt a központi költségvetés tervezett bevételeinek 98,6 százaléka, 15,2 ezer milliárd forint.

A vállalkozásoktól várt egész éves adóbevétel november végén már hajszál híján megvolt összességében, több adó pedig már túlteljesült. Például a vállalati nyereségadó, a társasági adó (116 százalékon állt), a kisvállalati adó (109 százalék), kiskereskedelmi adó (101 százalék). A lakosság befizetései nagyon jól álltak, az állami bevételek legerősebb lábát jelentő fogyasztáshoz kapcsolt adók szintén, azokon belül a forgalmi adó (áfa) 95 százalékon.

Az adóbevételek teljesülése év végére messze meg fogja haladni a várakozásokat, nem beszélve a tavalyi tényekről. Ez persze nem meglepő, 2020-ban recesszió volt, míg 2021-ben a vártnál nagyobb gazdasági növekedés. Plusz a vártnál jóval nagyobb infláció, ami egyrészt közvetlenül a magasabb árakon, másrészt a magasabb béreken keresztül is több adóbevételt jelent az államnak.

Ami a központi költségvetés összes bevételét és kiadását illeti, november végéig így alakult az év:

!!

Forrás: HVG

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all