péntek, május 20, 2022

Az elmúlt 12 évben a forint 37 százalékot gyengült az euróval szemben, ezzel Magyarország a régiós devizák között csúcstartónak bizonyul. Az óév utolsó napjaiban az euróval 269 forint közelében kereskedtek – ez alig három forinttal marad el a történelmi mélyponttól. A banki elemzők többsége szerint a forintgyengülés vélhetően elérte a több évtizedes mélypontját, és bár még jöhetnek az euró jegyzésben 370 forintnál is magasabb árfolyamok,  2022-ben az MNB kamatemelései miatt előbb, vagy utóbb normalizálódhat a forint árfolyama. Nem kunszt a jelenlegi árfolyamról erősödni, ugyanis az elmúlt bő egy évtizedben a régió devizái közül a forint vesztett messze a legtöbbet az értékéből az euróval szemben. 2010 elején a második Orbán-kormány megalakulásakor egy eurót még száz forinttal olcsóbban, kevesebb mint 269 forintért lehetett megvásárolni, míg 2021 végén már 369 forinton állt az árfolyam, ami azt jelenti 12 év alatt 37 százalékot veszett értékéből magyar fizetőeszköz. Ez messze a legnagyobb értékvesztés, amit régiós valuta elszenvedett az elmúlt években.

Ugyanezen időszak alatt a román lej az euróval szemben 17 százalékot vesztett értékéből, a lengyel złoty 12 százalékkal értékelődött le, a horvát kuna pedig 12 év alatt mindössze három százalékkal gyengült, vagyis a magyar forint egyetlen év alatt annyit devalválódott, mint a horvát deviza 12 év alatt. Jól látható, hogy az felsorolt országok többsége élt a leértékelés eszközével, hisz a leértékelődésre játszó gazdaságpolitikák szerint a visszafogott devizaleértékelés versenyképesebbé teheti az adott országot. Persze nem mindenki gondolkodik így a régióban, sem a V4 országok legfejlettebbje, a cseh korona stabilitásra, illetve szolid felértékelődésre törekedett, így míg egy euró 2010 elején még 26,29 koronába került, addig 2021 végén már csak 24,8 cseh koránt kellett fizetni az uniós deviza egy egységéért. Mivel eközben a cseh gazdaság európai uniós felzárkózása folytatódott, úgy tetszik, nem feltétlenül követelmény a nemzeti deviza leértékelése, sőt hosszú távon ez nem is lehet követendő út. A példa alapján az adott gazdaság versenyképességének javítása tartósan csakis a modern nagy hozzáadott értéket termelő tevékenységek lehetnek, amihez a kulcs a jól képzett, jól megfizetett munkaerő.

1337448

A régió országai láthatóan teljesen eltérő gazdaság- és árfolyampolitikákat folytattak az elmúlt években – magyarázta lapunknak egy szakértő. A horvát kormányok már évek óta tudatosan készülnek az euró bevezetésre, ezért a gazdaság egy jelentős része, az idegenforgalom, de a horvát ingatlanpiac is, már most inkább euróalapon áraz, ennek megtartása érdekében az elmúlt években stabil árfolyampolitikát folytattak. A cseh gazdaságpolitika is kifejezetten ortodox irányultságú volt az elmúlt évtizedben, s ez különösen igaz a cseh jegybank politikájára, még ha a cseh kormány időnként fel is puhította a költségvetést, de alapvetően egyensúlyra törekvő költségvetési politikát követtek korona felértékelődése érdekében.

Ezzel szemben a magyar kormány és jegybank kéz a kézben unortodox gazdaságpolitikát folytatott. Az MNB a rendkívül alacsony nemzetközi inflációs és kamatkörnyezetet kihasználva ultralaza monetáris politikába kezdett, miközben a kormány három százalék körüli hiányokkal kevésbé laza költségvetési politikát követett. E kettős hatására a forint leértékelődött, a hazai infláció emelkedett: 2017 végére 310 forintra nőtt az euró ára, 2018-végén már 320 forint volt az árfolyam, ami egy évvel később további 10 forinttal gyengült, és erre az erejét vesztett forintra érkezett meg a koronavírus-válság, aminek hatására ma már a 370 forintos szinttel küzd az árfolyam – mutatott rá az elemző.

A magyar gazdaságpolitika korábban is élt az árfolyam gyengítésének eszközével, erre példa az 1995-ös költségvetés kiigazítása a csúszó leértékelés bevezetésével, ám akkor előre meghatározott módon gyengítették a forintot. Ezzel szemben a jelenlegi szabadon lebegő árfolyamrezsimben nem lehet kontrollált módon menedzselni az árfolyamot, s ennek következménye a nagy ingadozás. Az elemző szerint magyar a forint leértékelésének a célja a versenyképesség javítása, részint a magyar munkaerő olcsóbbá tételével, másrészt az forint gyengítésével az exportra termelő magyar tulajdonú cégek forintbevételeit lehet növelni, s ez is volt a kormány gazdaságpolitikai célja az elmúlt években.

1337451

Januári fordulat a forintpiacon

Az elmúlt napokban három százalékkal erősödött a forint az euróval szemben, míg a múlt év utolsó napjaiban rendre 370 forintos szinttel küzdött az euró árfolyama, tegnap már 360 forint alá is benézett az árfolyam. A forint elmúlt napokban látható erősödésének nincsenek fundamentális okai, bár idénre forinterősödést vártunk, ilyen gyors fordulatra nem számítottunk – nyilatkozta lapunknak Trippon Mariann, a CIB bank vezető elemzője. A forinterősödés meglepetést okozott a piacon, mert sem az inflációs, sem a növekedési kilátásokban nem állt be olyan változás, amely ezt indokolná. A globálisan hangulat ugyan nem rossz, de nem is jó. A forint ráadásul felülteljesít mind a lengyel złotyval, mind a cseh koronával szemben, tehát még csak nem is arról van szó, hogy a régió értékelődött fel, hanem „csak” a forint – tette hozzá az elemző.

Miután fundamentális okokkal nem magyarázható a fordulat, a forinterősödés hátterében technikai okok lehetnek, vagyis az elmúlt hónapok mélyrepülése után a piac forinterősödésre számít a következő hónapokban. Az év elején több külföldi elemző a befektetésre érdemes devizák közé sorolta a forintot, ugyanakkor a hangulatváltás ellenére nem tapasztható, hogy tömegesen kezdenének máris a forint mellett spekulálni.

Trippon Mariann szerint ezért a forinterősödés mögött az vélekedés lehet, hogy idén folytatódik a kamatok emelkedése, még ha tegnap átmeneti pihenőt is tartott a jegybank. Így mind a régió devizáival, mind a dollárral és az euróval szembeni kamatkülönbözet nőni fog, ennek pedig forintérősítő hatása lesz. A CIB Bank elemzője arra számít, hogy a jegybanki alapkamat, ami most még 2,4 százalék, 3-3,5 százalékra, míg az egyhetes betéti kamat a jelenlegi 4 százalékról 4,5 százalékig emelkedhet az év közepéig. A jegybank kommunikációja szerint a két kamatot majd közelítik egymáshoz, ám azt még nem tudni, hogy ez milyen forgatókönyv szerint valósul meg 2022 második felében.

A kamatemeléseknek és nem utolsósorban a második félévtől jelentősen mérséklődő inflációnak köszönhetően arra számítunk, hogy a forint az euróval szemben a 350-360-as sávban mozoghat, vagyis további erősödésnek van még helye – tette hozzá az elemző. Ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy piaci hírek vagy bármi más hatására ebből a sávból kilépjen az árfolyam.   

Fotók: Béres Márton / Népszava

Forrás: Népszava

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all