Human Rights Watch: Magyarország tovább rombolta a jogállamiságot

A nemzetközi emberi jogi szervezet szerint a demokratikus vezetőknek is össze kell szedniük magukat, ha meg akarnak felelni a globális kihívásoknak.

Kiadta legfrissebb világjelentését a Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet. Ennek alkalmából Kenneth Roth ügyvezető igazgató arról beszélt, hogy a tekintélyelvű vezetők számára visszaesést jelentett a 2021-es év, ám a demokrácia csak akkor lesz képes győzni az autokráciákkal szemben, ha a vezetőik jobb válaszokat adnak a globális problémákra.

A szervezet éves jelentésében kitér Magyarországra is és megállapítja, hogy a kormányzat 2021-ben is tovább rombolta a jogállamiságot és a demokratikus intézményrendszert. Kiemelik azt is, hogy a járványhelyzetre hivatkozva az Orbán-kormány fenntartotta a vészhelyzetet, amely lehetőséget biztosít közegészségügyi kérdésekben a rendeleti úton való kormányzásra, valamint Orbánék korlátozhatják ezen keresztül a gyülekezési szabadságot, valamint a közérdekű információkhoz való hozzáférést.

Összefoglalójában Roth úgy látja, hogy miközben Kubától Hongkongig az emberek az utcákon követelték a demokráciát, addig a demokratikus vezetők sokszor a rövidtávú érdekeikkel voltak elfoglalva ahelyett, hogy olyan komoly problémákkal néztek volna szembe, mint a klímaváltozás, a járvány, a nyomor, az egyenlőtlenség, a rasszizmus, vagy a modern technológiák jelentette fenyegetések.

Az idei világjelentés, a 32. a sorban és beszámol az emberi jogok helyzetéről abban a 100 országban, ahol a szervezet aktív. A nyitóesszéjében Roth szembeszáll azzal ma népszerű nézettel, hogy míg a tekintélyelvű megközelítés csillaga emelkedik, addig a demokrácia hanyatlik.

Ezt Roth azzal indokolta, hogy a pandémia rávilágított, a tekintélyelvű vezetők sok esetben bagatellizálták a járványt és nem vették komolyan a tudományos bizonyítékokat, aminek a következménye az lett, hogy nem voltak képesek megvédeni az emberek életét és egészségét. Hozzátette továbbá, hogy az is aggodalommal töltheti el az autokratákat, hogy egyre több helyütt alakul széleskörű ellenzéki koalíció a hatalmuk megdöntésére. Példaként említi a Csehországban Andrej Babišt megbuktató és a Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnököt nagy nehezen leváltó szövetséget is.

A jövőre nézve pedig hasonlóan nagy volumenű összefogásként mutatja be az Orbán Viktorral szemben felsorakozó magyar és a Recep Tayyip Erdoğan kihívóiként megjelenő török ellenzéki tömörülést is.

Mivel a tekintélyelvű rendszerek Nicaraguától Oroszországig – legalábbis Roth véleménye szerint – egyre kevésbé képesek kifinomult eszközökkel manipulálni a választásokat, ezért kénytelenek a szemmel látható, nyílt választási csalások eszközét felhasználni az általuk kívánt eredmény eléréséhez. Ez pedig nem az erejükre, hanem, éppen a gyengeségükre mutat rá.

A globális problémák tekintetében azonban nem állnak sokkal jobban a demokráciák sem. Az ügyvezető igazgató hosszasan sorolja a jelentkező nehézségeket a klímaváltozás ügyében való nemzetközi együttműködés vérszegénységétől kezdve a pandémia támasztotta társadalmi kihívások, valamint a migrációs válság elégtelen kezelésén át a demokrácia alapértékeinek foghíjas védelméig bezárólag.

A demokrácia hirdetése a demokratikus intézményrendszer, azaz a bírói függetlenség, a szabad sajtó és az élénk civil közösségek védelmét jelenti, valamint a demokratikus elvek mentén való cselekvést és nem csupán azok hangoztatását – zárta sorait Roth.

Forrás: HVG