szerda, december 07, 2022

A szakszervezetek szerint nem tudták volna későbbi időpontra tenni a január 31-i sztrájkot, hiszen azzal új eljárást kellett volna kezdeni.

„A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla jogerős végzésében a kormány fellebbezésének minden pontját elutasította – egyetlen kivétellel. Az ügy a Kúrián folytatódik tovább” – írta lapunknak küldött közleményében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), illetve a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) arra reagálva, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogszerűtlennek mondta ki január 31-i figyelmeztető sztrájkjukat.

A szakszervezetek közleményükben azt írják, hogy a jelenleg hatályos sztrájktörvény alapján ahhoz, „hogy a sztrájk megkezdhető legyen, olyan területen, ahol lakosságot érintő alapvető szolgáltatást végeznek, meg kell állapodni a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásokról. Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni, erről a bíróság nem peres eljárásban dönt. A sztrájktörvény szerint – megállapodás hiányában – a bíróság jogerős határozatában állapítja meg a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. A bíróság állapította meg, ami eddig is ismert volt: január 31-én még nem volt jogerős végzés a még elégséges szolgáltatásról”.

A szakszervezetek szerint ugyanakkor a szakszervezetek által beterjesztett még elégséges szolgáltatásról szóló ajánlatot hagyta helyben a bíróság, egyúttal elutasította a kormány eljárásjogi indítványait is, amikben a kormány azt kérte, hogy tiltsa el a bíróság a jogerős végzés nélkül szervezett sztrájktól, vagy utalja vissza újból elsőfokra az eljárást. „A kormány kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg két sztrájkkövetelésünk jogellenességét, amelyet a bíróság úgyszintén elutasított. A másodfokon eljáró bíróság kimondta azt is, hogy a pandémia nem lehet akadálya a sztrájk megtartásának, illetve a sztrájkjog korlátozásának.”

A szakszervezetek hozzátették, hogy a Kúriához fordulnak felülvizsgálati kérelemmel, mivel álláspontjuk szerint „jelen eljárásban kizárólag az elsőfokon a Kormány által előadott jogi érvek alapján lehetett volna vizsgálni a sztrájk jogszerűségét”. „Ennek ellenére a másodfokú bíróság álláspontunk szerint tévesen – a jogelleneséget az elsőfokú végzés meghozatalát követően bekövetkezett tény és arra alapított, új kérelmezetti érvelés alapján vizsgálta. Ezen eljárásjogi hiba orvoslására a felülvizsgálati eljárásban van lehetőség” – írták.

A végzéssel kapcsolatban megjegyezték, hogy a január 31-i sztrájk időpontját nem tolhatták volna későbbre, hiszen azzal új eljárást kellett volna kezdeni, valamint hozzátették azt is, hogy „a kormányon múlt, hogy az elsőfokú végzés nem emelkedett jogerőre január 31-ére, hiszen a határozat kései megszületése nem kis mértékben a kormányoldal időhúzása miatt történt”.

Közleményük zárásaként a szakszervezetek azt írták, hogy „a mostani végzés olyan szempontból fontos egy következő sztrájk szempontjából, hogy egyértelmű, hogy a még elégséges szolgáltatás körébe nem tartozik a tanítás, valamint járványügyi indokokra hivatkozva nem lehet a sztrájkjog gyakorlását korlátozni”.

Forrás: HVG

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all