Nagyon nem akarja az orrunkra kötni Polt Péter, milyen eredménye lett a Völner-Schadl ügyben tartott minisztériumi házkutatásoknak

A legfőbb ügyész szépen elmagyarázta a törvényi szabályozást - csak közben „elfelejtett” válaszolni a neki feltett képviselői kérdésre.

Sajtóértesülések szerint a Központi Nyomozó Főügyészség 2021. november 25. napján a Völner Pál és Schadl György korrupciós ügyei miatt folyamatban lévő büntetőeljárás során házkutatást tartott a Miniszterelnökségen, az Emberi Erőforrások Minisztériumában, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztériumban - szegezte neki írásbeli kérdését a legfőbb ügyésznek a párbeszédes Szabó Tímea. Az ellenzéki politikus az alábbi kérdésekre várta (volna) a vádhatóság vezetőjének válaszát:

  • Mely bűncselekmények gyanúja miatt került sor a házkutatásokra?

  • E bűncselekmények gyanúja Völner Pál volt államtitkáron kívül érint-e más kormányzati szereplőt, akár a politikai, akár a közigazgatási vezetők, illetve a kormánytisztviselők közül?

  • E bűncselekmények gyanúja a fenti három minisztériumon kívül érint-e más minisztériumot?

  • A folyamatban lévő büntetőeljárásban vizsgálják-e Varga Judit igazságügyi miniszter felelősségét?

  • Vizsgálják-e Orbán Viktor miniszterelnök felelősségét a korrupciós hálózat működését elősegítő, azt megkönnyítő, vagy éppen arra irányuló kormányzati rendszer kiépítése miatt?

  • A nyomozó hatóság, illetve személyesen a T. Legfőbb Ügyész Úr tájékoztatta-e a mentelmi jogfelfüggesztése iránti kérelem benyújtását megelőzően Orbán Viktor miniszterelnököt, Varga Judit és Pintér Sándor minisztereket, vagy más kormánytagot a Völner Pált érintő megalapozott gyanúról, és a folyamatban lévő büntetőeljárásról? Ha igen, akkor mikor került erre sor?

  • Vizsgálják-e a kormányzati ellenőrző, illetve a nemzetbiztonsági kockázatokat feltáró eljárásokhatékonyságát, az azokért felelős személyek esetleges, mulasztásban megnyilvánuló, vagy egyéb büntetőjogi felelősségét?

  • Vizsgálják-e a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar megalakításának a bűncselekmények elkövetésében játszott központi szerepét, azon tényt, hogy enélkül a bűncselekményeket el sem lehetett volna követni, azaz egy olyan rendszert alakítottak ki, amely lehetővé tette a korrupciós hálózat létrehozását? A nyomozás jelenlegi állása szerint ez csak a hibás jogalkotás következménye, vagy kifejezetten a bűncselekmények elősegítésére irányult? Vizsgálják-e az utóbbi lehetőséget?

  • Vizsgálják-e a jogellenes egyetemi vizsgáztatás büntetőjogi következményeit, adtak-e ezekkel kapcsolatos tájékoztatást az eljárás jelen szakaszában az érintett intézményeknek?


Polt Péter azonban nem erőltette meg magát a válaszadásban. Olyannyira nem, hogy a büntetőeljárási törvény házkutatásokkal foglalkozó részét ismertette röviden - ám egyik konkrét kérdésre sem volt hajlandó világos feleletet adni. Ebben a képviselőt emlékezteti, hogy a hatályos előírások szerint a kutatás a büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében a lakás, az egyén helyiség, a bekerített hely vagy jármű átkutatása. A kutatás információs rendszer vagy adathordozó átvizsgálására is kiterjedhet. Ezt akkor lehet elrendelni, ha megalapozottan feltehető, hogy a bűncselekmény elkövetőjének elfogására, a bűncselekmény nyomainak felderítésére, bizonyítási eszköz megtalálására, vagy információs rendszer, illetve adathordozó átvizsgálására vezet.

„A bizonyítás azokra a tényekre terjed ki, amelyek a büntető és büntetőeljárási jogszabályok alkalmazásában jelentősek” - zárulnak Polt Péter sorai, majd kérte a képviselőt válaszának elfogadására. 

Szabó Tímea egyébként a Belügyminisztériumot is megkereste az üggyel kapcsolatban - ott kedden azt válaszolták neki, hogy a nyomozás erre feljogosított tagja és az ügyészség adhat neki tájékoztatást a kérdésben.

Forrás és kép: Népszava