Orbán Viktor szerint a „brüsszeliekre ne számítsunk”, de mégiscsak segít az Európai Unió

Félmilliárd eurós humanitárius célú támogatást nyújt az EU Ukrajnának és azoknak az európai államoknak, amelyeket a legjobban sújtanak a háború következményei. Ez ugyanannyi pénz, mint amit a közösség tervez költeni a kelet-európai ország fegyverekkel való ellátására.

Az EU tagállamai közül elsősorban az Ukrajnával határos tagállamok, köztük Magyarország, részesülhetnek a közösségi költségvetésből érkező segítségből. Egyelőre nem világos, hogy a pénzt hogyan és mikor fogják elosztani. Valószínű, hogy az Európai Bizottság (EB) a szükségletek felmérése után gyorsan meg fog majd állapodni az összegről az érintett kormányokkal, mivel a háború tombol, és nincs mire várni.

Az 500 milliós támogatás nagyobb részét Ukrajnának fogják folyósítani, mindenekelőtt a helyszínen humanitárius segítséget nyújtó civil és nemzetközi szervezeteken keresztül. Az összeg fennmaradó hányadából részesülhetnek a leginkább rászoruló EU-n belüli és kívüli országok. A magyar kormány így jelentős brüsszeli forrásokhoz juthat az Ukrajnából érkező háborús menekültek ellátására.

Mint Ujvári Balázs szóvivő lapunknak elmondta, az Európai Bizottság a pénzügyi támogatás mellett, anyagi segítséget is nyújt a támadás alatt álló országnak az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül. Jelenleg 26 uniós ország ezen a mechanizmuson keresztül koordinálja a természetbeni juttatások továbbítását keletre. Brüsszel közbeiktatásával jutnak el Ukrajnába sátrak, higiéniai felszerelések, gyógyszerek, takarók. A nagy arányú segítség miatt már két elosztóközpontot is létrehoztak, az egyiket Lengyelországban, a másikat Romániában, ahonnan tovább küldik az adományokat az ukrajnai határátkelők felé.

Magyarország az egyetlen uniós ország, amely nem kívánt részt venni az együttműködésben, mert inkább kétoldalú alapon szervezi a segítségnyújtást, aminek első számú célpontja a kárpátaljai magyarság. Így viszont elesik a brüsszeli támogatástól, még ha az nem is jelentős: a polgári védelmi mechanizmusban részt vevő tagállamok szállítási költségeinek 75 százalékát a közösségi költségvetésből állják.

Beállt a sorba a magyar kormány

Az EU tagállamok belügyminisztereinek ülésén egyhangú döntés született arról, hogy az ukrajnai háború elől menekülők átmeneti védelmet kapnak a közösség országaiban. Sem Magyarország, sem a többi visegrádi ország nem emelt kifogást a jogszabály elfogadása ellen, jóllehet Gulyás Gergely kancellária miniszter délelőtt ezzel ellentétes bejelentést tett Budapesten. A brüsszeli határozatnak megfelelően a menekültek minden tagállamban tartózkodási engedélyt kapnak, munkát vállalhatnak, egészségügyi ellátásban részesülhetnek, a gyerekek pedig iskolába járhatnak. Az előírás nem csak az ukrán állampolgárokra, hanem az Ukrajnában élő külföldiekre is vonatkozik, utóbbiakra azzal a megkötéssel, hogy esetükben a tagországoknak lehetőségük van a saját nemzeti rendelkezéseiket alkalmazni. Ezt a korlátozást a miniszterek foglalták a szövegbe. Az átmeneti védelmet kapott személyek egytől három évig tartózkodhatnak az EU területén. Az uniós döntéshozók rekordidő alatt fogadták el a veszélyhelyzetekre kidolgozott irányelvet, amelyet még soha nem léptettek érvénybe.

Borító: Ukrajna és a vele határos tagállamok sora, így Magyarország is kap extra pénzt a kiadásokra Fotó: Erdős Dénes

Forrás: Népszava