csütörtök, október 06, 2022

A közérdekű feladatokat ellátó alapítványok kurátorai leválthatatlanok, így akár életük végéig betölthetik a milliós fizetéssel járó posztot. Akad köztük nem kevés politikus is.

Több mint egy tucatnyi kormánypárti politikus részesül – egyéb járandóságaik mellett – a valamelyik vagyonkezelő alapítvány kuratóriumi tagsága után járó, átlagosan havi egymillió forint körüli tiszteletdíjban. Ezeket a közérdekű feladatokat ellátó vagyonkezelő alapítványokat az elmúlt két évben hozták létre kétharmados törvényekkel, és tavaly áprilisban úgy módosították az összeférhetetlenségi szabályokat, hogy parlamenti és önkormányzati képviselők, polgármesterek, valamint vezető kormánytisztviselők is beülhessenek a kuratóriumokba.

Így lett kuratóriumi tag:

  • Lázár János fideszes országgyűlési képviselő, volt kancelláriaminiszter, aki egymillió forintot kap a Magyar Agrártudományi Egyetemért Alapítványtól és 950 ezer forintot a Jövő Nemzedék Földje Alapítványától,
  • Nagy István agrárminiszter, aki egymillió forintot kap a Magyar Agrártudományi Egyetemért Alapítványtól,
  • Süli János Paks 2-ért felelős tárca nélküli miniszter, aki 900 ezer forintra jogosult a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítványtól,
  • Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke, aki 1,3 millió forintot kap a Neumann János Egyetemért Alapítványtól,
  • Fazekas Sándor fideszes képviselő, volt földművelésügyi miniszter, aki 1,5 millió forintot kap a Marek József Alapítványtól,
  • Bajkai István fideszes képviselő, aki szintén a Marek József Alapítványtól vehet fel 1,5 millió forintot,
  • Győrffy Balázs fideszes képviselő, aki 700 ezer forint kap a Jövő Nemzedék Földje Alapítványtól,
  • Jakab István fideszes képviselő, aki 500 ezer forintot kap a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány felügyelőbizottsági tagságáért,
  • Bódis József felsőoktatásért felelős államtitkár (ő a kuratóriumi elnöki tiszteletdíját nem veszi fel a Pécsi Tudományegyetem fenntartó alapítványától, de vagyonbevallása szerint más jogcímen havi 1 millió 129 ezer forintot kap az egyetemtől)
  • György László gazdaságstratégiáért felelős államtitkár, aki 1,5 millió forintra jogosult a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványtól,
  • Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára, aki 837 ezer forintot kap a Magyar Kultúráért Alapítványtól,
  • Dézsi Csaba András, Győr fideszes polgármestere, aki 1,5 millió forintot kap a Széchenyi István Egyetemért Alapítványtól,
  • Láng Zsolt fővárosi fideszes képviselő, volt II. kerületi polgármester, aki 664 ezer forintot kap a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítványtól,
  • Hassay Zsófia fővárosi fideszes képviselő, korábbi terézvárosi polgármester, aki 1,3 millió forintot kap a Makovecz Campus Alapítványtól,
  • valamint Schaller-Baross Ernő fideszes EP-képviselő, aki a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítványtól vesz fel havi 1001–5000 euró közötti összeget.

A vagyonkezelő alapítványok eddig nem látott kiváltságokat jelentenek a kuratórium tagjai számára.

A megbízatásuk ugyanis gyakorlatilag életük végéig szól,

azt nem érinti sem kormányváltás, sem nyugdíjkorhatár: úgy alkották meg ezt a jogi konstrukciót, hogy elmozdíthatatlanok legyenek a posztjukról. Ráadásul a kurátorok egy része a negyvenes éveiben jár, így akár több évtizeden át betölthetik a jó fizetéssel és nem túl sok feladattal járó pozíciót.

Miután a parlament a kormánypártok kétharmados többségével megalapította a vagyonkezelő alapítványokat, és megválasztotta a kuratóriumok (zömmel kormányközeli) tagjait, tetemes állami vagyon odaajándékozása mellett minden jogot átruházott az alapítvány vezető testületére. Így ha egy tag valamilyen ok miatt kiesne, nem az állam, hanem a kuratórium tagjai döntenek arról, hogy kit választanak meg maguk mellé.

Egy sima kormányváltással nem lehet elmozdítani a kuratóriumi tagokat, és megszüntetni az alapítványokat. De jogszerűen még kétharmados többséggel sem lehet hozzányúlni a rendszerhez a kuratórium jóváhagyása nélkül, mert ahhoz az alapítványok alapító okiratait is módosítani kellene. Ezt pedig csak a kuratóriumok tehetnék meg, mivel az alapítói jogokat is átadta az állam. Ha kétharmaddal módosítaná is a vonatkozó sarkalatos törvényeket, az Alkotmánybíróság erre hivatkozva keresztbe feküdhet ennek a törekvésnek

– vázolta a jogi helyzetet Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója, hangsúlyozva, hogy legfeljebb lemondással vagy a többi tag szavazatával szűnhet meg egy kuratóriumi tag jogviszonya.

A fenti listánál is hosszabb azoknak a politikusoknak a névsora, akik bent ülnek a kuratóriumokban, de egy részük úgy nyilatkozott, hogy ezért a munkájukért nem vesznek fel tiszteletdíjat. Így tett Navracsics Tibor volt közigazgatási és igazságügyi miniszter, egykori uniós biztos, jelenlegi kétszeres kormánybiztos aki a tapolcai központú választókerületben egyéni képviselőjelöltként méreti meg magát az áprilisi választáson, mellékállásban pedig a Pannon Egyetemért Alapítványnak lett a kuratóriumi elnöke. Varga Mihály pénzügyminiszter két kuratóriumban is van benne, Magyar Levente külügyi államtitkár úgyszintén, de Varga Judit igazságügyi, Palkovics László innovációs és Szijjártó Péter külügyminiszter is bekerült egy-egy testületbe, Schanda Tamás innovációs államtitkárnak pedig még a feleségét is delegálták az egyik alapítványba.

A tiszteletdíjról való lemondás a jövőre nézve nem jelent semmit, mert bármikor kérhetik a folyósítását. Ráadásul a kuratórium korlátlan jogkörrel rendelkezik az alapítvány forrásai fölött, így senki nem tudja megakadályozni, ha például a tízszeresére akarják emelni a fizetésüket

– hívta fel a figyelmet Ligeti.

A kormány eddig több mint harminc közérdekű feladatokat ellátó vagyonkezelő alapítványt hozott létre, amelyekbe több mint ezermilliárd forintnyi állami vagyont szerveztek ki. Az alapítványokban legalább 250 kuratóriumi és felügyelőbizottsági hely van, melyek többségét volt és jelenlegi politikusok, kormánytisztviselők, kormányközeli üzletemberek foglalják el. A kabinet azért választhatta az alapítványi formát, hogy az átadott vagyont egy esetleges kormányváltás után se lehessen visszavenni. Az alapítványok pedig értékes állami ingatlanokat, köztük kastélyokat, üdülőket, stadionokat, telkeket, valamint értékes részvénypaketteket kaptak, amelyekkel lényegében szabadon gazdálkodhatnak, csupán arra kell figyelniük, hogy a vagyon értéke ne csökkenjen az alapító okiratban meghatározott tőkeminimum alá.

Az alapítványok többségét az egyetemi modellváltás miatt hozták létre, néhány kivétellel az összes állami felsőoktatási intézmény bekerült egy-egy alapítvány fennhatósága alá. Ezen kívül alapítványt hoztak létre a Nemzeti Ménesbirtoknak – így Lázár Jánost egy kormányváltás sem tudja onnan kipöckölni –, a Millenáris Parknak vagy éppen „a közép-európai épített örökségnek” is.

Borító fotó: KARANCSIN RUDOLF / 24.HU, LAKATOS PÉTER / MTI, MOHOS MÁRTON / 24.HU, MARJAI JÁNOS / 24.HU

Forrás: 24.hu

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all