csütörtök, október 06, 2022

Az elszigetelődés folyamata évek óta zajlik, de rendkívüli módon felgyorsult az eltelt fél évben. A visegrádi együttműködés valójában már évek óta halott, Prága és Pozsony igyekezett ügyelni arra, hogy ne említsék egy lapon az EU két fenegyerekével, Budapesttel és Varsóval. Andrej Babis volt cseh miniszterelnök mégis fenn akarta tartani az együttműködés látszatát. A volt cseh kormányfőt ugyanis több bírálat érte az Európai Bizottság részéről az uniós támogatások jogtalan felvétele miatt: 2019 júniusában az Európai Bizottság úgy döntött, Csehországnak vissza kell fizetnie az uniós támogatások egy részét, más kérdés, hogy végül ez gyakorlati következménnyel nem járt.

A tavaly október elején megrendezett cseh választás előtt Babis Orbán Viktor példáját követte, hiszen a kampányban – persze nem olyan mértékben, mint itthon -, az Európai Unió ostorozása került középpontba. Orbán ráadásul elkövette azt a taktikai hibát, hogy a voksolás finisében együtt kampányolt Babissal, mintha biztos lett volna az ANO elnökének újabb győzelmében. Nem így történt, az ötpárti ellenzéki koalíció alakíthatott kormányt, külügyminiszternek pedig azt a Jan Lipavskyt tették meg, aki előleg élesen bírálta a magyar kormányt demokráciaellenes intézkedései miatt.

Bár Petr Fiala új miniszterelnök mérsékeltebb volt a cseh diplomácia vezetőjénél, az Ukrajna elleni orosz agresszió után Prága legalább annyira értetlenkedve, sőt ellenszenvvel szemléli a magyar kormány Kelet és Nyugat közötti lavírozását, mint Varsó. A csehek sosem bocsátották meg 1968-at a Kremlnek, az oroszellenesség azóta folyamatosan érzékelhető volt a csehek körében, egyetlen prágai kormánynak se jutott volna eszébe, hogy nagyon szorosra vonja a gazdasági és politikai kapcsolatokat a volt megszállókkal. Prága mielőbb véget akar vetni az orosz energiafüggőségnek, kerül, amibe kerül. A cseh-magyar viszony elmérgesedését jelzi, hogy a cseh védelmi miniszter a magyar politikával szembeni tiltakozásképpen nem utazott el a V4-ek védelmi minisztereinek budapesti ülésére, ami aztán el is maradt.

A visegrádi országok közül Szlovákia a legvisszafogottabb a magyar kormány bírálatát illetően. De ez sem marad így. Az ország ugyan az egyik leginkább oroszpártinak számított a térségben, de a háború kitörése után egyértelműen a Nyugat pártjára állt, s hogy melyik államot tekinti fenyegetésnek, jelzi: azóta lecserélte orosz légvédelmi rendszerét a sokkal modernebb amerikai Patriotokra.

Fideszhez közeli vállalkozók hatalmas összegeket költöttek a szlovéniai médiába, turisztikába és egyéb vállalkozásokba. Janez Jansa miniszterelnök szívesen mutatkozott a mentorának tekintett Orbán Viktorral, de csak a háborúig. Ekkor ő is felismerte: a magyar kormányfővel mutatkozni nagyon rossz reklám az április végén esedékes szlovén parlamenti választás előtt. A helyi közvélemény egyértelműen agresszornak tartja Oroszországot, egy felmérés szerint a megkérdezettek 71 százaléka a Kremlt nevezi a legnagyobb fenyegetésnek. Tehát a Fidesz hiába kötődik gazdaságilag ezer szállal Ljubljanához, politikai szempontból már kínossá vált. Az elhidegülést jelzi, hogy néhány hete, amikor a lengyel, a cseh és a szlovén kormányfő Volodimir Zelenszkijnél járt Kijevben, Orbán nem volt közöttük.

Hasonlóan hűvös a kapcsolat a magyar és a horvát kormány között. Az itteni közvélemény még a szlovénnál is oroszellenesebb, 75 százalék tartja fenyegetésnek Moszkvát. Zágráb ráadásul megbízhatatlan partnernek tarja Budapestet azóta, hogy a magyar légvédelem nem lőtt le egy Ukrajna felől érkezett drónt, amely a horvát fővárosban zuhant le, nagy krátert hagyva maga után. Budapest tehát teljesen magára maradt a térségben. 

Borítófotó: JOHN THYS | Forrás:AFP

Forrás: Népszava
Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all