csütörtök, október 06, 2022

Az Alkotmánybíróság Schanda Balázs vezette tanácsa érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) két panaszát olyan kúriai ítéletek ellen, amelyek jóváhagyták az egyház oktatási és szociális intézményeire igényelt támogatás megtagadását. Az indok: csak bevett egyházakkal köt az állam megállapodást, a MET pedig nem az.

Az Ab 2013-ban az akkori egyházi törvény egy részét megsemmisítette, és kimondta: a Kádár-korszakban sokáig üldözött, a metodistáktól kivált MET nem veszítette el egyházi jogállását. Ennek alapján az Országgyűlésnél 2014-ben kezdeményezte az egyházként való elismerését, de az ezzel kapcsolatban benyújtott határozati javaslatot a Ház soha nem tárgyalta meg.

Az Ab előbb 2017-ben mondta ki, hogy ezzel a képviselők a maguk hozta törvényt sértik meg, majd 2018-ban ismét megállapította: Alaptörvény-ellenes mulasztást követ el az országgyűlés, amikor nem hajlandó szabályozni a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség jogállását. Ám a törvényhozók továbbra sem mozdultak. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2017-ben meg is ítélt a jogsértések miatt egy csaknem milliárdos kártérítést a MET-nek.

Bár a MET hátrányos helyzetű gyerekeket oktat és nehéz sorsú embereket gondoz, a minisztérium nem hajlandó vele például köznevelési szerződést kötni. Az állam milliárdokkal tartozik az egyháznak, de költségvetési csalással vádolja, amikor éppen a ki nem fizetett támogatások miatt nem tudja befizetni intézményeinek dolgozói után a közterheket. A mostani alkotmánybírósági végzésben minderről kevéssé esik szó. A testület felhívta a figyelmet: a korábbi Ab-határozatokat annak fényében kell nézni, hogy közben változott maga az Alaptörvény és az egyházi törvény.

A lényeg ma az, hogy a bevett egyházi státuszt az országgyűlés adhatja meg, de a MET-nek nem adta meg.

Erre hivatkozva hagyta jóvá a Kúria a támogatást megtagadó hatósági döntést, és az Ab szerint ezzel nem sértette meg az Alaptörvényt. Ugyanis önmagában az, hogy a MET „az egyébként részletesen megindokolt, jogi érvekkel alátámasztott bírósági ítélet érvelését tévesnek tartja, nem alkotmányossági kérdés”. Nem sérült a vallásszabadság sem, mert „a vallásszabadság egyéni alapjogából nem következik, hogy bármely magánszemélynek vagy közösségnek Alaptörvényre visszavezethető joga lenne arra, hogy vele az állam együttműködjön közösségi célok elérése érdekében”.

A MET által kifogásolt kúriai döntés „a vallásszabadsághoz (nevezetesen a vallás szabad gyakorlása, a vallási meggyőződés szabad hirdetése, illetve más, lelkiismereti meggyőződésre visszavezethető magatartás tanúsítása) fűződő jogát egyáltalán nem érinti, azzal nem áll közvetlen okozati összefüggésben”. Így tehát marad a patthelyzet, az Ab érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza a panaszokat. Arra nem tér ki az indoklás, hogy az országgyűlés több korábbi Ab-határozatot megszegve, a kitűzött határidőket elmulasztva nem hajlandó dönteni a MET jogállásáról.

Forrás: HVG

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all