péntek, május 20, 2022

Az Európai Bizottság szerdán bejelentette, hogy hivatalosan is elindította a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben, amit már április elején jeleztek, hogy meg fog történni. A jogállamisági mechanizmus lényege, hogy az Európai Bizottság visszatarthat a tagállamoktól uniós forrásokat, ha azok nem tartják be a jogállamisági követelményeket, amelyeket az EU-csatlakozásukkor vállaltak, illetve amelyeket az uniós alapszerződés rögzít. Innentől egy 6-9 hónapos folyamat kezdődik, és ha bebizonyosodik, hogy közvetlenül sérülnek az EU pénzügyi érdekei Magyarországon, akkor az Európai Tanáccsal együtt az uniós támogatások egy részének felfüggesztésével vagy zárolásával is büntethetik az országot.

 Hivatalos jegyzéket küldött az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa, Johannes Hahn a magyar kormánynak arról, hogy elindítják a jogállamisági mechanizmust Magyarországgal szemben. Ezt a Bizottság alelnöke, Margarítisz Szkínasz jelentette be szerda déli sajtótájékoztatóján Brüsszelben.

Korábban már megjelentek információk a sajtóban arról, hogy várhatóan szerdán hagyja jóvá a Bizottság a jogállamisági eljárás elindítását. Ez meg is történt, a levélben pedig azokat az aggályokat összegezte a brüsszeli testület, ami alapján megalapozott gyanújuk van arra, hogy Magyarország „esetlegesen nem tartja be a jogállamisági rendelet szabályait, esetlegesen nem tartja be a jogállamiságot, és esetlegesen kockázatot jelent az országban a korrupció” – ennek kezelésére pedig úgy érzik, nincs más eszközük.

Innentől egy 6-9 hónapos folyamat kezdődik. Ha bebizonyosodik, hogy egyes jogállami normák megsértése miatt közvetlenül sérülnek az EU pénzügyi érdekei Magyarországon, akkor a tagállami kormányok képviselőiből álló Európai Tanács az uniós támogatások egy részének felfüggesztésével vagy zárolásával büntetheti az országot.

Ezzel együtt a brüsszeli döntéshozók hangsúlyozzák, hogy az eljárás célja nem Magyarország szankcionálása, hanem a megelőzés és a problémák tárgyalásos rendezése. Korábban Johannes Hahn, szerdán pedig az Európai Bizottság illetékesei is megerősítették: nem terveznek pénzügyi lépéseket, korai lenne összegekről spekulálni, és a Bizottság első körben a nemzeti szabályozás EU-konform megváltoztatását várja el.

Ha pedig szankcióra kerülne sor, akkor az eljárást tartalmazó rendelet szerint a pénzmegvonás lehetősége a 2021. január elseje után Magyarországra érkezett uniós támogatásokra vonatkozik.

Tárgyalni akarnak, de ha nem állapodnak meg, továbblépnek

Egy előzetes tájékoztatón a Bizottság illetékesei arról beszéltek, nagyon fontos ez a nap a számukra, hiszen ma beszélhetnek először a jogállamisági mechanizmus végrehajtási szakaszáról. „Ez nem jelenti azt, hogy ne lett volna korábban is érvényben a rendelet, de most már láthatóvá is vált” – mondta az EB munkatársa.

A Bizottság illetékesei súlyos kérdéseket látnak Magyarország esetében többek között a mezőgazdasági támogatások, a közbeszerzések visszásságai, a pénzügyi ellenőrzés, az elszámoltatás és a korrupció terén. Ezekről az aggályokról bizonyítékokat is gyűjtöttek, és súlyosbító körülménynek nevezték a kormány fellépését a független intézményekkel szemben. „Folyamatos, hosszú ideje tartó visszaélésekről van szó, már több mint tíz éve.”

Hangsúlyozták, hogy a most induló eljárás adminisztratív, és nem büntető jellegű, és az értesítő levelüknek nincs jogi hatálya, ezzel ugyanis csak meg szeretnék nyitni a tárgyalások első körét Magyarország és az Európai Bizottság között.

A levél kiküldése után két hónapja lesz a magyar kormánynak reagálnia a Bizottság felvetéseire, és bár Brüsszelben azt remélik, hogy meg tudnak állapodni az aggályok rendezésében, de „ha nem így lesz, továbblépünk”. A kormány válasza után egy hónapja lesz reagálni a Bizottságnak, ami újabb értesítőt küld ki az érintett tagállam felé. Ha a testület a kormány második válaszával sem elégedett, akkor „a Bizottság átpasszolja a labdát a Tanácsnak, ami minősített többség mellett dönt arról, hogy elfogadják-e a Bizottság által javasolt intézkedéseket”.

1651057349 temp aeFjJk cikktorzs komplex kicsi2x

Orbán Viktor miniszterelnök, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozóján Brüsszelben 2022. március 24-én – Fotó: Fischer Zoltán / MTI

Arról viszont nem nagyon esett szó, milyen intézkedésekre számíthatna Magyarország, ha nem jutnak dűlőre az eljárás végéig: a tisztviselők hangsúlyozták, hogy nem szankciókat akarnak hozni a tagállamokkal szemben, hanem adminisztratív jelleggel lépnének fel az ügyben. Bár nem akartak arról beszélni, mekkora mértékű lehet egy esetleges pénzbüntetés Magyarországgal szemben, de elmondták, hogy ha büntetés következne, akkor az uniós költségvetésre gyakorolt hatást vennék figyelembe, és egy azzal arányos pénzbírságot irányoznának elő.

Hosszú hónapok óta húzódó ügyről van szó

A jogállamisági mechanizmus lényege, hogy az Európai Bizottság visszatarthat a tagállamoktól uniós forrásokat, ha azok nem tartják be a jogállamisági követelményeket, amelyeket az EU-csatlakozásukkor vállaltak, illetve amelyeket az uniós alapszerződés rögzít. Az erről szóló jogszabályt még 2020 decemberében fogadták el az uniós intézmények és az állam- és kormányfők, de tavaly márciusban keresetet nyújtott be ellene az Európai Unió Bíróságán a lengyel és a magyar kormány.

A per miatt a Bizottság egy éven keresztül nem indított eljárást sem Varsó, sem Budapest ellen – holott időközben Lengyelország minden eddiginél súlyosabb jogvitába keveredett az uniós intézményekkel, Magyarországon pedig uniós szinten példátlan melegellenes jogszabályokat hozott a parlament tavaly nyáron.

Tavaly decemberben az EUB jogi főtanácsnoka azt javasolta a Bíróságnak, utasítsák el a magyar–lengyel keresetet, idén februárban pedig a luxembourgi testület is az Európai Bizottság javára ítélt. A Bíróság indoklása szerint a mechanizmusról szóló rendelettel visszatartanák ugyan az uniós költségvetésből érkező forrásokat – azonban szerintük ezzel nem a jogállamiság megsértését büntetnék, hanem az uniós költségvetést védenék meg.

Az Unió tagállamainak közös identitása ráadásul a Bíróság szerint olyan közös értékek tiszteletben tartásán alapul, mint a jogállamiság és a szolidaritás – az EU-nak pedig képesnek kell lennie arra a saját hatáskörein belül, hogy megvédje ezeket az értékeket.

„Ezen értékek tiszteletben tartása nem redukálható olyan kötelezettséggé, amelyet a tagjelölt országnak az Unióhoz való csatlakozása érdekében kell teljesítenie, és amely alól a csatlakozását követően mentesülhet”

– hangsúlyozta a Bíróság.

Hivatalosan csak a választás után léptek

Bár a per lezárulta után az európai parlamenti képviselők ismét a mechanizmus azonnali elindítását követelték, a Bizottság még ekkor is időt kért a jogszabály gyakorlati alkalmazásának egyértelműsítésére vonatkozó iránymutatások elfogadására. Ez végül március másodikán született meg, amivel elgördült az utolsó akadály is a szabály alkalmazása elől.

Azonban az Európai Bizottság felől többször is utaltak arra, hogy az áprilisi országgyűlési választások előtt nem fognak döntést hozni a mechanizmus ügyében. Az április 3-i választás után a Bizottság költségvetési biztosa, Johannes Hahn egy másnapi lapinterjúban beszélt arról, hogy el fogják indítani a mechanizmust Magyarországgal szemben, ezt pedig egy nappal később Ursula von der Leyen EB-elnök az Európai Parlament előtt hivatalosan is megerősítette.

1651039825 temp jAioPh cikktorzs komplex kicsi2x

Johannes Hahn – Fotó: Brigitte HASE / Európai Parlament

Az első informális lépéseket a mechanizmus beindítása felé egyébként már tavaly novemberben megtette a Bizottság, amikor levelet küldtek a magyar és a lengyel kormánynak. Ebben az uniós testület Budapestnek a korrupcióval kapcsolatban tett fel kérdéseket, míg Varsót a bírói függetlenségről és az uniós jog tiszteletben tartásáról faggatta.

Von der Leyen április eleji bejelentésekor is arról beszélt, hogy a Bizottság komolyan aggódik amiatt, hogy Magyarországon sérülnek az Európai Unió pénzügyi érdekei, miután felelősségre vonás nélkül maradtak konkrét korrupciós aggályok. Ezzel ellentétben Lengyelországban viszont az igazságszolgáltatás rendszerén belül fedeztek fel problémákat – ami nem érinti az uniós költségvetést, így egyelőre Varsóval szemben nem indítanak eljárást.

A Bizottság elnökének bejelentése után a magyar kormány úgy reagált a mechanizmus elindítására, mintha ez az országgyűlési választás és a népszavazás eredményére adott „bosszú” lenne a brüsszeli testület részéről.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az Európai Bizottság hibázik, amikor „ugyanazt a nótát fújja, mint a magyar baloldal”, és arra kérte a testületet, „ne büntesse meg a magyar választókat” azért, mert a választáson és a melegellenes törvény ügyében a Bizottságnak „nem tetsző véleményt” fogalmaztak meg. Varga Judit igazságügyi miniszter szóról szóra ugyanerről beszélt, hozzátéve azt, hogy a magyar kormány várja a konkrétumokat tartalmazó hivatalos értesítést – ha pedig lesz ilyen, arra válaszolni fognak.

Most lett is ilyen hivatalos értesítés, a magyar kormánynak pedig két hónapja lesz arra, hogy válaszoljon a Bizottság kérdéseire.

Borító: Paolo Gentiloni, a gazdaságpolitikáért felelős uniós biztos, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Thierry Breton, a belső piacért felelős uniós biztos az Európai Bizottság heti ülése előtt 2022. április 27-én – Fotó: Kenzo Tribouillard / EPA / AFP / MTI

Forrás: Telex

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all