szombat, július 02, 2022

A koronavírusra hivatkozva bevezetett rendeleti kormányzás csaknem két éve alatt a szokásosnál majdnem háromszor több, 1535 rendeletet adott ki a kabinet. Ezeknek azonban mindössze harmada kötődött a járványhoz – derült ki lapunk összesítéséből. A hatékonyabb, gyorsabb járványügyi védekezésre hivatkozva rendelte el előbb 2020 márciusában, majd másodjára ugyanabban az évben novemberben a kormány a veszélyhelyzetet, mely lehetővé tette számára, hogy a parlament és az országgyűlési bizottságok nélkül, a szakmai szervezetek és az érdekképviseletek mellőzésével rendeleti úton kormányozzon. A kabinet azonban nem feltétlenül a koronavírus elleni küzdelemre használta a különleges lehetőséget: lapunk tételesen átnézte a veszélyhelyzet alatt született kormányrendeleteket, s kiderült, hogy alig több, mint harmaduk köthető csak a járványhoz.

Ráadásul, miután a jelenlegi Covid-helyzet már nem indokolja, a hatalom új indokot keresett, hogy fenntarthassa a számára kényelmes állapotot. Alighogy megalakult az új kormány, az Országgyűlés kormánypárti többsége május 24-én megszavazta az alaptörvény tizedik módosítását, mely felhatalmazza a kabinetet, hogy a szomszédos országokban dúló fegyveres konfliktus esetén is veszélyhelyzetet hirdessen. Miután Novák Katalin államfő fideszes elődjeihez hasonlóan nem akart a kormányzás gátja lenni, s azonnal aláírta a módosítást, Orbán Viktor kormányfő az orosz-ukrán háborúra hivatkozva még aznap délután – közösségi oldalán – bejelentette a háborús veszélyhelyzetet. Ezzel egy hétig dupla veszélyhelyzetben élt az ország, ugyanis a koronavírus miatti még május 31-ig érvényben volt. Utóbbi aztán a hónap végével megszűnt, ám a háborús veszélyhelyzet maradt, megadva továbbra is a lehetőséget a kormány számára, hogy folytassa a rendeleti kormányzást.

A járványügyi veszélyhelyzet első elrendelése, vagyis 2020 márciusa óta eltelt két és egynegyed évben, vagyis 27 hónapból 22 és félben működött a rendeleti kormányzás – 2020 júniusának közepétől november első napjaiig visszaállt a normál parlamentáris állapot –, s a kormány ki is használta a lehetőséget, hogy a parlament kiiktatásával hozhat megannyi döntést: összesen 1535 kormányrendelet fogadott el a kabinet. Az első veszélyhelyzet bő három hónapja alatt 254-et, a másodikban pedig 1281-et. Éves szinten 2020 öt hónapjára 507, 2021-re 832, az idei évben május végéig, vagyis a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzet megszűnéséig 196-ot. Csak viszonyításképpen: a Covid-19 előtti években 2019-ben 371, míg 2018-ban 323 kormányrendelet született, vagyis alig harmada, mint az egyetlen teljes veszélyhelyzettel súlyosbított esztendőben.

A legaktívabbnak rendre az adott év utolsó hónapjában – s azon belül is az utolsó napokban – bizonyult a kormány, 2020 decemberében 198, egy esztendővel később 170 rendeletet hozott, a legönmegtartóztatóbb hónapja pedig az idei május volt 18 kormányrendelettel, átlagosan pedig valamivel több, mint 68 született havonta, ami a korábbi évek átlagának nagyjából két és félszerese. Ami persze a koronavírus miatt akár indokolt is lehetett volna, ám a több, mint másfélezer rendeletet átböngészve kiderült, csak bő harmaduk, 560 – 36,4 százalékuk – kapcsolódott a járványhoz, beleértve ebbe nemcsak az egészségügyi, de a különféle rendvédelmi, oktatási és gazdasági ügyekben meghozott rendeleteket is.

Az első veszélyhelyzet idején még jóval magasabb volt az arány, a 254 kormányrendeletből 162 volt kapcsolatba hozható a koronavírussal, ami 63,7 százalék, áprilisban konkrétan a háromnegyedük. A második veszélyhelyzetet viszont a kormány már sokkal inkább arra használta, hogy kizárva a parlamenti bizottságokat, az Országgyűlést és a szakmai, valamint érdekképviseleti szervezeteket hozzon meg számos, a vírushoz egyáltalán nem kapcsolódó, sok esetben vitára alkalmat adó, kényes döntést. A második veszélyhelyzet kihirdetését követő második hónapban, 2020 decemberében például a kevés híján 200 kormányrendeletnek csak minimálisan több, mint negyede érintette valamilyen formában a koronavírust, az idén áprilisban pedig csak minden nyolcadik, tavaly augusztusban pedig csak minden hetedik rendelet volt köthető a járványhoz, s – mint az táblázatunkból kiderül – csak három olyan hónap akadt, melyeknél 50 százalék fölé emelkedett az arány.

1351030

A gazdaság szempontjából rengetegszer élt a kabinet egyes projektek nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítésével, noha ezt a buzgalmat semmi sem indokolta azon kívül, hogy így ki lehetett vonni őket a hatályos országos és helyi törvények és rendeletek alól. Legalábbis nehéz a koronavírussal kapcsolatos intézkedések közé sorolni a Dunamelléki Református Egyházkerület székházának és konferenciaközpontjának felújítását a járvány első hónapjában, 2020 márciusában, ahogyan ugyanekkor a Modern Városok Program több elemének nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá minősítését is.

Szintén az első veszélyhelyzet alatt hozta létre a kormány a gödi különleges gazdasági övezetet – elvéve ezzel a projekt megvalósulásának nyomon követhetőségét, valamint az iparűzési adót a településtől –, kiemelt beruházássá vált a Hell szikszói fejlesztése, a majdani új Közlekedési Múzeum, a Műcsarnok és az Építészeti Múzeum projektje, az Állatorvosi Egyetem fejlesztése, a debreceni Latinovits Színház beruházása, s megannyi stadion- és sportcsarnoképítési projekt. Ugyanebben az időszakban módosították a kormányhivatalok hatásköreit, a harmadik országbeliek beutazásának és tartózkodásának feltételeit, az uniós pénzek felhasználhatóságát, a gyermekvállalási és otthonteremtési támogatásokat, a babaváró programot, s nem sok köze volt a Covid-19-hez az augusztus 20-i ünnepség szervezőjének kijelöléséhez sem.

1351040

Fotó: Erdős Dénes Forrás: Népszava

A második veszélyhelyzet alatt – 2020 november elején rendelték el – kiemelt beruházásokká nyilvánították többek között a sportinfrastruktúra-fejlesztéseket, a kaszinókoncessziókat, a Paksi Intergált Központ létrehozását, a Budapest Bank, az MKB Bank és az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank részvényeinek a Magyar Bankholding általi megvásárlását – vagyis a Mészáros Lőrinchez köthető gigabank létrejöttét –, a mosonmagyaróvári különleges gazdasági övezet megalakítását, a Kelenföld és Ferencváros közötti vasútfelújítást, a debreceni velodromot, a kínai hitelből épülő Budapest-Kelebia vasútvonalat, a Citadella fejlesztését, a Pázmány egyetem új, budapesti campuszát, a Dél-budai Centrumkórházat, az ellenzéki Dunaújvárostól milliárdokat elvonó rácalmási ipari terület létrehozását, a debreceni BMW-gyárat, a Diginek a NER-oligarcha Jászai Gellérthez köthető 4IG-féle felvásárlását, az Antenna Hungária feletti befolyás megszerzését, a férfi kézilabda Európa-bajnokságot, vagy éppen a Liget Budapest Program elemeit.

Szintén kormányrendeletben hozták létre az Országos Kórházi Főigazgatóságot, döntöttek a kulturális örökségvédelmi szabályok megváltoztatásáról, az otthonfelújítási programról, a börtönzsúfoltság miatti kárpótlásokkal kapcsolatos „visszaélésekről”, a Magyar Művészeti Akadémia életjáradékiról, szigorították az örökbefogadás feltételeit, módosították a vallásszabadságról és az egyházak jogállásáról szóló törvényt, ahogyan a Norvég Alap támogatásainak elbírálásáról szóló jogszabályt is, döntöttek az egészségügyi szolgálati jogviszonyról, az Orbán-család hatvanpusztai birtokáról szóló felvételek után kormányrendelet szigorított a drónhasználaton, s szintén szigorodott a civil szervezetek adománygyűjtése is, de ilyen formán döntöttek, hogy februárban a választások előtt kétheti helyett teljes legyen a 13. havi nyugdíj.

Persze a veszélyhelyzettel kapcsolatos döntések között is akadtak, melyek csak elnevezésükben köthetők a járványhoz: 

például a pedagógussztrájk korlátozását még a legelvakultabb kormányfanatikusok is csak nehezen kapcsolhatják a koronavírushoz.

Borító: Orbán és szerb kollégája. Kiemelt projekt a Szeged–Szabadka vasútvonal is | Fotó: Fischer Zoltán | Forrás: MTI/MTVA

Forrás: Népszava

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all