Az egészségügyi államtitkár a Mandinernek adott interjújában kezdte el megszellőztetni, min agyalnak a Belügyminisztériumban.

Most vagy soha hangulat van az egészségügyben, mondta Takács Péter a Mandinernek adott interjújában. Ezt arra értette, hogy szerinte most minden összeállt ahhoz, hogy meghozzanak a szakma és a társadalom igényeivel találkozó döntéseket, és erre még politikai akarat is van. "Elmentünk a gólvonalig, ott pattog a labda, be kell lőni" – sommázta.

Az államtitkár szerint egyértelmű, hogy az alapellátáshoz hozzá kell nyúlni, ennek a leggyengébb pontja az alapellátási ügyelet. Ez évi 13 milliárd forintjába kerül a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek, és még nagyjából ugyanennyit tesznek hozzá az önkormányzatok, mégis széttöredezett a rendszer, és csak az ország 60-70 százalékának ellátására elég. Szerinte a maradékon "a piacot uraló, az önkormányzatoktól pénzeket kizsaroló cégek osztoztak, és értékelhetetlen minőségű szolgáltatást nyújtottak".

Takács úgy látja, a tavaly Hajdú-Bihar megyében indított pilot projekt tapasztalatai nagyon jók. Ott az Országos Mentőszolgálat járásonként megszervezte az alapellátási ügyeletet, és betelefonáláskor az OMSZ munkatársa dönti el, az ellátás melyik szintjére irányítsa a pácienst. Ilyen szervezéssel szerinte kiküszöbölhető, hogy a sürgősségin tolongjanak az emberek, hét órát is várva sorukra.

Az államtitkár közölte, az alapellátási feladatokat minden járásban a mentőszolgálat látja majd el. Korábban számos visszaélés történt, nemritkán a szolgáltatók napi hetven beteg ellátását is lejelentették, pedig a valóságban csupán a tizede valósult meg.

Azt mondta, járásonként lesz egy ügyeletes orvos, akit mentőtisztek és ápolók segítenek, akik telemedicina-eszközökkel mennek ki a betegekhez. A gyógyszertárak mintájára valódi koncessziós joggá alakítják át a praxisjogot, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet adja majd ki a jogosultságokat, a háziorvosoknál pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság teszi majd ezt. Takács azt ígéri, nem lesz államosítás, de nagyobb lesz az állami szerepvállalás az alapellátásban. Nyáron felmérik a megyékben, hogy hol tudják elhelyezni az ügyeleteket.

Arról beszélt, három fő céljuk van. Az első, hogy prevencióval növeljék a lakosság egészségben eltöltött éveinek számát. A hatékony népegészségügyi intézkedéseket egészségfejlesztési irodák bevonásával akarják végigvinni. A második fő cél, hogy megerősítsék az otthonhoz közeli ellátást.

"Ennek érdekében járási egészségközponttá fejlesztjük a városi kis kórházakat és szakrendelőket, valamint ide költöztetjük az alapellátási ügyeletet és az egészségfejlesztési irodát, valamint a járások 30-50 háziorvosának a vezetőit."

Összefoglalva elmondta, az egészségfejlesztési irodák és a védőnők végzik a prevenciót, a háziorvosok az alapellátást, az alapellátási ügyeletet pedig a mentőszolgálat szervezi.

Az államtitkár beszélt a béremelésről is. Azt mondta, a teljesítményhez és a munkaterheléshez kötné a béremelés harmadik lépcsőjét. "Más a munkaterhelés egy sürgősségi osztályon, mint egy kerületi diabetológiai szakrendelésen. Ezt meg kell jeleníteni, és nemcsak az orvosok, de a szakdolgozók bérében is."

Arról is beszélt, szeretné, ha a jövő évi orvosi bérfejlesztéskor az igazán jól képzett, időnként orvosi kompetenciákra is képes, magas színvonalú szaktudást birtokló szakápolók, mentőtisztek, dietetikusok, gyógytornászok, kiterjesztett hatáskörű ápolók már a kompetenciájuknak megfelelő bért kapnának. A mozgástérről most tárgyalnak a Pénzügyminisztériummal.

Forrás: HVG