vasárnap, szeptember 25, 2022

Az egészségügyi államtitkár a Mandinernek adott interjújában kezdte el megszellőztetni, min agyalnak a Belügyminisztériumban.

Most vagy soha hangulat van az egészségügyben, mondta Takács Péter a Mandinernek adott interjújában. Ezt arra értette, hogy szerinte most minden összeállt ahhoz, hogy meghozzanak a szakma és a társadalom igényeivel találkozó döntéseket, és erre még politikai akarat is van. "Elmentünk a gólvonalig, ott pattog a labda, be kell lőni" – sommázta.

Az államtitkár szerint egyértelmű, hogy az alapellátáshoz hozzá kell nyúlni, ennek a leggyengébb pontja az alapellátási ügyelet. Ez évi 13 milliárd forintjába kerül a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek, és még nagyjából ugyanennyit tesznek hozzá az önkormányzatok, mégis széttöredezett a rendszer, és csak az ország 60-70 százalékának ellátására elég. Szerinte a maradékon "a piacot uraló, az önkormányzatoktól pénzeket kizsaroló cégek osztoztak, és értékelhetetlen minőségű szolgáltatást nyújtottak".

Takács úgy látja, a tavaly Hajdú-Bihar megyében indított pilot projekt tapasztalatai nagyon jók. Ott az Országos Mentőszolgálat járásonként megszervezte az alapellátási ügyeletet, és betelefonáláskor az OMSZ munkatársa dönti el, az ellátás melyik szintjére irányítsa a pácienst. Ilyen szervezéssel szerinte kiküszöbölhető, hogy a sürgősségin tolongjanak az emberek, hét órát is várva sorukra.

Az államtitkár közölte, az alapellátási feladatokat minden járásban a mentőszolgálat látja majd el. Korábban számos visszaélés történt, nemritkán a szolgáltatók napi hetven beteg ellátását is lejelentették, pedig a valóságban csupán a tizede valósult meg.

Azt mondta, járásonként lesz egy ügyeletes orvos, akit mentőtisztek és ápolók segítenek, akik telemedicina-eszközökkel mennek ki a betegekhez. A gyógyszertárak mintájára valódi koncessziós joggá alakítják át a praxisjogot, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet adja majd ki a jogosultságokat, a háziorvosoknál pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság teszi majd ezt. Takács azt ígéri, nem lesz államosítás, de nagyobb lesz az állami szerepvállalás az alapellátásban. Nyáron felmérik a megyékben, hogy hol tudják elhelyezni az ügyeleteket.

Arról beszélt, három fő céljuk van. Az első, hogy prevencióval növeljék a lakosság egészségben eltöltött éveinek számát. A hatékony népegészségügyi intézkedéseket egészségfejlesztési irodák bevonásával akarják végigvinni. A második fő cél, hogy megerősítsék az otthonhoz közeli ellátást.

"Ennek érdekében járási egészségközponttá fejlesztjük a városi kis kórházakat és szakrendelőket, valamint ide költöztetjük az alapellátási ügyeletet és az egészségfejlesztési irodát, valamint a járások 30-50 háziorvosának a vezetőit."

Összefoglalva elmondta, az egészségfejlesztési irodák és a védőnők végzik a prevenciót, a háziorvosok az alapellátást, az alapellátási ügyeletet pedig a mentőszolgálat szervezi.

 A harmadik fő cél, hogy felkészüljenek a további járványokra. A járvány alatt új modellre álltak át, a kórházak a megyei irányító kórház koordinálásával osztották meg a feladatokat egymás közt. A rendszer jól működött Takács szerint, az első és második hullámhoz képest több halasztható műtétet tudtak végezni. Egyben közölte, legkésőbb jövő év elején életbe lépnek az előbb felsorolt változások.

Az államtitkár beszélt a béremelésről is. Azt mondta, a teljesítményhez és a munkaterheléshez kötné a béremelés harmadik lépcsőjét. "Más a munkaterhelés egy sürgősségi osztályon, mint egy kerületi diabetológiai szakrendelésen. Ezt meg kell jeleníteni, és nemcsak az orvosok, de a szakdolgozók bérében is."

Arról is beszélt, szeretné, ha a jövő évi orvosi bérfejlesztéskor az igazán jól képzett, időnként orvosi kompetenciákra is képes, magas színvonalú szaktudást birtokló szakápolók, mentőtisztek, dietetikusok, gyógytornászok, kiterjesztett hatáskörű ápolók már a kompetenciájuknak megfelelő bért kapnának. A mozgástérről most tárgyalnak a Pénzügyminisztériummal.

Forrás: HVG

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all