Simon Zoltán: Szerény javaslat

Tisztelt Tekintetes/Méltóságos kormánypárti képviselő Hölgyek és Urak!

1306424
Nagy örömmel értesültem az Alaptörvény készülő tizenegyedik módosításáról, amelyet a nagyméltóságú Kocsis Máté frakcióvezető úr kezdeményezett, s amely – amellett, hogy a megye elnevezést az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományainak megfelelően a vármegye kifejezéssel váltaná fel – az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását az eddigi októberi időpont helyett „április, május, június vagy július” hónapban tartaná meg, az európai parlamenti (EP) képviselők választásával egyidejűleg. Így a következő, 2024. évi önkormányzati választásokat már tavasszal vagy kora nyáron rendeznék meg az EP-voksolással egy napon, de a hivatalban lévő képviselő-testületek és a polgármesterek megbízatása egészen 2024. október 1-ig tartana. Az idei országgyűlési választások és az országos népszavazás egy napon való megrendezése igazolta, hogy a különböző választási eljárások egy időpontban való lebonyolítása jelentős – több mint 10 milliárdos – költségmegtakarítást eredményez. Nem is beszélve az egyéb, politikai hasznoktól (a kormány kezdeményezte országos népszavazás érvénytelen, s így eredménytelen lett).

Ez az Alaptörvény-módosítás inspirálta szerény javaslatomat, amelyet az alábbiakban közkinccsé teszek. Elgondolásom szerint a 2024. évi önkormányzati és EP-választásokkal egyidejűleg meg kellene rendezni a soron következő, 2026. évi országgyűlési választásokat is – természetesen azzal a megszorítással, hogy a jelenlegi, 2022-ben megválasztott parlamenti képviselők mandátuma még két évig, 2026 tavaszáig tartana. Ráadásul néhány, a kormány által sürgetően fontos kérdésben – csak példaképpen: kilépés az Európai Unióból, az abortusz betiltása, a halálbüntetés újbóli bevezetése – országos népszavazást is ki lehetne írni a 2024. évi önkormányzati, EP- és országgyűlési választásokkal azonos időpontra. (Sőt, továbbmegyek, akár olyan kérdésekben is ki lehetne írni az országos referendumot, amelyeket a kormány majd csak 2026-ban tart fontosnak.) Ehhez mindössze egy néhány mondatos újabb Alaptörvény-módosításra lenne szükség, miközben a javaslat újabb tízmilliárdos megtakarítással járna.

A büdzsének hajtott haszon mellett javaslatomnak egyéb pozitív hatásai is lennének. Ha már 2024-ben szavazhatnánk a 2026-ban megalakuló Országgyűlés összetételéről, akkor olyanok is részt vehetnének a parlamenti képviselők megválasztásában, akik 2024 és 2026 között egyébként – sajnálatos módon – elhaláloznának. Ha ezzel párhuzamosan 2024-ben már azok is választhatnának, aki csak 2026 tavaszán töltik be a 18. életévüket, lényegesen növekedne a választási részvétel, s ezáltal a demokráciába vetett bizalom. Javaslatom egyetlen hátulütője, de már dolgozom a kiküszöbölésén, hogy nem csak a választók, de megválasztott képviselők is elhalálozhatnak 2024 és 2026 között.

Megfontolandó továbbá, hogy 2024-ben ne csak 2026-os, hanem a 2030-as, esetleg a 2034-es Országgyűlés összetételéről is döntsünk. 

Forrás: Simon Zoltán / Népszava