csütörtök, augusztus 11, 2022

Nincs szükség áramimportra a lakossági ellátáshoz, és nincs ok arra, hogy az azonnali tőzsdei árakhoz igazítsák a lakossági tarifákat, így hatszorosára tolják fel a villanyszámla összegét. Ha így lesz, azon az állami MVM Csoport mellett Mészáros Lőrinc érdekeltsége nyer majd, a költségvetésbe pedig azért dől majd a pénz, mert az emelkedő tételekre is ráhúzzák a 27 százalékos áfát.

Köszönőviszonyban sincsenek a tőzsdei árak a múlt heti Kormányinfón elhangzott piaci árral, és az energiaellátás részleteit vesézve se látszik az ok a belengetett hatszoros áram-, illetve nyolcszoros gázáremelésre.

A kormányzati tájékoztatón elhangzottak alapján azt számoltuk ki, hogy a rezsicsökkentés megnyirbálása 6,5-szeres drágulást jelentene az átlag feletti áramfogyasztók számára augusztustól, a jelenlegi (rezsicsökkentett) 37 forintos kilowattóránkénti ár helyett az átlag feletti fogyasztásra 242 forint jött ki. Senki sem vállalkozik arra, hogy levezesse, hogyan jött ki ez a piaci ár, hiszen nem tudható, hogy az MVM milyen mixszel dolgozik, azaz a hazai termelés mellé mennyi áramot vásárol, mikor és milyen áron. Annyi viszont látható külső szemlélőként, hogy hogyan alakulnak a tőzsdei árak, és hogy néz ki a belső termelés.

A bejelentés időpontjában az azonnali piacon kicsivel 365 euró fölött volt a tőzsdei jegyzés megawattóránként, ebből 140-150 forintos áramár jönne ki, de a tőzsdei árakat folyamatosan figyelő olvasónk azt mondta, elég nagy amplitúdóval ingadozik az ár, az idén eddig jellemzően 120 forint körül volt. Máskülönben nem az azonnali piacot kell nézni, mert az a legdrágább, a spotpiacról csak a csúcsigényt vásárolják, amelyik cég látja előre a biztos felhasználást, az jó előre leköti a szükséges mennyiségeket. A magyar áramellátásról gondoskodó MVM is nagyobb részt így szerez be, tehát még tavaly, jóval olcsóbban (150-200 euróért) köthette le az idei évre szükséges mennyiség jó részét.

Durván úgy számolnak a piacon, hogy a lakossági fogyasztás az összes magyarországi áramfelhasználás harmada, a Paksi Atomerőmű 2000 megawattóra energiát állít elő, és a Mátrai Erőművel együtt kiadja azt a 3000 megawattórát, ami a lakossági fogyasztásra elegendő. Paks állítja elő a magyarországi energiafelhasználás közel 40 százalékát, és a legolcsóbban termeli az áramot, kilowattóránként 13 forint körüli áron, ehhez még 10 százalékot tesznek hozzá a hazai hőerőművek, összességében így

a belföldi előállítás költsége 16 forintra tehető. Innen nézve nincs szükség importra a lakossági ellátáshoz, és ok sem arra, hogy az azonnali tőzsdei árakhoz igazítsák a lakossági tarifákat, illetve a hatszorosára tolják fel a számla összegét.

Frissítünk!

Csütörtök délelőtt megjelentek a rezsicsökkentés felszámolásának részletei. E szerint a kormány is arra jutott, hogy az áramárnál indokolatlan a korábban belengetett hatszoros áremelés, és az átlagfogyasztás felett a duplájára növeli az árakat. A gáz viszont a hétszeresére drágul.

central 0441944824 1024x683

IVÁNDI-SZABÓ BALÁZS / 24.HU

Aki bogarászni kezdi a számláját, azt látja, hogy a fogyasztási díjként felszámolt ár – például az MVM Démász Kft. számláján az A1 tarifával – áfával együtt kilowattóránként 37,5 forint, amiből maga az áram nettó 6,13 forint, és ennek majdnem négyszerese, 23,4 forint a rendszerhasználati díj. (Ezen felül van havi 153 forintos alapdíj is.)

A rendszerhasználati díj hatósági áras, mely tartalmazza a villamos energia szállításához, a hálózat üzemeltetéséhez, valamint a villamos energia méréséhez kapcsolódó árelemeket. A rendszerhasználati díjat éppen júliustól emelték jelentősen, erről bővebben a Telex cikkezett.

Ha csak az áram árát emelnék hatszorosára, akkor 80 forint lenne a piaci ár, a 242 forintos tarifa úgy jöhet ki, hogy a rendszerhasználati díjat is megtöbbszörözik.

Ez esetben a rendszerhasználati díjat szedők jól járnak a rezsicsökkentés csökkentésével: az állami MVM Csoport mellett Mészáros Lőrinc érdekeltsége is, az egykori Titász megszerzésével ugyanis a felcsúti multimilliárdos csoportja biztosítja Északkelet-Magyarországon az áramhálózati infrastruktúra üzemeltetését.

A költségvetésbe is dőlni fog a pénz, hiszen az emelkedő tételekre ráhúzzák a 27 százalékos áfát. Ez azt jelenti, hogy a piaci ár bevezetése után az áramszámlára befizetett minden 100 forintból 21 forgalmi adóként a központi büdzsét gyarapítja, az állam minden kilowattóra áramon 50,82 forintot kaszálna.

Mindezt úgy, hogy a lakosság áramellátását hazai termelésből meg lehet oldani, és ez lényegesen olcsóbb, mint amit a tőzsdei árak mutatnak. De a kormány mintha nem a lakossági terhek enyhítésére törekedne, hiszen

  • a piaci ár bevezetése előtt közvetlenül megemelte a rendszerhasználati díjat,
  • majd most a kormányzati tájékoztatón elhangzottak alapján az áramárhoz hasonlóan megsokszorozza azt (hogy így lesz-e, az ma kiderülhet a vonatkozó rendeletből),
  • a megtöbbszörözött áramárra és a rendszerhasználati díjra pedig még ráteszi a 27 százalékos áfát.

A földgáz esetében más a helyzet, hiszen nem jelentős a hazai kitermelés (1,5 milliárd köbméter, amit a kormány most 2 milliárdra növelne), 85 százalékban importból kell beszerezni azt, miközben a tőzsdei árak elszálltak. A cikk írásakor 160 euró/megawattóra felett lehetett üzletelni az irányadónak tekintett holland gáztőzsdén, a TTF-en. (Békeidőben, normál körülmények között 30-40 dolláros gázárhoz szokott a piac.)

Az említett Kormányinfón elhangzottak alapján a gáznál köbméterenként durván 110 forintos átlagos és 913 forintos piaci árral számoltak, ami 8,3-szoros drágulást okozna az átlag felett fogyasztóknál. Piaci szereplők ezt az emelést is sokallják, legalábbis a tőzsdei ár alapján 140 forint köbméterenkénti árat kalkulálnak. Ráadásul a lakossági fogyasztásnak megfelelő mennyiség (4,5 milliárd köbméter) a Gazprommal kötött hosszú távú szerződés alapján érkezik, és arról volt szó Orbán Viktor januári, moszkvai látogatása idején, hogy Magyarország ötödáron kapja az orosz gázt. Ha ez így volna, akkor nem lenne szükség a rezsicsökkentés feladására, de a 444.hu cikkében levezette, miért lehetett fals az olcsó gázról szóló bejelentés, illetve a „ha van orosz gáz, akkor van rezsicsökkentés” mondás.

A cikk szerint lényegében annyiért vásárolja az MVM a gázt a Gazpromtól, mintha a holland gáztőzsdén venné. A rezsicsökkentett gázár 27,9 euró/MWh, amikor tavaly ősszel az MVM és a Gazprom aláírta a szerződést, akkor a TTF-ár 67 euró volt, vagyis már akkor több mint kétszerese a rezsicsökkentettnek.

d mti20220201002 masolat 1024x682

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalása Moszkvában 2022. február 1-jén. KREML/MTI

A lényeg, hogy „nincs elég pénze már a kormánynak, hogy finanszírozza a rezsicsökkentést, hiszen már eddig is 1000 milliárdba került az, hogy finanszírozza a piaci ár és a rezsicsökkentett ár különbségét” – mondta az ATV-nek Holoda Attila energetikai szakértő, az Orbán-kormány egykori helyettes államtitkára.

A lapunk által megkérdezett piaci szereplők is egyetértenek abban, hogy elfogyott a pénz. Úgy vélik, nem vásárolt elegendő gázt a magyar állam év közben, kitárolták a tartalékokat, eladták, de a drága gázból azután csínján vásároltak.

Most már nincs választás, akármennyibe kerül a gáz, venni kell, és előre fizetni.

Megpendítették azt is, hogy az áramárak piacosításánál a hatszoros árazásra magyarázat lehet a földgázbeszerzések keresztfinanszírozása. A rezsiszámításokat illetően részletekkel továbbra sem szolgált a kormány, ezeket csütörtökre ígérik. Mindenesetre a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adataiból szerény gázkészletek látszanak, a gáztárolókban június közepén durván fele annyi gáz volt, mint az előző években szokásos mennyiség.

A miniszterelnök említett moszkvai útján 1 milliárd köbméter további gázbeszerzésről beszélt, és arról, hogy „véglegesen biztonságba helyeztük Magyarország energiaellátását”, ehhez képest az energetikai veszélyhelyzeti intézkedések között szerepel 700 millió köbméter pótlólagos gáz beszerzése.

Megkérdeztük Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, mennyi orosz gáz érkezett be eddig a hosszú távra leszerződött mennyiségből, illetve mi az oka a gáztárolók szokásosnál alacsonyabb töltöttségének, de cikkünk megírásáig nem válaszolt. Menczer Tamás, a tárca államtitkára az M1-nek ugyanakkor azt mondta, folyamatos a tározók feltöltése, az ország gázellátása, ahogy eddig is, biztosított, a tárolók töltöttsége kapacitásukhoz mérten 44-45 százakon áll, az ország éves fogyasztásához képest ez meghaladja a 26 százalékos arányt.

Borítófotó: MOHOS MÁRTON / 24.HU

Forrás: 24.hu

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all