szombat, február 04, 2023

A személyszállítási törvény új passzusait a Törvényalkotási Bizottság a 2023-as költségvetési törvényhez utolsó percben benyújtott csaknem százoldalas kormánypárti módosító javaslatcsomagjában rejtették el – szúrta ki a Népszava.

Ha a település önkormányzata minden erre irányuló intézkedés ellenére sem képes biztosítani a helyi közösségi közlekedési közszolgáltatás fenntartását és ez a lakosság, illetve az ott működő termelő, közüzemi és egyéb közcélú szervezetek számára jelentős érdeksérelmet jelent, akkor „végső menedékes helyi személyszállító közszolgáltatót” jelöl ki az érintett miniszter. Ebben az esetben az önkormányzatnak még 60 napig kell működtetnie a közlekedési cégét, utána az állami szolgáltató látja el a feladatot. A személyszállítási törvény fentieket is tartalmazó új passzusait a Törvényalkotási Bizottság a 2023-as költségvetési törvényhez utolsó percben benyújtott csaknem százoldalas kormánypárti módosító javaslatcsomagjában rejtették el.

Az azóta már a törvénnyel együtt elfogadott indítvány szerint a helyi közösségi közlekedés fenntartása ellehetetlenül, ha a helyi önkormányzat a közszolgáltatás finanszírozásához szükséges forrásokat nem tudja előteremteni az önkormányzati alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül. A település akkor is kérheti a végső menedékes szolgáltató kijelölését, ha a saját közszolgáltató cége gazdálkodási, vagy működési okok miatt nem tudja folytatni a munkát, a tevékenység ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre, vagy más „ helyi közszolgáltatást nyújtó érdekkörében felmerülő objektív, elháríthatatlan, a tevékenység fenntartását akadályozó ok” merül fel. Ebbe szinte minden belefér.

A közlekedésért felelős miniszternek az önkormányzat bejelentése után 30 napon belül meg kell vizsgálnia az ellehetetlenülés körülményeit és a helyi személyszállítás fenntartásának indokoltáságát. Ha úgy találja, hogy az önkormányzatnak tényleg nincs pénze vagy cége a feladatra, de továbbra is szükség van közösségi közlekedésre a településen, akkor kijelöli a végső menedékes szolgáltatót. Ez az átmeneti megoldás legfeljebb két évig tarthat. A kijelölés részletes eljárásrendjét a közlekedésért felelős miniszter – jelenleg Palkovics László – dolgozza majd ki. A végső menedékes szolgáltató minden bizonnyal a most létrejövő országos közlekedésszervező lesz. Erre a feladatra a szükséges forrásokkal együtt létrehoznak egy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaságot vagy költségvetési szervet.

Az új cégbe első körben beolvad a menetrend szerinti személyszállítással, közlekedés stratégiai tervezéssel, forgalmi modellezéssel, elektronikus jegyrendszerre és utastájékoztatással foglalkozó KTI Kft. teljes vagyonával és valamennyi eszközével. 

Ezt követően az országos közlekedésszervező afféle kisgömböcként magába olvasztja valamennyi közvetlen és közvetett állami tulajdonú személyszállítási közszolgáltató társaság feladatellátáshoz szükséges vagyonelemeit. Végső menedékes cégként való kijelölésekor pedig nyilvánvalóan hozzátartozik majd a feladatellátáshoz a helyi önkormányzati tulajdonú közlekedési cég vagyonelemeinek átvétele is. Így a fővárosi közösségi közlekedést anélkül államosíthatja az Orbán-kormány, hogy a BKV-t átvenné. Pontosabban átveszi a járműveket és az infrastruktúrát, ahogy ez történt Tarlós regnálása idején a HÉV üzemmel.

Csak éppen akkor még kapott némi pénzt cserébe a főváros, végső menedékesként viszont ezt térítésmentesen kellene átadnia.

Az országos közlekedésszervező alapvetően az országos, elővárosi és a regionális személyszállítási közszolgáltatásokat koordinálja majd. A feladataihoz tartozik a menetrendkészítés, a jegy és bérletértékesítés és ellenőrzés, a szociálpolitikai menetdíj-támogatás igénylése, az utastájékoztatás, a közös arculat kialakítása, az autóbusz pályaudvarok működtetése, a megrendelt közszolgáltatások teljesítése során jelentkező zavarok elhárítása, valamint az elektronikus jegyrendszer, forgalomtervező, irányítási rendszer egységes tartalmának biztosítása. De ellátja a vasúti pályakapacitás-elosztó szerepet is. Minderről 20 évre szóló közszolgáltatási szerződést köt közlekedésért felelős tárcával.

Az elmúlt napokban nagy vihart kavart Palkovics László várbeli borozgatása a szinte minden nagy vasúti projektet – közte a kínai vasutat - kivitelező V-Híd Zrt. vezérigazgatóval. A kedélyes egyeztetésen ott volt Vitézy Dávid közlekedésért felelős államtitkár és Szeneczey Balázs, az NKK Nonprofit Zrt. megbízott vezérigazgatója is. Utóbbit ugyan az NNK-t bekebelező Lázár János beruházási miniszter másnap menesztette, de az országos közlekedésszervezési feladatok a Népszava információi szerint Vitézy Dávidnál maradnak.

– Gyakorlatilag létrehozzák a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) országossá nagyított mását, amelynek vezetője várhatóan Vitézy Dávid lesz, holott 2014-ben Tarlós István azért kötött útilaput az akkor még BKK-t vezető Vitézy talpára, mert a rendszer budapesti szinten se működött, viszont nagyon sokba került – magyarázta a Népszavának Gy. Németh Erzsébet korábbi főpolgármester-helyettes, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője. A politikus szerint a kormány a helyi közösségi közlekedés államosítását készítette elő ahelyett, hogy az önkormányzatok számára biztosítaná a feladatellátáshoz szükséges forrásokat. – Nem normális az, hogy évek óta nem emelik a fővárosi közösségi közlekedésre adott 12 milliárdos állami normatívát. Legalább arra gondolhatnának, hogy a fővárosi utazóközönség közül – főképp az agglomerációs és vidéki utasok – sokan fideszes szavazók – tette hozzá a DK-s képviselő.

„A BKV problémája alapvetően Budapest gondja, lévén fővárosi cég. De azon el lehet gondolkodni, hogy átadják az államnak” – vetette fel talányosan Bagdy Gábor fideszes képviselő a BKV idei üzleti tervének fővárosi közgyűlési vitájában még áprilisban.

A városvezetés bízott abban, hogy a kormány felismeri a budapesti közösségi közlekedés biztonságos működtetésének szükségszerűségét és extra forrást biztosít az önkormányzatnak. A reménynek nem volt túl sok alapja, hiszen tavaly már a közösségi közlekedés működtetésére kapott állami normatíváért is harcolnia kellett Karácsonyéknak. Könnyen lehet, hogy a főváros már az idén „végső menedéket” kér a kormánytól a közösségi közlekedésnek.

A közösségi közlekedéshez pénz kell. Ha a kormány működteti, ha az önkormányzat

 – válaszolta a Népszava BKV-államosításra vonatkozó kérdésére Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az állam a működési költségek alig 6 százalékát állja, miközben fejlesztésre még az uniós forrásokból se akar adni. Ezek után meglepőnek tartaná, ha a kormány hirtelen a kormány elővenne 150 milliárd forintot és átvenné a fővárosi közösségi közlekedést.

Azt viszont nem tagadta, hogy jelenleg nem látják likviditási szempontból ezt az évet. Dolgoznak a megoldáson, de ehhez kell a kormány is. Az lenne a minimum, hogy a kormány kifizesse a 12 milliárdot. Mint mondja: folyamatos újratervezésben vannak.

Borítófotó: Pavel Bogolepov/Népszava

Forrás: Népszava

 

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all