A kérdés azért vált aktuálissá, mert az ország több pontján is levelet kaptak kistelepülési polgármesterek a kormányhivatalok foglalkoztatási osztályaitól, hogy szeptembertől drasztikusan le kell csökkenteniük a közmunkásaik létszámát. A lépés okát firtató kérdésünkre azt a választ kaptuk: „nagy a munkaerőpiac felszívó ereje, egyre kevesebben szorulnak közfoglalkoztatásra”.

Arról is írt a Belügyminisztérium, hogy a leszakadt térségekben élő közmunkások közül senki ne aggódjon, mert ugyan általában a szakképzetteket nem lehet ebben a formában alkalmazni, de a „kedvezőtlenebb munkaerőpiaci, illetve fejlettségi mutatókkal rendelkező települések esetében minden álláskereső számára biztosítják a közfoglalkoztatás lehetőségét”.

A káoszt tovább növeli, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megyében lévő Jánoshida például ugyanolyan hátrányos helyzetben van, mint a baranyai falvak, Eszes Béla polgármester mégsem kapott létszámcsökkentésre utasító levelet, pedig sok hasonló helyzetben lévő település igen. Azt gondolja, a járási Start munkaprogram szerződései jövő február végéig szólnak, ezekhez nem nyúlnak, a hosszú időn át tartó, hagyományos közfoglalkoztatás feltételei azonban valószínűleg változnak, bár ezzel kapcsolatban is csak azt közölte vele a kormányhivatal, hogy egy újabb módosítással a veszélyhelyzet végéig az is maradhat, aki több mint tíz éve dolgozik az önkormányzatnak közmunkásként. Ebben a formában náluk csak egy ember van, ő az idősek házi szociális segítésében vesz részt, de épp tegnap jelentek meg riasztó hírek arról, hogy van, ahol tömegesen pótolják a hiányzó óvónőket szakképzetlen közmunkásokkal. Vélhetően őket is ebben a hosszú idejű formában foglalkoztatják. A Kecskemét közelében található Szentkirály ugyanakkor kifejezetten jó helyzetben van, ennek ellenére senki nem kérte arra a polgármestert, hogy küldjön el közmunkásokat és ezt nem is szeretné megtenni Szabó Gellért.

A 3155 magyar településből 745 olyan marad, ahol szeptember elseje után is működik a hagyományos közfoglalkoztatás, a többiben azonban nem

 – segített értelmezni az utóbbi hetek különböző közmunkával kapcsolatos döntéseit a Közmunkás Szakszervezet elnöke. A ricsei polgármester, Vécsi István és településvezető társai szerint nagy baj lesz, ha a szigorítások miatt elküldött emberek az álláskeresési támogatás három hónapja után segélyekért jelentkeznek, mert ugyanezért állnak majd sorba a magas rezsi és a megfizethetetlenül drága élelmiszerek miatt eladósodó emberek is, az önkormányzati kassza azonban mindenhol üres.

A kormány évek óta folyamatosan csökkenti a közmunkások létszámát, ez folytatódik jövőre is. Idén 120 milliárd forintot szánnak közfoglalkoztatási programokra, a lehetséges 84 ezer álláshelyen 74 és félezer ember dolgozik. A 2023-as költségvetésben az ideinél tízezerrel kevesebb, csak 65 ezer fős várható átlaglétszámmal számolnak, 110 milliárd forintot különítettek el erre a célra - felelte kérdéseinkre a Belügyminisztérium. A Közmunkás Szakszervezet elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a hagyományos közfoglalkoztatás szeptemberi megszüntetése mellett azzal is spórol a kormány, hogy a korábbi teljes munkabér átutalása helyett az utóbbi időben már csak ennek 80 százalékát kapták meg az önkormányzatok, a munkavégzéshez szükséges eszközökre és anyagokra, vagyis a dologi kiadásokra fordítható összeg pedig a bér 20 százaléka helyett már csak 15 százalék. 

Valódi felzárkózás kellene