vasárnap, szeptember 25, 2022

Júliusban 13,7 százalékra gyorsult az éves infláció, az árak egy hónap alatt 2,3 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 27 százalékkal nőtt. A gyorsan változó tételektől megtisztított maginfláció brutális, 16,7 százalékra gyorsult.

Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 13,7 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit – írja jelentésében a KSH. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább. Az élelmiszerek ára 27 százalékkal emelkedett, ezen belül

  • a leginkább a margarin (65,8 százalék),
  • a kenyér (57,9 százalék), a sajt (52,6 százalék),
  • a száraztészta (49,1 százalék),
  • a tejtermékek (43,8 százalék),
  • a baromfihús (38,8 százalék),
  • a péksütemények (38,5 százalék)
  • és a tojás (37,5 százalék) drágult.

 

A tartós fogyasztási cikkekért 14,

  • ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 20,1,
  • a szobabútorokért 18,2,
  • a használt személygépkocsikért 17,9,
  • az új személygépkocsikért 17,5 százalékkal kellett többet fizetni.

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11,2, ezen belül a szeszes italok 13,2 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 33,1, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 26,5, a testápolási cikkeké 16,9, a járműüzemanyagoké 6,7 százalékkal lett magasabb. A szolgáltatások díja 6,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 27,4, a lakásjavítás és -karbantartás 20,7, a járműjavítás és -karbantartás 16,4, az üdülési szolgáltatás 13,1 százalékkal került többe.

Akkora a havi infláció, amekkorának az évesnek kellene lennie

Az éves infláció is hatalmas, a jegybank inflációs célja 3 százalék, a toleranciasáv 2-4 százalék között van. Az éves inflációnál meglepőbb, hogy a havi infláció 2,3 százalékra gyorsult. Ez ugyebár a jegybank éves inflációs célja, és egyébként 2020-ban ilyen éves adatokat lehetett látni.

Havi alapon is elsősorban az élelmiszerek drágulása pörgette az inflációt. Az élelmiszerek 4,1 százalékkal drágultak,

  • ezen belül az édesipari lisztesáru 21,3,
  • a kenyér 12,7, a száraztészta 7,8,
  • a rizs 7,4,
  • a sajt 6,9,
  • az alkoholmentes üdítőitalok 5,7,
  • a tejtermékek 5,5,
  • a péksütemények 5,4 százalékkal többe,
  • az idényáras élelmiszerek 3,7 százalékkal kevesebbe kerültek.

A szeszes italok, dohányáruk ára 3,7 százalékkal emelkedett, ezen belül

a dohányáruk 3,8, a szeszes italok pedig 3,6 százalékkal drágultak a mindkét termékkört érintő jövedékiadó-emelések következtében.

A havi infláció gyorsulása semmi jót nem vetít előre a jövőre nézve. Különösen, hogy historikusan a nyári hónapokban visszafogott szokott lenni az átárazások mértéke, magyarán a cégek nyáron annyira nem szoktak árat emelni. Hát most emelnek.

 Ezt vártuk

Virág Barnabás jegybanki alelnök a július 26-ai alapkamat-emelés után azt nyilatkozta, júniusban tovább fokozódott az áremelkedés, a havi átárazások mértéke a korábbi évekre jellemző szint többszöröse volt. Az energia- és nyersanyagárak okozta költségemelkedés továbbra is gyorsan jelenik meg a fogyasztói árakban. A jegybank szerint az infláció júliusban tovább gyorsult, előzetesen a 13-14 százalékos sávba taksálták.

Hasonló eredményt mutatott az inflációs adat megjelenése előtt a Portfolio.hu által megkérdezett elemzők konszenzusa: 13 százalékra várták a júliusi áremelkedést.

Brutálisan drágulnak az élelmiszerek

A megelőző hónapban, júniusban 11,7 százalék volt az infláció, a gyorsan változó tételektől szűrt maginfláció 13,8 százalékra gyorsult. Legjobban az élelmiszerek drágultak, összességében egy év alatt 22,1 százalékkal. Ezen belül például a kenyér ára 40 százalékkal ment föl, a tejé 25 százalékkal – úgy, hogy abból az egyik nagy tételt jelentő termékcsoport (a 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT tej) ára a tavaly októberi szinten fixált. A teljes inflációs mutatót jelenleg egyértelműen az élelmiszerek drágulása húzza, illetve a lakosság számára ez a legkönnyebben, a mindennapokban leggyakrabban érzékelhető – így ez befolyásolja leginkább az infláció szubjektív érzékelését, és ez rontja az inflációs várakozásokat.

Az élelmiszerek áremelkedése nem állt meg, a hvg.hu saját élelmiszer-bevásárlókosara csak azért nem drágult, mert a szezonális termékek, idényzöldségek ára lement. Eközben elképesztő ütemben nő egyes alapélelmiszerek ára. Ilyen a rizs, a kenyér (és egyéb péksütemények), kisebb mértékben pedig a tojás is drágul. Nem meglepő, hogy a szintén lisztből és tojásból készülő száraztésztáknál is lendületes drágulást tapasztaltunk. Utóbbi egy hónap alatt drágult csaknem 16 százalékot, felmérésünk kezdete, vagyis április vége óta pedig a kosarunkban szereplő négytojásos szarvacska tészta félkilós csomagjának átlagos ára 365,6 forintról 449-re nőtt. Összességében, az árstopolt és a szezonális termékek nélkül számított kosarunk értéke 6,4 százalékkal nőtt egyetlen hónap alatt.

Uniós összehasonlításban a hazai infláció nem kiemelkedően magas, júniusban az uniós átlag 9,6 százalék volt, az eurózóna inflációja pedig 8,6 százalékos. Az eurózónában – Magyarországgal ellentétben – az energiaárak pörgették az inflációt, 42 százalékkal magasabbak, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek 8,9 százalékkal drágultak, az iparcikkek 4,3 százalékkal, a szolgáltatások pedig 3,4 százalékkal.

Mi várható?

A jegybank friss prognózisaiban rendre távolabb teszi az infláció csúcspontját, néhány tényező azonban már a júliusi adatot is befolyásolta. Ilyenek például a július elsejétől hatályba lépett extraprofit-különadók, a megemelt népegészségügyi termékadó és jövedéki adó, amelyekről még az MNB is elismeri: az érintett ágazati szereplők továbbhárítják, így azok lényegében azonnal beépülhettek a fogyasztói árakban.

Az extraprofitadó esetében a kormány igyekszik azt kommunikálni, hogy ez „törvénytelen” – valójában nem az, a vállalkozások a hatósági áras termékektől eltekintve szabadon árazhatnak, és nem kötelesek levezetni, hogy az áraikat milyen költségelemek figyelembevételével alakítják ki.

És nem is kötelesek ezt nagy dobra verni. A Ryanair légitársaság volt az egyetlen, amelyik nyíltan beleállt a kérdésbe, a légi közlekedést érintő különadót azonnal és deklaráltan továbbhárította. A fővárosi kormányhivatal mint fogyasztóvédelmi hatóság arra jutott, hogy a cég „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatával megtévesztette a fogyasztókat”, és 300 millió forintos bírságot szabott ki. Egyelőre nem világos, hogy pontosan mire hivatkozva. A vállalat azonnal bejelentette, hogy fellebbez, és ha kell, az Európai Unió Bíróságáig elmegy.

Forint, háború, aszály

Az inflációval kapcsolatos kockázatot jelent a forint árfolyama, hiszen ha gyengül az árfolyam, az megdrágítja az importot – a drágább importköltséget pedig a cégek beépítik a fogyasztói árakba. A jegybank immár zászlajára tűzte a forint árfolyamának védelmét, az euróval szembeni kurzus jelenleg a 400 alatti szinten látszik stabilizálódni, ez azonban még mindig jóval magasabb, mint az egy évvel korábbi, 350 forint körüli szint.

Az orosz–ukrán háború tovább súlyosbítja a számos ágazatban jelentkező alapanyaghiányt, nem beszélve arról, hogy az ukrán és az orosz gabona kiesése a világpiacról nemhogy áremelkedéssel, de Afrikában és a Közel-Keleten éhezéssel fenyeget. Közben Európában pusztító aszály tombol, a pocsék termés még jobban megdrágíthatja az élelmiszereket.

Vége a rezsicsökkentésnek

Van még egy fontos tényező, ami még magasabb szintre lökheti az inflációt, bár ez a mostani adatban még nem látszik. A magyar kormány július közepén jelentette be a fixált lakossági rezsiárak rendszerének átalakítását, augusztustól a lakossági energiát kettős díjszabás szerint mérik, az átlagosnak mondott fogyasztás szintjéig a korábbi díjak vannak érvényben, afölött az áram esetében kétszeres, a gáz esetében hétszeres díjakat kell fizetni kilowattóránként és köbméterenként.

A jegybank számításai szerint ez önmagában körülbelül 3 százalékponttal fogja megdobni az inflációt – a hatás szeptemberben jelentkezik először, ekkor érkeznek ugyanis az első, sávos díjrendszer szerint alakult rezsiszámlák. Ezzel együtt a jegybank továbbra is arra számít, hogy valamikor ősszel, év végén tetőzhet az infláció, és éves átlagban továbbra is a 13-14 százalékos sávba várja.

Mi lesz az árstopokkal?

Ám sok a felfelé mutató kockázat. Amit a jegybank rendszeresen hangsúlyoz, az a kormányzati árstop-intézkedések jövője. Ha a kormány feloldaná az egyes élelmiszer-termékekre és különösen az üzemanyagokra bevezetett árkorlátozást, az értelemszerűen azonnal megemelné az inflációt. Erre szükség lehet, az élelmiszerboltokban immár mindennaposak a hiányjelenségek, különösen az árstopok által érintett termékkörök esetében, az egyszerre vásárolható mennyiségeket a boltok rendszeresen korlátozzák.

Az üzemanyag-árstop szabályait a kormány már több körben szigorította, jelen állás szerint már csak a hazai, magán-üzembentartású személygépkocsikat lehet 480 forintos kedvezményes áron tankolni. Ezzel együtt előfordul, hogy egy-egy kút kifogy valamelyik üzemanyagból. A hiány rendszerszintű probléma, a Mol további korlátozást vezetett be, nemhogy csak maximum 50 litert lehet egyszerre kedvezményes áron tankolni, de immár csak naponta egy alkalommal. A Mol százhalombattai finomítójának karbantartása miatt a kormánynak már fel kellett szabadítania a stratégiai üzemanyagkészlet egy részét is, hogy biztosítani lehessen az ország ellátását.

Forrás: HVG

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all