vasárnap, szeptember 25, 2022

A kormányhivatalok számonkérik a minőségi feltételeket, de az intézmények folyamatosan alulfinanszírozottak. Az állam két irányból is fojtogatja a szociális segítő szakmát. Tiszakeszi község jövő év végéig kapott engedélyt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormányhivataltól, hogy szakképzett személyzetet találjon a szociális konyhája működtetéséhez. Ez az utolsó bejegyzés a Szociális Ágazati Portál augusztus elején frissített sajátos szégyenlistáján, amelyre azok a szolgáltatók kerülnek fel, amelyeknél valamilyen jogsértést találnak a hatósági ellenőrök. A lista alapján az látszik, hogy az ellenőrzések esetlegesek és területileg nagyon egyenetlenül oszlanak meg az ország egyes térségei között, ráadásul a szakmai hibák súlya is nagyon eltérő. Az is kiderül, hogy idén a korábbi éveknél magasabb lesz a működési gondokra figyelmeztető döntések száma. Míg tavaly összesen 56 ilyen volt, addig idén csak az első félévben már 40 új eset került fel a listára.

A legbuzgóbbak július elejéig a Baranya Megyei Kormányhivatal ellenőrei voltak, akik 11 hibára világítottak rá. Győr-Moson-Sopronban 6 elmarasztaló döntést hoztak, a megyék nagyobb része egyetlen esettel sem szerepel a Szociális Ágazati Portálon. Vélhetően nem azért, mert abban a megyében minden rendben van: a kormányhivatalok létszáma is meghatározza, hány helyre mennek el vizsgálódni.

Az elmarasztaló döntések legnagyobb része azt rögzíti, hogy a szociális intézmények nem tudnak megfelelni a személyi feltételeknek, azaz nem találnak munkatársat, legalábbis megfelelő szakképzettséggel rendelkezőt nem.

Az ok nyilvánvaló: a szociális segítő szakma Magyarországon az egyik legkevésbé elismert anyagilag. A munkaerőhiány az állami intézményeket sújtja leginkább, Sopronban és Győrben például nincs elég gyermekvédelemben dolgozó pszichológus, Bólyban pedig kevés a szakképzett munkaerő a fogyatékosok ellátását biztosító otthonban.

 A szakemberhiány mellett gyakori kifogás a tárgyi feltételek hiánya.

Ami újdonság a korábbi évekhez képest, hogy míg eddig a falugondnokok nem szerepeltek ezen a listán, idén már hat szolgálatot is figyelmeztettek, főként azért, mert a székhelyükön nem oldották meg az akadálymentesítést. A Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesületét korábban vezető Kozma Judit kérdésünkre arra emlékeztetett, hogy a szakma fogalmazta meg néhány éve a munkájuk működési feltételeit, de most nem örül maradéktalanul: anélkül kezdték el ezeket számonkérni, hogy eszközt és pénzt kapnának hozzá. Elmondása szerint van olyan önkormányzat, amelyik nem tud szolgálati telefont, ruhát vagy ruhapénzt adni a falugondnokoknak, ha pedig akadálymentes falubuszt akarnak venni, arra egy évet is várhatnak a márkakereskedőknél. Ezért fordulhat elő, hogy nem tudják kivárni a speciális járművet.

Az utóbbi időszakban találtak az engedélyezettnél több gyereket befogadó családi bölcsődéket is az ellenőrök, mégis – ahogy évek óta mindig – az idősotthonokat érte a legtöbb súlyosnak nevezhető kifogás. Megtörtént, hogy feljelentettek egy magán idősotthont, mert nem fizették vissza a távozó gondozott idős embernek a szerződésben rögzített belépési összeget. Százezer forintos ágazati bírság lett a büntetésük. Van, ahol nem jut hat négyzetméter egy embernek, nincs betegszoba, vagy csak ritkán van orvos, több idős embert vesznek fel, mint amennyi az engedélyezett létszám és nagyon sokszor kevés a személyzet vagy nem minden tagja szakképzett.

Több magánszolgáltató is engedély nélkül működtet nyugdíjasházakat, van olyan, amelyik 13 éve kezdte el fogadni az időseket. Taktaharkányban például a 18 fős, minden szabálynak megfelelő önkormányzati otthon mellett 22 emberről gondoskodik egy másik intézmény, amelyet egy 66 éves asszony vezet.

Kanyog Edit eltartási szerződést köt a nála jelentkező idősekkel – bár kérdésünkre állította, hogy a felajánlott házat, lakást soha nem fogadja el. Az így kialakult sajátos lakóközösségnek egyes jogászok szerint nem kell megfelelni a többi idősotthonra érvényes működési feltételeknek, a hatóság azonban ezzel nem ért maradéktalanul egyet. Az asszony elmondta, megpróbálta ő megugrani az engedélyhez szükséges listát, de kiderült, hogy házának átalakítása száz millió forintba került volna, amit nem tudott vállalni. Most részletekben fizeti a három éve rá kiszabott majdnem 8 milliós bírságot, a tavalyi félmilliós és az idén májusban meghatározott újabb egymilliós büntetést. Ha felhagy az idősgondozással, a 110 ezer forintos nyugdíjából a törlesztést is alig tudja majd fizetni, így a büntetések ellenére folytatja – mondta lapunknak.

A Viktoria Ház Együtt az Idősekért Alapítvány engedély nélkül működő idősotthonának be kellett zárnia. A fővárosi kormányhivatal arra kötelezte a XX. kerületben működő civil szervezetet, hogy hagyjon fel az idősgondozással, és egymilliós bírságot is kiszabott. Nem sikerült megtudnunk, hol tudták elhelyezni a korábbi otthon lakóit, mert egyetlen elérhetőségük sem működik, eltűntek. Egyébként minden évben előfordul néhány ilyen eset.

A legsúlyosabb hatósági döntések mellett vannak abszurditások is. Szinte érthetetlen, hogy került a szégyenlistára az az otthon, ahol a demens, idős embereket nem a legjobban sikerült beültetni a tolószékbe. Meleg Sándor szociális szakértő szerint is indokolatlanul nagyok a szubjektív eltérések a büntetések között. Terjed az a megoldás, hogy a hatóság csökkenti például egy-egy bentlakásos otthon engedélyezett létszámát, ha nem sikerül pótolni a hiányzó dolgozókat. Ez pedig nem hoz javulást, hanem rosszabb helyzetet eredményez, mert tovább szűkül az ellátottak köre. A sok, engedély nélkül működő idősotthon a Szegedi Egyetem oktatója szerint nem más, mint az egyre súlyosabb gondozási válság leképeződése - aminek nem a büntetés a gyógyszere.

Borítófotó: Béres Márton

Forrás: Népszava

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all