vasárnap, szeptember 25, 2022

Szexista sztereotípiákra építve fogalmaz meg ajánlásokat az Állami Számvevőszék elemzése, amely a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők túlreprezentáltságának a következményeit vizsgálja. A következtetésük az, hogy a túl sok diplomával rendelkező nő árt az ország versenyképességének és a demográfia helyzetének sem tesz jó.

A fiúk kevésbé szorgalmasak, mint a lányok, pedig ha valaki látott kisfiút, amint a „dekázást” gyakorolja, vagy éppen szétszed és összeszerel valamit, az láthatja, hogy a fiúk (és a férfiak) rendkívül nagy koncentrációval és intenzitással tudnak feladatokat végezni.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tanulmányának ezt a kiszólását nehéz nem szekunder szégyenérzettel olvasni a hatalmas sikert elkönyvelő női labdarúgó-Eb után. De ennél még kuszább következtetéseket is tartalmaz a dokumentum.

Az ÁSZ-nak a hírekbe csütörtökön berobbanó, „Pink education” jelenség Magyarországon?! – A felsőfokú végzettséggel rendelkező nők túlreprezentáltságának tényezői és társadalmi-gazdasági hatásai című elemzése azzal a szándékkal készült, hogy megvizsgálja: „a hazai oktatási rendszer egyenlő esélyeket biztosít-e a fiú és lány tanulóknak, illetve, hogy milyen szerepet játszik a folyamatban a pedagógus szakma elnőiesedése.” Mint írják, arra a kérdésre is keresik a választ, hogy a közoktatási rendszer előnyben részesíti-e a „nőies” tulajdonságokat, illetve, hogy emiatt sérülhet-e a nemek közti esélyegyenlőség. Minderre pedig azért van szükség, mert a „lányos” tulajdonságok előnyben részesítése veszélyezteti az ország versenyképességét és demográfiai helyzetét.

Ehhez hétszáz szülőt és pedagógust kérdeztek meg, akik – talán nem meglepő módon – felmondták az összes létező társadalmi sztereotípiát, amit a fiúkhoz és a lányokhoz kapcsolunk. Az elemzés nem tér ki arra, hogy a kérdőívek kérdéseire megfogalmazott vélemények miből táplálkoznak, mire alapozzák őket, mégis kellő súlyt kapnak ahhoz, hogy levonják a következtetést:

túl sok nő tanul, és emiatt túl kevés gyerek születik, felvillantva a megoldást is, miszerint meg kell fordítani az arányokat.

05edcd9d 11d5 4e5e 8c4a 78e1959758fb

Fotó: Túry Gergely

Az elemzés nem győzi hangsúlyozni, hogy „Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy a nők és a férfiak egyenjogúak”, mégis olyan következtetésre jut, amely abból a feltevésből indul ki, hogy a nemek mégsem egyenlőek, ha az ország versenyképességéről vagy demográfiai kérdésekről van szó: azt sugallja, hogy a férfiaknak versengeniük kell, a nőknek pedig szülni, ezt kívánja a haza.

A jelenség társadalmi-gazdasági következményei című részben például azt írják: a „férfias” tulajdonságok és kompetenciák nem megfelelő szintű és mértékű fejlesztése gazdasági károkat okoz, és előnytelen az ország versenyképessége szempontjából.

Ez a következtetés is azonban elbukik azon, hogy az egész elemzés tudománynak álcázott szexista sztereotípiákra alapoz, és kőbe vési a „nőies” és „férfias” tulajdonságokat.

Szakadék, ami nincs

A legtöbb, így a magyar társadalom valóságát is befolyásolja az az elképzelés, hogy a férfiak és a nők alapvetően különböznek egymástól a fizikai képességeiket, az érzelmeik kifejezését, a személyes érdeklődéseiket illetően. Vannak, akik szerint ezt társadalmi és környezeti tényezők alakítják így, mások a biológiai szükségszerűséggel magyarázzák. Ezek az elképzelések az élet számos területére hatással vannak a fizetésekben megmutatkozó különbségektől kezdve, a vezetői pozíciók betöltésén át a gyerekneveléssel kapcsolatos feladatvállalásokig.

c924cb95 0feb 43a1 b4ad 697c7ab15d6a

Fotó: AFP / MINT IMAGES

Az ÁSZ elemzésében a megkérdezettek hatalmasnak állítják be ezeket a különbségeket, és egyértelmű címkéket ragasztanak a fiúkra és a lányokra.

„Az átlagértékek alapján a leginkább nőies tulajdonságok az érzelmi, szociális érettség; a szorgalom; a szófogadás; a kézügyesség; a jó szóbeli- és írásbeli kifejezőkészség; a monotóniatűrés és a precizitás, pontosság. Ezzel szemben a leginkább férfias tulajdonságok a technikai-műszaki érzék; a kockázatvállalás; az élénkség, mozgékonyság; a térlátás; vállalkozószellem és a logika”

– írják a megadott válaszok alapján.

Az elemzés újra meg újra visszautal a 16 tételes szakirodalom-listára, ahonnan azonban hiányoznak olyan kutatások, amely árnyalják azt, hogy ezek a különbségek valójában mennyire számottevőek.

Ezeknek a kutatásoknak az átfésülését szerencsére elvégezte Angela Saini tudományos újságíró, aki a nagysikerű Inferior című könyvében gyűjtötte össze a nemi sztereotípiákat megsemmisítő tudományos álláspontokat. Például a tévképzetét, hogy születéstől kezdve létezik tipikusan férfi agy és tipikusan női agy. A kutatások szerint valójában ha létezik is különbség, az is minimális a fiúk és lányok motoros képességeit, térbeli tájékozódását, matematikai képességeit, szókincsét és szóbeli kifejezőképességét illetően. Valójában a hasonlóságok annyira számottevőek, hogy a kutatóknak nehézséget okozott megismételni azokat az eredményeket, amelyek bármiféle lényegi különbségre utaltak.

0e062867 5e0a 4020 b0f6 49a33522e8bf

Fotó: Huszár Dávid

Nincs tudományos bizonyíték arra sem, hogy a férfiak jobbak, ha egy bizonyos feladatra kell koncentrálni, míg a nők a multitasking terén kiemelkedőek. És elfelejthetjük azt a tévképzetet is, hogy a nők természetszerűleg kevésbé intelligensek mint a férfiak, mert az agyuk kisebb és könnyebb: ennél sokkal egyszerűbb a helyzet, az agy ugyanis a test méretével arányos, vagyis nem az van – ahogy Saini egy 19. századi gondolkodót idéz –, hogy az elefánt okosabb mindannyiunknál. Saini könyve tudományos kutatások idézve olyan sztereotípiákat is darabokra szed, mint hogy a nők empatikusabbak, a férfiak jobban tájékozódnak és a promiszkuitás terén is náluk az előny.

Saini arra figyelmeztet, hogy a nemek közötti különbségek esetében nagyon nehéz leválasztani a biológiai adottságokat a társadalom, a kultúra és a környezet hatásaitól.

Az ÁSZ elemzése mégis fontosnak tartotta, hogy ezekre a sztereotípiákra építve fogalmazzon meg ajánlásokat.

Az elemzésnek igaza van abban, hogy az iskolák a maguk elvárásaival tulajdonképpen szembemennek a NAT-tal. (Legalábbis a NAT bevezetőjével, amivel egyébként szembemegy magának a NAT-nak második része is.)  „A NAT szerint a tanulási tevékenység legfőbb céljának része a kreatív és logikus gondolkodás fejlesztése” – írják, csakhogy a megkérdezettek szerint az olyan tulajdonságok, mint a szorgalom, verbális képességek, alkalmazkodókészség fontosabbak, mint a technikai-műszaki érzék vagy a logika, „ami nélkül értő tanulás, tartós, hasznosítható tudás, probléma megoldás nehezen képzelhető el”. Az ÁSZ azonban ezt is fiú-lány problémára egyszerűsíti.

1997bf9b 7d5c 4c30 8ef5 f4527820e5cb

Fotó: AFP / Frédéric Cirou / Altopress

A munkaerő-keresletre vonatkozó adatok azt mutatják, hogy súlyos munkaerőhiány leginkább a technikai, műszaki területeken mutatkozik – írják az elemzésben, de nem azt a következtetést vonják le, hogy akkor minél több diákot érdemes lenne erre a pályára irányítani, hanem azt, hogy a „lányos tulajdonságokat” kell visszaszorítani az oktatásban, vagyis a lányokat kell visszafogni. Ráadásul épp a műszaki és informatikai területeken hiány van általában is, de éppen a nőkből van feltűnően kevés. Ebből kihozni azt, hogy kevesebb női diplomás kéne, meglehetősen sajátos logika.

A legnagyobb logikai bukfencet pedig a végére tartogatják. Az elemzés szerint lényegében azért lenne üdvös a „fiús” tulajdonságok előnyben részesítésével visszaszorítani a lányokat az oktatásból, hogy növeljék a nők gyerekvállalásának az esélyét.

Minél kevésbé alkalmazkodnak az iskolához, annál jobb

A fiúk és a lányok iskolai helyzetét szerencsére olyan szakértők is körbejárták, mint Vekerdy Tamás. A legendás pszichológus eleve azon a véleményen volt, hogy az iskola megbetegít, de a genderkérdésben is volt egy érdekes és fontos meglátása.

Több interjúban beszélt arról – Nemes Líviának és munkatársainak a kutatására utalva –, hogy az iskolában a lányok valóban jobb tanulók, jobb magatartásúak, szorgalmasabbak, és sokkal fontosabb nekik, hogy a tanító néni szeresse őket. Csakhogy ez szó szerint megbetegíti őket.

477b2930 df90 4068 b3d7 748ab7a51638

Vekerdy Tamás
Totó: Asszonyi Eszter

Miközben a lányok általánosságban egészségesebbek, mint a fiúk, ahogy bekerülnek az iskolába, elkezdenek csupa pszichoszomatikus tünetet produkálni: szédülést, fejfájást, szemkáprázást, hányingert, hányást, gyomorgörcsöt, szorulást, hasmenést. Ezzel fizetnek azért, hogy alkalmazkodnak a mai iskolai körülményekhez – mondja Vekerdy, aki szerint a fiúk inkább „rosszalkodnak”, de ebben az időszakban egészségesebbek maradnak azáltal, hogy kevésbé alkalmazkodnak az iskolához.

A magyar oktatási rendszernek rengeteg problémával kell szembenézni, a tanárhiánytól kezdve a pedagógusfizetéseken és a PISA-teszteken át legújabban az iskolák fűtéséig. Ebben a helyzetben luxusnak tűnik problémaként beazonosítani azt, amit az ÁSZ annak gondol: hogy lányok túl jól tanulnak.

Forrás: HVG

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all