vasárnap, szeptember 25, 2022

Az energiahordozó ára minden korábbi várakozást nagyságrendekkel meghalad. Az elmúlt hetekben alig javult a magyarországi gáztárolók töltöttségének EU-átlaghoz viszonyított lemaradása – derül ki lapunknak a Gas Infrastructure Europe nevű uniós adatbázis alapján végzett számításából. Eszerint jelenleg a hazai tárolórendszert 61 százalékig töltötték tele gázzal, míg az EU egésze 78 százalékon áll. A hazai töltöttségi arány jelenleg körülbelül ötödével alacsonyabb, mint az EU átlaga.

A kérdés most azért különösen sarkalatos, mert az uniós intézmények – az Európai Bizottság, az Európai Parlament, majd június végén az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács – a tagállamokat az orosz-ukrán háború gázszállításokat érintő, fenyegető hatásai miatt a tél előtt legalább 80 százalékos töltöttség elérésére kötelezte. Hozzáfűzték, hogy uniós szinten 85 százalékra törekszenek, a további években pedig 90 százalék a cél. Miközben az uniós szintű cél a jelenlegi ütem alapján bőven borítékolhatónak tűnik, a hazai tárolási mérték a Népszava számításai szerint pont október végére érné el a 80 százalékot.

Miközben a lapunk által megkérdezett szakértők szerint a töltöttség mértéke valóban az egyik legfontosabb iparági mutató, a Gulyás Gergely kancelláriaminiszter tolmácsolta kormányzati vélemény szerint „nem ez a lényeg”. Szerintük ugyanis azt érdemes számolni, hogy a töltöttség az adott államban hány napnyi téli fogyasztást fedezne. Kétségtelen: a – kiürült, föld alatti gázmezőkből átalakított – tárolóknak az ország fogyasztásához viszonyított mérete viszonylag nagy: a 6,4 milliárd köbméternyi gáz évi ki- és betárolását lehetővé tévő üreg az ország éves fogyasztásának körülbelül kétharmada. Zavartalan behozatal és belföldi termelés mellett ezek valóban csak megkönnyítik a fogyasztók ellátását, illetve lehetővé tesznek bizonyos, a gáz raktározása vagy eladása közötti kereskedelmi mérlegeléseket.

Mindemellett tény, hogy a hazai tárolók 2020 és 2021 szabályerősítő tavaszát leszámítva évente szinte teljesen lemerülnek. Bár az ábrák szerint a mélypont 20 százalék körüli, ez nagyjából az ország „érinthetetlen” biztonsági készleteinek felel meg. 

Az is igaz ugyanakkor, hogy az Orbán-kormány különböző kereskedelmi megfontolásokból a korábbi évek során - meglehet, későbbi visszatöltést is elrendelve - előszeretettel csökkentette a gáz-vésztartalékokat. Mindenesetre a 2021 decembere és 2022 februárja közötti gázfogyasztás 49 millió köbméteres napi átlagát alapul véve, az uniós listákon szereplő 18 állam közül 87 nappal Magyarország e hét keddi töltöttségi adata számításunk szerint a 6. legkedvezőbb.  Lettország vezet 263 nappal. Utána következik 169 nappal a szomszédos Ausztria, 129 nappal a hozzánk számos szempontból hasonló helyzetű Szlovákia, a 97 napnál tartó Csehország, és megelőz bennünket a 89 napon álló Dánia is. Megjegyzendő, hogy ezek az államok úgy előztek be a magyar kormány szempontrendszere szerint is, hogy nem követnek Orbán Viktoréhoz hasonló, oroszbarát politikát. E szempontból kétségkívül rosszabbul állnak az – amúgy a töltöttségi arányban minket messze leköröző – hollandok, németek, franciák, olaszok, lengyelek, horvátok, vagy épp a 91 százalékos töltöttség mellett e tekintetben 2 százalékon álló svédek.

1357995

Mindazonáltal szakértők szerint ez sem a mindent felfedő, végső mutató, legfeljebb jobban megfelel a kormánypropaganda szája ízének. Már csak azért sem, mert a letárolt gáz mennyisége értelemszerűen függ a helyi tárolók méretétől. Ahol pedig alig működnek ilyen egységek – mint például Svédországban –, ott éppenséggel nem tárolókból, hanem más módon látják el a gázfogyasztókat. Úgyszintén nem lényegtelen szempont egy ország gázfüggősége, vagyis hogy a teljes energiafogyasztáson belül hány százalék származik a fűtőanyagból. E tekintetben az Eurostat 34 uniós és azon kívüli, európai állam adatát sorrendbe állító listája alapján Magyarország 34 százalékkal a földgáznak negyedik leginkább kiszolgáltatott államnak számít. (Ennél csak a hollandok, az olaszok és Georgia aránya magasabb.) A sokat hivatkozott németek 26, az osztrákok 22, a lengyelek 17, a franciák 16, a szerbek 12, a svédek pedig mindössze 3 százalékon állnak. A gázegyensúly felborulása tehát Európán belül leginkább Magyarországnak fájna, amely szempontból a tárolótöltés viszonylagos lomhasága már aggasztóbb.

A jelenség már csak azért is fura, mert Orbán Viktor az elmúlt hetek során is nyomatékosította: gázt kell venni bármi áron. Ehhez kapcsolódik Szijjártó Péter látványos fiaskója, amikor is júliusban Orbán Viktor februári, egymilliárd köbméteres többletigényét voltaképp 700 millió köbméterre csökkentve is üres kézzel tért vissza Moszkvából. 

Az oroszoktól annyi tellett, hogy a Szerbia felől érkező útvonalon napi 2,6 millió köbméterrel több gázt kapunk tőlük. Azóta az Orbán-kormány előírta 740 millió köbméternyi „különleges földgázkészlet” felhalmozását is, amivel a biztonsági tartalékokat kezelő Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetséget (MSZKSZ) bízta meg. Bár a kormány a vásárlásra 735 milliárd forint kezességet vállalt – a kormány tehát köbméterenként akár ezer forintot is megadna a gázért –, a folyamat egyelőre nem halad látványosan. Amiként az MSZKSZ a jelenleg 971 millió köbméteren álló, „normál” vésztartalék-szintet is csak novemberre küzdi fel a kitűzött, 1,2 milliárd köbméteres szintre, miközben az a korábbi évek során már állt 1,4 milliárd köbméteren is. Gulyás Gergely a szerdai kormányinfón újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy most vasárnap-hétfőn Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szintén energetikai kérdésekről tárgyalt Moszkvában.

[respimage]1357996[respimage]

„Nincs pénz” – magyarázta az okokat lapunknak egy szakértő. Kétségtelen: a Ceegex nevű hazai gáztőzsdén tegnap például már köbméterenként 1144 forintért cserélt gazdát a gáz egyetlen köbmétere. (Csak viszonyításképp, a rezsicsökkentett gázdíjban ezt az – évekig 30-50 forint között mozgó – árat változatlanul 50 forinton tartják nyilván, de még az átlagfogyasztás feletti, „piacosított” díjban is „csak” 700 forint körüli összegen szerepel.) Gáz van, hisz a tőzsdén ennyiért megvehető – érvelt forrásunk. Ugyanakkor tény, hogy az – áremelkedést kiváltó orosz-ukrán háborútól cseppet sem független - fokozott gáztárolótöltés valamennyi európai állam költségvetését soha nem látott mértékben kifeszíti.

Forrásunk úgy vélte: ha az uniós félelmek beigazolódnak, és Oroszország elzárja a gázcsapokat, úgy más forrásokból még érkezhet Magyarországra gáz, így Norvégiából vagy a tengeren, cseppfolyós formában szállított, lng-nek nevezett földgáz valamely európai lefejtője felől. Ebből a szempontból szerencsétlen körülmény, hogy egyedül a magyar kormány szavazta le az uniós tagállamokat a gázválságra felkészítő uniós szabályozást, amely ugyan egyik oldalról ettől még kötelező, a másik oldalról viszont nem ró érdemi terhet ránk. Így Magyarországnak – kétoldalú egyezmények híján – nem lenne kötelező kisegíteni más, gázszűkében álló tagállamokat, amiként ez természetesen irányunkban sem áll fenn. Ha viszont most mégis betárolnánk gázt, azt uniós vész esetén vélhetőleg a mostaninál is drágábban adhatnánk el. Mindazonáltal a tárolótöltés azért haladhat vontatottan, mert az erre feljogosított állami cég, az MVM kifogyhatott a vásárlásra fordítható forrásokból. (Voltaképp erre is vezethető vissza a rezsiemelés, és egyes ágazatoknak a hétszázmilliárdos rezsialap-képző extraadóztatása is.)

Borítófotó: Rosta Tibor| Forrás: MTI/MTVA

Forrás: Népszava

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all