csütörtök, december 08, 2022

A veszélyhelyzet miatt csaknem két éve felmondási tilalom van érvényben a honvédségnél: először a koronavírus-járvány, aztán az orosz–ukrán háború adta ehhez a jogalapot. Nem arról van szó, hogy a katonák nem szerelhetnek le, hanem arról, hogy ez csak a parancsnokuk engedélyével lehetséges, miközben a lejáró szerződések is automatikusan meghosszabbodnak. Fegyverpénz ide, béremelés oda, akadnak olyanok, akik elhagynák a honvédséget, mégsem tehetik meg. A Telexnek nyilatkozó jogász szerint azoknak, akik katonának álltak, tudniuk kellett, hogy az egyenruhás hivatás extra korlátozásokkal járhat, de így is kérdés, meddig használhatja az állam eszközként a polgárait.

 „Bementem a parancsnokhoz a fogadóórájára, ő pedig közölte velem, hogy innen nem lehet elmenni, mert most nagy szükség van a katonákra. És nem vagyok egyedül ezzel a tapasztalatommal. Nem tudok százalékos arányt mondani, de azt látom, hogy a felmondási kérelmek nagy részét visszadobják” – ezt mesélte a Telexnek egy névtelenséget kérő honvédségi forrás. Azt mondta, ő azért akart a sajtóhoz fordulni, mert a különleges jogrend bevezetése óta kilátástalannak érzi a helyzetét, hiába akarja otthagyni a katonaságot, lassan két éve nem mondhat fel.

A honvédek „felmondási tilalma” (valójában lemondási, de mivel a köznyelvben így honosodott meg, mi is ezt az alakot használjuk a cikkben) még a koronavírus-járvány első magyarországi hullámának idején egy kormányrendelettel kezdődött. Ha pontosabban akarunk fogalmazni, akkor arról van szó, hogy a hivatásos állomány tagjai a különleges jogrend idején nem szüntethetik meg a jogviszonyukat felmondással, a szerződéses állomány tagjai pedig nem bonthatják fel egyoldalúan a jogviszonyukat, és akkor sem távozhatnak maguktól a veszélyhelyzet alatt, ha időközben lejárt a szerződésük.

Noha 2020 novembere óta egyfolytában veszélyhelyzetben élünk, ez mégsem azt jelenti, hogy azóta nem is történtek leszerelések, de jelenleg is csak közös megegyezéssel lehet otthagyni a honvédséget. A közös megegyezésről pedig állománykategóriától, illetve beosztástól függően vagy az állományilletékes parancsnok, vagy a Magyar Honvédség parancsnoka dönt.

„A gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy a parancsnok kvázi istenként dönt emberek sorsáról, szabad akaratukat korlátozva, és nyilván nem áll érdekében elengedni bárkit a kötelékből”

– állítja forrásunk, aki úgy látja, nem feltétlenül az adott parancsnokok jóindulatán múlik a döntés. Szerinte nagy nyomás nehezedik a feletteseire, hogy ne engedjék el az embereiket, mivel a látványos toborzási erőfeszítések ellenére sem akarnak tömegek katonának állni. Közben a jelenlegi állomány annyira leterhelt, hogy sok honvédnek elege van.

A veszélyhelyzet alatt ugyanis csak sokasodtak a feladataik: a szolgálatteljesítési kötelezettség idejét 40-ről 60 órányira növelték, az éves túlszolgálat plafonja, amely korábban 300 óra volt, mára meghaladhatja akár a 400 órát is. Azzal, hogy nagy az állomány leterheltsége, a volt vezérkari főnök is egyetért. Szenes Zoltán, egyetemi tanár, aki 2003 és 2005 között irányította a Magyar Honvédséget, tavaly arról beszélt a 24.hu-nak, hogy amíg 2010-ben még csak tíz feladatot sorolt fel a honvédelmi törvény, addig 2021-re már tizennyolcra bővült ezeknek a száma, miközben alig nőtt az állomány létszáma.

Fegyverpénzzel és béremeléssel kompenzálják a leterheltséget

Felmerülhet a kérdés, hogy hogyan hat a honvédség moráljára, ha a sereget elhagyni szándékozókat jogi kényszerrel tartják vissza. Kívülről egyelőre úgy tűnik, hogy a kormány leginkább pénzzel próbálja motiválni és kompenzálni a jelenlegi állományt, egyben kifelé is az anyagiakkal igyekszik vonzóbbá tenni a katonai hivatást. Sorra jelentik be a béremeléseket, sőt a választások előtti nagy pénzosztásból is 200 milliárd forintot szántak rájuk. A katonák bérét idén januárban 10 százalékkal emelték meg, februárban pedig hathavi bérüknek megfelelő extra juttatást, úgynevezett fegyverpénzt is fizettek nekik.

Miután áprilisban ismét győzött a Fidesz, az újabb Orbán-kormány nyár elején bejelentette, hogy tovább emelik a katonák és a rendőrök béreit. A legújabb emelést két lépcsőben hajtják végre: az első idén szeptember elsején, a második 2024. január elsején esedékes. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy

  • egy kezdő közkatona jelenlegi bruttó 280 343 forintos illetménye szeptembertől 399 180, 2024 januárjától pedig 439 098 forintra nő;
  • míg egy kezdő őrmester illetménye a jelenlegi bruttó 375 064 forintról szeptembertől 421 834, 2024 januárjától pedig 509 287 forintra emelkedik.

A Telexnek névtelenül nyilatkozó honvédségi forrás úgy látja: a rendszer egyelőre inkább arra koncentrál, hogy papíron megtartsa a létszámot, azzal most kevésbé foglalkoznak, hogy egy maradásra kényszerített katona mennyire fogja jól és megbízhatóan végezni a munkáját. Szerinte ha nem lenne felmondási tilalom, akkor se a béremelés, se a fegyverpénz nem tartaná vissza a távozni készülőket. „Aki pszichésen elfáradt, aki nem akar folyton gyakorlatokra járni és távol lenni a családjától (mert ilyen indokokból szerelnek le általában a katonák), azt már nem érdekli a pénz.”

1661165821 temp plLjLm cikktorzs2x

 

Novák Katalin aláírja Magyarország fegyveres védelmének tervét a Honvédelmi Minisztériumban, 2022. május 31-én. Balról Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, mellette Kun Szabó István, a köztársasági elnök főhadsegédje (j2) és Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Tilalmak és kiskapuk

Nem a honvédség az egyetlen hely, ahol a járvány idején megtiltották a felmondást, eredetileg az egészségügyi dolgozók és a rendőrök is hasonló helyzetben voltak. Aztán amikor az egészségügyi veszélyhelyzetet felváltotta a háborús veszélyhelyzet, az utóbbiakra vonatkozó tilalmat már nem hosszabbították meg. Bár korábban voltak olyan hírek, amelyek szerint a rendőrségi állományban is sokaknak elegük van – olyannyira, hogy néhányan még kiskaput keresve is igyekeztek leszerelni –, végül nem volt jelentős felmondási hullám:

  • az ORFK szerint 2021 júniusáig mindössze 23 rendőrnek szűnt meg a jogviszonya azért, mert belépett egy politikai pártba (ami a törvény szerint összeférhetetlen a rendőri munkával);
  • a tilalom feloldását követő másfél hónapban pedig 559 rendőr, vagyis a teljes állománynak mindössze az 1 százaléka mondott fel, miközben idén július végéig 483 új rendőrt neveztek ki, vagyis a távozók és az érkezők aránya nagyjából azonos volt.

A rendőrök többsége egyébként a katonákkal együtt kapott fizetésemelést és fegyverpénzt is, de az igazgatási szolgálatban dolgozó rendőrök, vagyis a rendvédelmiek negyede kimarad a július 15-én bejelentett, két számjegyű béremelésből.

A honvédekre a háborús veszélyhelyzet alatt is vonatkozik a felmondási tilalom, és ez a jelek szerint egyelőre meg is marad. A honvédelmi miniszter július 13-án elrendelte a haderő készenlétének fokozását, ami több gyakorlatot, a kiképzés felgyorsítását és több tartalékos behívását jelenti. A kiskapuzás pedig nem nagyon játszik a katonák esetében. Honvédségi forrásunk az egyik szakszervezettől úgy tudja, hiába lépne be politikai pártba, attól nem szűnne meg automatikusan a jogviszonya, viszont fegyelmi eljárást kockáztatna. (Hogy ez valóban így van-e, arról érdeklődtünk a Honvédszakszervezetnél és a Honvédségi Dolgozók Szakszervezeténél is, de a megkeresésünkre egyik helyről sem érkezett válasz). Forrásunk úgy tudja, emellett próbálkozhatna egészségi vagy pszichés alkalmatlanság bizonyításával is, de szerinte ez nem érné meg, mivel előfordulhat az is, hogy csak a jelenlegi munkakörére találják alkalmatlannak, vagyis kvázi lefokozzák, de továbbra sem szabadul a honvédség kötelékéből.

Összeférhetetlenség esetén (például, ha pártpolitikában vesz részt, vagy olyan kereső tevékenységet folytat, amelyre nem kapott előzetes engedélyt a munkáltatójától) elvileg a törvény erejénél fogva, 30 napos átfutási idővel megszűnik a honvéd jogviszonya, de a gyakorlatban ehhez is kell a munkáltató „együttműködése”. Zeller Judit, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza ugyanis azt mondja,

„ha egy parancsnok nem küld felszólítást az összeférhetetlenség megszüntetésére, inkább szemet huny a dolog fölött, akkor patthelyzet alakul ki”.

Zeller arra is felhívja a figyelmet, hogy az egészségügyi dolgozókhoz képest lényegesen többet kockáztatna egy katona, ha azért nem menne be dolgozni, mert nem engedték, hogy felmondjon. Az egészségügyi dolgozót ilyen esetben „csak” kártérítésre perelhette volna a munkáltatója, de ha egy egyenruhás nem teljesíti a szolgálatot, az már katonai bűncselekménynek számíthat, így sokkal komolyabb következményei is lehetnek. A Btk. szerint a katonai bűncselekmények közül a „kibúvás a szolgálat alól” és a „szolgálat megtagadása” is három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Meddig lehet eszköz egy katona az állam kezében?

A TASZ az egészségügyi dolgozók felmondási tilalmát az Alkotmánybíróság és a strasbourgi bíróság elé viszi, de Zeller Judit szerint a katonák helyzete bonyolultabb, még akkor is, ha az ő esetükben is felmerülhetne, hogy kényszermunkának minősül, ha nem hagyják őket leszerelni. Ennek egyrészt az az oka, hogy az egészségügyi dolgozókkal szemben a katonáknál nem új fejleményről van szó. Már a honvédek jogállásáról szóló 2012-es törvényben is benne volt, hogy veszélyhelyzet idején, ha részt vesznek annak felszámolásában, önszántukból nem szerelhetnek le.

Másrészt, annak, aki katonának állt, tudnia kellett, hogy az egyenruhás hivatás extra szabadságjogi korlátozásokkal járhat. Maga az emberi jogok európai egyezménye is kivételként tartja számon azokat az eseteket, amikor katonai szolgálatról vagy különleges jogrendről van szó, ilyenkor sokkal inkább megengedi, hogy az állam rendelkezzen a polgáraival, és a saját szolgálatába állítsa őket. „Azt sem szabad viszont elfelejteni, hogy a honvédeknél 2020-ig csak a veszélyhelyzetet jelölték meg lemondási tilalommal érintett időszakként, és ez is csak azokra vonatkozott, akik konkrétan a veszélyhelyzet elhárításában vettek részt (mondjuk, homokzsákot pakoltak, vagy ott voltak a lövészárokban). Ez kiküszöbölte azt, hogy meg lehessen tiltani azoknak is a leszerelést, akiknek semmi közük nincs az adott veszélyhelyzet elleni védekezéshez” – emlékeztet Zeller.

1661165912 temp KDKAnj cikktorzs2x

Egy katonai toborzósátor előtt érdeklődő fiatalok állnak sorban a kecskeméti Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutatón, az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison – Fotó: Faludi Imre / MTI bizományosi

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök már tavaly úgy látta, érdemes lenne az Alkotmánybírósághoz fordulnia valamelyik érintettnek, hogy kiderüljön, meddig korlátozhatók az egyén jogai valamely közösségi cél érdekében. A TASZ jogásza viszont azt tapasztalta, hogy a politikailag érzékeny témákban az Alkotmánybíróság sokszor nem áll ki az alapjogok mellett az utóbbi időben, ezért nem fűzne túl sok reményt egy ilyen beadványhoz. Azt ugyanakkor érdekesnek találná, ha eljutna a honvédek felmondási tilalma a strasbourgi bíróság elé, ehhez pedig szükséges lépcsőfok az Alkotmánybíróság.

„Itt a szabad foglalkozás gyakorlásának korlátozásáról van szó, ami akár odáig is fajulhat, hogy végső soron az emberi méltóságát is korlátozzák a honvédeknek, hiszen eszközként használják őket. Lehet az alapjogokat korlátozni, de ha ez túl hosszú ideig tart, vagy nagyon erőteljes, akkor azért nem biztos, hogy átmegy egy alapjogi rostán” – magyarázza Zeller. Szerinte minél tovább tart a felmondási tilalom a honvédeknél, annál jobbak az esélyek egy ilyen eljárásban a győzelemre. Ehhez azt is hozzáteszi, hogy a méregfoga ennek a kérdésnek is az, hogy van-e még értelme a különleges jogrend fenntartásának, mert

„amíg szakmailag megkérdőjelezhető és ellentmondásos indokokkal tart fent vagy vezet be újra meg újra különleges jogrendet a kormány, addig kézivezérlés alatt tudja tartani az állami rendszereket és az alapjogokat is”.

A cikk megjelenése előtt írásban kerestük a Honvédelmi Minisztériumot és a Magyar Honvédség Parancsnokságát is, többek között arról érdeklődtünk, hogy 2020 novembere óta hány leszerelés történt és mennyi volt ezek közül közös megegyezéses, illetve hogy mit mérlegelnek a parancsnokok, ha egy honvéd a veszélyhelyzet idején szeretné otthagyni a sereget. A Telex kérdéseire azonban sem a minisztériumtól, sem a parancsnokságtól nem érkezett válasz.

Borító: A Magyar Honvédség Altiszti Akadémián idén végzett honvéd altisztek ünnepélyes eskütétele a Hősök terén, 2022. július 16-án – Fotó: Kovács Anikó / MTI

Forrás: Telex

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all