vasárnap, szeptember 25, 2022

A hajléktalanszállók, idősotthonok rezsije is drasztikusan emelkedik az új szabályok alapján, és nem mindegyik intézmény tudja majd kigazdálkodni a nyolcszorosára dráguló gázt. Spórolni sem nagyon tudnak a fűtésen és a meleg vízen, hiszen beteg, idős embereket látnak el. A fővárosi fenntartású szociális intézmények rezsiköltsége már idén 450 millióval emelkedik, de ők még jobb helyzetben vannak. Az alapítványi fenntartású Menedékház Alapítvány közel másfél évtized után zárhat be, mert csak a gázért 27 milliót kéne fizetniük a jövőben. Eközben az egyházak már tárgyalnak a kormánnyal a megoldásról. 

Az új rezsiszabályok bejelentése óta mindenki azt számolgatja, mennyivel nő majd a gáz- és villanyszámlája. Van olyan település, ahol az elszabadult energiaárak miatt a fűtési szezonra bezár például a múzeum, a könyvtár és az óvodák egy része, de éttermek, uszodák bezárásáról is lehet hallani. Az egyébként is alulfinanszírozott szociális ágazatot sem kíméli az energiaválság, ráadásul a szociális intézmények – hajléktalanszállók, idősotthonok, családok átmeneti otthonai stb. – nem is nagyon tudnak spórolni például a fűtéssel, hiszen beteg, idős embereket, kisgyerekes családokat látnak el, és energetikai szempontból sincsenek feltétlenül jó állapotban ezek az épületek. És akkor még nem beszéltün k a rekordmagas inflációról (ami az étkeztetésben érezteti leginkább a hatását) és az üzemanyag drágulásáról, ami ugyancsak komolyan sújtja a szociális szférában dolgozó szervezeteket.

Lehetetlen lesz kigazdálkodni a 27 milliós gázszámlát

A budapesti Menedékház Alapítvány a megszűnés szélére került a megnövekedett rezsiköltségek miatt. Egy 140 férőhelyes hajléktalanszállót és két, 40 férőhelyes átmeneti családotthont tartanak fenn a XI. kerületben. Nagyon sok idős, beteg, kerekesszékes hajléktalan embert látnak el, folyamatos orvosi ellátást is nyújtanak a szállón, ami speciálisnak és ritkának számít a hajléktalanellátásban. Tizennégy éve működik az intézmény, negyvenen dolgoznak náluk.

Nemrég kapták kézhez, hogy októbertől mennyibe kerül az áram és a gáz: az áramért kétszer annyit, a gázért viszont majdnem nyolcszor annyit kell fizetniük, mint eddig. Idén januárban, amikor a legmagasabb volt a rezsijük (vagyis a legtöbbet fűtöttek a hideg miatt), 1,3 milliót fizettek az áramért és 3,6 milliót a gázért.

Az új rezsiszabályok alapján a jövőben egyedül a gázért 27 milliót fizetnének.

Ezt képtelenség kigazdálkodni a havi 20 milliós állami normatívából, mondta a Telexnek Nagy Zoltán, a Menedékház Alapítvány kuratóriumának elnöke. Szeptember végéig el kell dönteniük, hogy átmenetileg felfüggesztik az intézmény működését, vagy csökkentett kapacitással megpróbálják kibekkelni a következő hónapokat. Utóbbinak nem sok értelmét látná, mert ha nem kapnak valahonnan kompenzációt, támogatást, akkor előbb-utóbb úgyis be kell zárniuk, maximum csak elodázni tudják a döntést. A fűtésen és a meleg vízen nem tudnak spórolni, de a jogszabályok sem engedik, hogy ne fűtsenek fel rendesen egy intézményt, ahol kisgyerekek élnek. Tovább nehezíti a helyzetüket, hogy bérlik az ingatlanokat, és az épületek energetikailag elavultak.

Több állami szervhez is segítségért fordultak, de érdemi választ még nem kaptak sehonnan. Egyedül a fővárosi önkormányzatnál mondták azt, hogy gondolkodnak a megoldáson.

„Ilyen drasztikus áremelkedésre kellene, hogy legyen valamilyen válasz, mivel közfeladatot ellátó szervezet vagyunk.”

Nagy Zoltán szerint egyáltalán nem egyedi a helyzetük, nagyon sok más szociális intézmény van hasonló helyzetben.

Nagy kérdés, hogy mi lesz a Menedékház Alapítványnál ellátott családokkal és hajléktalan emberekkel, ha be kell zárniuk: hol tudják majd őket elhelyezni, ugyanolyan színvonalú ellátást kapnak-e máshol. A másik kérdés, hogy mi lesz a dolgozókkal, meddig lesz még munkájuk. „Elég gyászos a hangulat, de egyelőre az utolsó pillanatig kitartanak a munkatársaink. Ha csak egy-egy szervezet bukik be, akkor talán el tudnak helyezkedni” – mondta a kuratóriumi elnök.

Az egyházi szervezetek már tárgyalnak a kormánnyal a kompenzációról

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat több tucat szociális intézményt tart fenn, rengeteg településen vannak jelen valamilyen formában, vannak hajléktalanszállóik, idősotthonaik, különböző intézményeik, otthonaik fogyatékkal élők és szenvedélybetegek számára. A karitatív szervezet jelenleg is a piacról szerzi be a gázt és az áramot. Úgy számolnak, hogy 2023-ban a gázért tízszer, az áramért pedig nyolcszor többet kell majd fizetniük, de mivel a korábbi szerződéseik az utolsó negyedévben járnak le, már idén is jelentkezik náluk az árnövekedés. Főleg a fogyatékossággal élők és az idősek bentlakásos otthonaiban magasak az energiaköltségek, ezek kivétel nélkül gázfűtéssel üzemelnek. Nem tervezik, hogy szolgáltatásokat szüntetnek meg, és egyelőre a térítési díjak emelése sincs napirenden.

1661963860 temp gjjMjD cikktorzs2x 1

Megkapja egy lakó a német–amerikai fejlesztésű Pfizer–BioNTech koronavírus elleni oltóanyag harmadik, emlékeztető adagját a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jánoshalmi idősek otthonában 2021. augusztus 17-én – Fotó: Bús Csaba / MTI

A Pécsi Egyházmegye fenntartásában működő pécsi Szentlőrinc Gondozóotthonban jelenleg az infláció, azon belül is az élelmiszerek drágulása jelenti a legnagyobb kihívást. A 120 férőhelyes idősotthonban napi ötszöri étkezést biztosítanak az ellátottaknak, ami jelentős kiadási tétel, mondta Szücs Attila András, az idősotthon vezetője. A megnövekedett költségek miatt 10 százalékkal, napi 5000 forintra kellett megemelniük a térítési díjakat az év elején, és elképzelhető, hogy ősszel újabb emelésre kényszerülnek, ha úgy alakul az inflációs helyzet. Soha nem volt még ekkora emelés az intézményben, de a hozzátartozók zokszó nélkül elfogadták, mert „látják, hogy mi megy a világban” – magyarázta az idősotthon vezetője. Még nem látják, hogy mennyivel nőnek majd a rezsiköltségeik, mert nem jártak le a hosszú távú szerződéseik, de jelentős drágulásra, éves szinten több tízmilliós plusz kiadásra számítanak.

A Máltai Szeretetszolgálat szerint a jelentősen megnövekedett rezsiköltségeket önmagában takarékoskodással nem tudják kigazdálkodni, plusz forrásra lesz szükségük. Hasonló választ kaptunk a Baptista Szeretetszolgálattól: kérdésünkre azt írták, hogy olyan mértékű drágulás várható, amit állami kompenzáció nélkül sem az intézmények, sem a fenntartó nem lesz képes kigazdálkodni. Az sem megoldás, hogy megemeljék a térítési díjat, azoknál az ellátási formáknál, ahol ilyen van, mert olyan drasztikus lesz a rezsi növekedése, amit nem lehet áthárítani az ellátottakra.

A Máltai Szeretetszolgálat azt is írta, hogy:

Az államtól átvállalt feladatok tekintetében már tárgyalnak a kormánnyal a kompenzációról.

Érdemi döntés – hogy mikor, milyen alapon és mennyi pénzt kapnak a fenntartók – még nem született. Információink szerint egyelőre csak a történelmi egyházak szervezeteivel egyeztetett a kormány, holott az önkormányzatok is jelezték hasonló igényüket. Gulyás Gergely arról beszélt az augusztus 18-i kormányinfón, hogy a kórházakat, szociális intézményeket és iskolákat minden körülmények között nyitva kell tartani, ami szintén arra utal, hogy a kormány valamilyen formában lépni fog az ügyben.

450 millióval nőtt a rezsijük, de a neheze csak ezután jön

A fővárosi önkormányzat fenntartásában működő szociális intézményekben sem jobb a helyzet. A fővároshoz többek között családok átmeneti otthona, idősotthonok, hajléktalanszállók tartoznak. Csak idősotthonból 28 intézményük (telephely) van, közel 4000 férőhellyel. Kiss Ambrus fővárosi főpolgármester-helyettes azt mondta a Telexnek, hogy:

a fővárosi fenntartású szociális intézmények rezsiköltsége már idén 450 millióval emelkedik, és az infláció miatt az étkeztetésre is 187 millióval költenek többet, mint amennyivel eredetileg számoltak.

„A nagyon nagy gond jövőre lesz, amikor a 2021-es szerződésekhez képest nyolcszoros áron kapjuk majd a gázt” – tette hozzá a főpolgármester-helyettes.

Kizárólag energiakorszerűsítéssel tudnának spórolni az energiaköltségeken, van is néhány intézményük, ahol folyamatban van, vagy már lezajlott ilyen jellegű fejlesztés. A főváros nemrég elfogadott egy energiacsomagot, aminek része például, hogy az ápolási tevékenységet nem végző intézményekben nem lehet 21 foknál melegebb télen. Kiss Ambrus elmondta, hogy a szociális intézményekre ez nem vonatkozik majd.

1661963920 temp lEABOG cikktorzs2x

Egy beteg áll a Szabolcs utcai hajléktalangondozó központ kórházának egyik kórtermében Budapesten – Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Nincs tervben, hogy a megnövekedett költségek miatt csökkentsék az intézmények kapacitását, vagy bezárjanak intézményeket, sőt, valójában több férőhelyre lenne szükség, az idősotthonokban például több mint 2 ezren vannak várólistán. A térítési díjat viszont kénytelenek voltak megemelni az idősotthonokban nyáron, átlagosan 10 százalékkal. Kiss Ambrus jobban aggódik a civil fenntartású intézményekért, amelyek még nagyobb bajba kerülhetnek. „Az állami normatíva nem fedezi a rezsiköltségeiket, és nincs mögöttünk egy olyan fenntartó, amelyik ki tudja segíteni őket. Ebben a helyzetben vagy rezsitartozást halmoznak fel, vagy bezárnak. Az egyházak sem fogják átvenni ezeket az intézményeket, nem fognak újabb terheket venni magukra.”

Egyedi helyzetben van a szintén fővárosi fenntartású Budapesti Módszertani Szociális Központ (BMSZKI), mert eddig is piaci áron vásárolta a gázt és áramot, a mostani sokkszerű árnövekedés nem érinti őket, de a szerződések lejártával nekik is jóval magasabb árakkal kell majd kalkulálniuk. A BMSZKI nemcsak Budapest, hanem Közép-Európa egyik legnagyobb hajléktalanellátó szervezete, 22 szálló (átmeneti szállások, éjjeli menedékhelyek) tartozik hozzájuk, több mint 2300 férőhellyel. Tavaly 339 milliót, a költségvetésük 7 százalékát költötték rezsire a BMSZKI-nál, idén ez az összeg várhatóan 391 millió lesz. Azzal próbálnak takarékoskodni, hogy például kevesebbet használják a nagy teljesítményű szárítógépeket; 30 fok alatt nem kapcsolják be a klímákat; a meleg víz is maximum 38 fokos lehet.

A BMSZKI-nál is valós veszélynek tartják, hogy a működési költségek drasztikus növekedése miatt bezárhatnak, megszűnhetnek kisebb intézmények, amivel sok rászoruló maradhat ellátás nélkül. „Ha a hajléktalan személyek átmeneti szállásain, éjjeli menedékhelyein történik férőhelyszám-csökkenés, annak a hatásai azonnal érezhetővé válnak számunkra. Fel vagyunk készülve ellátás nélkül maradó emberek befogadására. Ez azonban egy ponton túl többletkiadással járhat a BMSZKI számára is.” Ami biztos, hogy rászorulóból nem lesz kevesebb, sok család kerülhet bajba és veszítheti el lakhatását a kifizethetetlen gáz- és villanyszámlák miatt.

Borító: Férfiak a Hajléktalanokért Közalapítvány székhelyén, a VI. kerületi Szobi utcában – Fotó: Mónus Márton / MTI

Forrás: Telex

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all